Kovács Sándor Magyar Örökség-díjas lett

Átadták a Magyar Örökség-díjakat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében Budapesten, az elismeréssel ezúttal is hét kiemelkedő személyiség és intézmény tevékenységét tüntették ki. A díjazottak között van az eszenyi születésű Kovács Sándor neves turisztikai szakíró és helytörténeti kutató.

A díjat kiérdemlő Kovács Sándor és a tarpai Pápai Ferenc kárpát-medencei honismereti munkásságát Vári Fábián László Kossuth-díjas kárpátaljai magyar költő, kritikus, etnográfus, műfordító írásban méltatatta. Levelét Pásztor Zoltán, a Kossuth Rádió vezető szerkesztője olvasta föl.

„Két – arra kétségtelenül érdemes – kitüntetett együtt való méltatása a Magyar örökség Díj történetében rendhagyó. A kárpátaljai származású Kovács Sándor és a tarpai Pápai Ferenc egymás mellé állítását azonban kellően indokolja, hogy polgári foglalkozásuk mellett elkötelezték magukat a kárpátaljai, illetve az erdélyi honismereti utak szervezése és vezetése mellett. Ezt az évtizedekkel mérhető tevékenységüket hivatásnak tekintik, és jogosan tiltakoznak, ha azt bárki idegenvezetésnek minősítené. Idegenek helyett Ők honfitársaikat szervezik és kísérik a magyar nemzettesttől száz éve elidegenített, de el mégsem idegenedett Kárpátaljára és Erdélybe, hogy lássák és tapasztalják: „vannak vidékek”, melyeket lakóival, természeti és kulturális környezetükkel, épített örökségükkel egyben, a rokoni szeretet és ösztönös ragaszkodás karjaival – a geopolitikai valóság ellenére is – keblükre ölelhetnek.” – olvasható az Együtt című folyóirat 2020 évei 5. számában megjelent laudációban. Vári Fábián László kiemelte Kovács Sándor Kárpátalja felemeléséért végzett szerteágazó, felülmúlhatatlan és fáradhatatlan munkájával méltán érdemelte ki a Magyar Örökséget jelképező aranyjelvényt.

A díjátadó mintegy másfél évet váratott magára a világjárvány miatt.

Kovács Sándor eddig 14 kisebb kiadványban és monográfiaszerű szakmunkában foglalta össze a táj természeti-földrajzi és történelmi-kulturális nevezetességeit. A tájékozódás segítése végett 13 részletes magyar-ukrán és ukrán-magyar névmutatóval ellátott térképet szerkesztett, megírt 85 szakcikket és tanulmányt, melyekben az épített örökség hányatott sorsú várainak és kastélyainak, a változó idők által meghurcolt emlékműveknek sorsára és értékeire irányítja az olvasó figyelmét. Ötleteivel, szakértelmével 9 honismereti film elkészítésében vett részt, 2 dokumentumfilmet pedig maga rendezett és forgatott. Tevékenyen vett részt több turisztikai szakmai fórumon és konferencián, melyeken mindegyre Kárpátalja népszerűsítését és gazdasági segítését szorgalmazta.