Köszönet jár a magyarság kultúráját őrzőknek - Kárpát-Haza Magyar Konferencia

Írta: Tudósítónk | Forrás: nski.hu | 2015. augusztus 20.

Köszönet jár mindazoknak, akik a magyarság kultúráját napjainkig őrzik, ápolják és továbbadják, hallatlan nagy szolgálatot téve ezzel az európai és az egyetemes kultúrának is - hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az augusztus a huszonötödik jászberényi Csángó Fesztivál keretében rendezett Kárpát-Haza Magyar Konferencián. A fesztivál és konferencia keretén belül került megrendezésre az a kerekasztal beszélgetés, mely a Kisebbségben sikeresen címet viselte, ezt Péterbencze Anikó néprajzkutató, dokumentumfilm-rendező vezetett.

Köszönet jár a magyarság kultúráját őrzőknek - Kárpát-Haza Magyar Konferencia

A panelbeszélgetésen a népzenei hagyomány felvidéki magyarság értékeinek megőrzésében játszott szerepéről, a hungarikum továbbéléséről ésKárpát-medence vállalkozói kapcsolatairól beszélgettek a jelenlevők.

Hoppál Péter, aki a rendezvény egyik fővédnöke is egyben, elmondta: a konferencia célja az elszakadt nemzetrészek anyanyelvének és nemzeti kultúrájának megmentése, a konkrét segítségnyújtás a szülőföldön maradáshoz, a helyi gazdasági élet kibontakoztatásához, valamint a kisebbségi létben élők boldogulásához.

Hozzátette: Jászberény a Csángó Fesztivál idején a magyar kultúra fővárosává vált. Kiemelte: köszönettel tartozik az anyaország a moldvai csángóknak, hogy megőrizték kultúrájukat és rajtuk keresztül megélhetik valódi gyökereiket. A csángó örökségnek, a népdalnak, a táncházmozgalomnak nagy szerepe van a szétszóródott diaszpóramagyarság egésze identitásának megőrzésében is - tette hozzá.

Hoppál Péter beszédében kitért arra, hogy ma már a kulturális ágazat - a kulturális iparon és a fesztiválokon keresztül - gazdaságélénkítő tényező, hiszen utóbbiakon egyre több érdeklődő vesz részt külföldről is.

A Határtalanul! elnevezésű, határon túli tanulmányi kirándulásokat támogató programról szólva úgy fogalmazott, hogy az hozzájárul az alaptörvényben megfogalmazott célhoz, vagyis ahhoz, hogy az anyaországban felnövekvő generáció, a magyar állam felelősséget viseljen a határon túl élő magyarság sorsáért.

Mihályi Gábor, a társszervező Csángó Fesztivál Alapítvány elnöke, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője a konferencián kiemelte, hogy a tradicionális kultúra jászsági újraélesztésében a Jászság Népi Együttes megalapítása, tevékenysége meghatározó volt, példájukat követve gombamód szaporodtak az együttesek, csoportok szerte a Jászságban.

A Csángó Fesztiválról és a keretében rendezett konferenciáról azt mondta, hogy miközben a szervezők létrehozták a színpadot, ahol érzelmeken keresztül találkozhatnak a nézők a hagyományos kultúrával, azonnal elindult egy tudományos konferenciasorozat is, „hiszen tudták, hogy nemcsak a szívre, hanem a rációra is kell hatni, ebben rejlik az ereje ennek a fesztiválnak".

Szász Jenő, a társszervező Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, a rendezvény másik fővédnöke beszédében rámutatott, hogy az elmúlt öt esztendő a határokon átívelő nemzetegyesítés szempontjából kegyelmi időszaknak számít, hiszen megszülettek a nemzet újraegyesítésének lelki és közjogi alapjait megteremtő törvények. Hozzátette ugyanakkor, hogy szükség van a nemzetegyesítés jogi akadálymentesítésének további lépéseire is.

A 12,5 milliós magyarság a Kárpát-medence legnagyobb nemzeti közössége, „a mi hazánk, a jövőnk a Kárpát-medencében képzelhető el" - hangsúlyozta Szász Jenő, aki szerint új definíciót és tartalmat kell adni a haza fogalmának, hiszen a Kárpát-medence egyetlen kulturális, oktatási, társadalmi, szociális, gazdasági, valamint politikai tér. Ezzel kapcsolatban kitért arra, hogy szorgalmazza a fiatalokat a Kárpát-medencébe visszacsábító Diaszpóra és Szórvány Ösztöndíj Program kiterjesztését.

Aláhúzta: a szülőföldről történő kivándorlás nagy probléma, és ha ebben az ütemben fogyatkoznak továbbra is, akkor az soha nem látott problémát jelent majd a külhoni magyarságnak. Hozzátette: munkahelyek létrehozásával nagyobb eséllyel tarthatnák a fiatalokat szülőföldjükön.

A beszédeket többek között a hagyományőrzésről, a nemzeti és kisebbségi kulturális értékek védelméről, a hungarikumokról szóló előadások követték a konferencián.

Szombaton a II. Magyar Üzletember Fórum és a konferencia együttes programjában az iskolarendszerű oktatás hagyományőrzésben és a vállalkozások oktatásban betöltött szerepéről, a gazdaság és kultúra egymásra hatásának új dimenzióiról esett javarészt szó.

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI