A Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) és az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet (UNE UMOTI) történelem és európai integráció tanszéke november 19-én a beregszászi Európa–Magyar Házban tartotta a GULÁG- és GUPVI-kutatók nemzetközi fórumát.
A járványügyi korlátozások miatt a külföldi előadók nem tudtak személyesen jelen lenni, ezért, illetve a résztvevők korlátozott száma miatt, a szervezők az eseményt élőben közvetítették (a videofelvételt megtekinthetik a KMMI Facebook-oldalán).
A Kutatás, tényfeltárás, emlékezetpolitika című tudományos emlékkonferenciát Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke, a konferencia levezető elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a vendégeket – akik között ott volt Kuti László, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja és Sarkadi Gábor, a beregszászi külképviselet konzulja –, majd beszámolt az általa vezetett szervezet tevékenységéről. Megemlítette többek között, hogy a budapesti székhelyű Kárpátalja Szövetség (elnöke Benza György) támogatása révén sikerült kiépíteni a megfigyelő kamerarendszer, és azt az illetékes állami szervek és egy erre szakosodott őrző-védő vállalat ellenőrzése alá vonni. Valószínűleg ennek köszönhető, hogy ebben ez évbe csak egyetlen, nem jelentős, kiskorúak által okozott rongálás történt, amelyet a videofelvételeknek köszönhetően azonnal fel is derítettek. A Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának köszönhetően (akkori államtitkára, Bacskai József hathatós közbenjárására) sikerült helyreállítani az elmúlt évben megrongált szabadtéri kiállítás pannóit.
A mécsesgyújtás után Pocsai Vince református lelkész és Marosi István görögkatolikus áldozópap közös imára hívta a jelenlévőket. Marcsák Gergely költő, verséneklő, a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) elnöke saját megzenésítésében előadta a Lágerballadát, és elszavalta Bródy című versét.
A konferencia szakmai szakmai részében kilenc történész mutatta be az elhurcolások, megtorlások témakörében végzett kutatásainak legújabb eredményeit. A Család évéhez kapcsolódva az előadók a kérdést az egyén és a szűkebb közösség szempontjából világították meg.
Elsőként Marosi István görögkatolikus áldozópap, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium igazgatója, egyháztörténész tartotta meg előadását A görögkatolikus papok és családjaik üldöztetése Kárpátalján a kommunizmus évtizedeiben (1949–1989) címmel. Molnár D. Erzsébet történész, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola docense azt elemezte, milyen hatással volt a kárpátaljai magyar családokra a „málenykij robot”, majd dr. Dupka György történész, a KMMI igazgatója Adalékok az 1944–1947 között kivégzett kárpátaljai patrióták történetéhez című előadását hallhatták az érdeklődők. Dr. Seremet Sándor történész, a Kárpátaljai Szövetség főtitkára Dulatbekovról, a Kazahsztánba hurcolt magyar hadifoglyok kutatójáról és könyvéről értekezett, dr. Zékány Krisztina nyelvész, az UNE UMOTI magyar filológia tanszékének vezetője GULÁG-GUPVI témájú könyvekről beszélt szerkesztői szempontból. Bimba Brigitta, a Debreceni Egyetem Történelem és Néprajzi Doktori Iskolájának abszolvált hallgatója Az ungvári Manajló Mária Teofília O.S.B.M., a Szent Bazil rend tagja, kórházi főnővér 1948 augusztusában lezajlott koncepciós pere és következményei című munkáját mutatta be, dr. Zubánics László történész, az UNE UMOTI magyar történelem és európai integráció tanszékének vezetője A kivégzett Benda Kálmán mérnök, a magyar Országház felsőházi tagja a beregszásziak emlékezetében címmel tartott előadást. Meskó János ungvári történész betekintést nyújtott a meghurcolt Durnevics Tódor izsnyétei görögkatolikus parochus aktáiba. Olekszij Korszun kutató bemutatta a Kárpátaljával kapcsolatos legújabb GULÁG-GUPVI dokumentumgyűjteményét.
A rendezvény végén Dupka György ismertette a járványügyi helyzet miatt távol maradt kutatók értekezéseinek témáit. Elmondta, hogy az előadások szövegét – immár hagyományosan – konferenciakötetben jelentetik meg, és bemutatta a tavalyi GULÁG-GUPVI-konferencia előadásgyűjteményét.
Ezután a konferencia résztvevői az Európa–Magyar Ház udvarán felavatták Benda Kálmán emléktábláját, majd koszorúzással tisztelegtek a sztálini terror beregszászi áldozatainak emlékművénél.
