Kölcsey-emléktáblát avattak Badalóban

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2023. november 28.

Ünnepi istentisztelet keretében avatták fel Badalóban Nemzeti imánk, a Himnusz költőjének emléktábláját. Sápi Zsolt helyi református lelkész igehirdetésében az Istenhez való hűség fontosságát emelte ki. Jakab Lajos családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntőjében elmondta, régi álmuk vált valóra, hiszen Kölcsey Ferenc több mint húsz éven át innen nem messze, a Tisza túlpartján, Szatmárcsekén élt.

Kölcsey-emléktáblát avattak Badalóban

– Nagy öröm számunkra, hogy a Himnusz születésének bicentenáriumához kapcsolódva, a számunkra legszentebb, és legkedvesebb imádságunk szerzőjének, Kölcsey Ferencnek állítunk domborműves emléktáblát református templomunk külső falán – mondta Jakab Lajos. – A világ összes Himnusza közül a miénk az egyetlen, imádságként megfogalmazott fohász a Teremtőhöz, és számunkra, Tisza-partiak számára.

Ez a tény azért is jelent nagy büszkeséget, mivel kétszáz évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc legfőbb művét tőlünk légvonalban néhány száz méterre, a Tisza bal partjánál található Szatmárcsekén vetette papírra – tette hozzá.

Jusztin Miklós, a beregszászi konzulátus konzulja Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének üdvözletét tolmácsolta.

– Bacskai József, az ungvári főkonzulátus főkonzulja a badalói közösség támogatását is szívügyének tekinti, így az ungvári főkonzulátus hozzájárulásának köszönhetően egy bronz emlékmű készülhetett el, – hangsúlyozta a diplomata, majd méltatta Kölcsey Ferenc munkásságát.

Cziptákné Gyetkó Ilona, a szatmárcsekei polgármesteri hivatal irodavezetője köszöntőjében kihangsúlyozta, példaértékű, hogy a badalóiak a nehéz idők ellenére, a háború árnyékában is fontosnak érezték, hogy emlékezzenek. Emlékezzenek, és emlékeztessenek mindenkit a gyökereinkre, hiszen egy tőből fakadunk.

– Kölcsey sem tudhatta, nem sejthette, hogy az általa megírt Nemzeti imánk mára országhatárokat semmivé téve köti össze nemzetünket, kovácsolja egybe a magyarságot. A Himnusz sorait hallva, szavalva, énekelve egyszerre dobban meg minden igaz magyar ember szíve. Kívánom, legyen még sokszor részünk ebben az érzésben, éljük meg magyarságunkat úgy, ahogy azt mi szeretnénk – zárta szavait Cziptákné Gyetkó Ilona.

– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy elkészíthettem Kölcsey emléktábláját, és az Isteni gondviselés úgy hozta, hogy az bronzból készülhetett el az ungvári főkonzulátus, személy szerint Bacskai József főkonzulnak köszönhetően – mondta Matl Péter. A szobrászművész hozzátette: ez is azt bizonyítja, hogy nem vagyunk egyedül, az anyaország egy percre sem veszi le rólunk a tekintetét, ami megnyugtató.

Itt, Badalóban Petőfi Sándor mellett immár Kölcsey emlékjele előtt is tiszteleghetünk is emlékezhetünk, ami felemelő érzés mindannyiunk számára – fejtette ki Mester András, a KMKSZ önkormányzati titkára.

Az ünnepi alkalmon Ferku Szilveszter, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Filológiai Tanszékének munkatársa Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményének megzenésített változatát adta elő, Orosz Viktória badalói diák Majzik Ilona A magyar kultúra napjára című versét szavalta el.

Hírek

  • Farsangolás az MCC-ben

    A farsangi időszak idén is vízkereszt napján kezdődött és viszonylag korán zárul, hiszen a húsvét április elejére esik. Hamvazószerda február 18-án lesz, így 2026 farsang farka az azt megelőző napokra esik. A farsang a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenít...

  • Gyógyító, aki vérét adta a hitéért – Szent Balázs püspökre emlékezünk

    A keresztény egyház február 3-án Szent Balázs vértanúra és püspökre emlékezik. A torokbántalmak védőszentjének alakját a Balázs-áldás szertartása és számos népi hagyomány őrzi. Babits Mihály költő halálos betegségének idején is fohászkodott a szenthez, miközben megírta a Balázsolás című me...

  • Kottába zárt örökség: bemutatták Márton István hegedűversenyének partitúráját

    Az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolában mutatták be a Márton István. Versenymű hegedűre és szimfonikus zenekarra című kottakiadványt, ami egy olyan mű partitúrája, amely a kárpátaljai professzionális zenei kultúra egyik alapító alakjának életművéből kínál reprezentatív, nemzetközi sz...

  • „…verseimen még mindig érződik a szülőföld „virágpora” – Interjú Füzesi Magda József Attila-díjas költővel

    Füzesi Magda költő, újságíró 1952-ben született Nagyberegen, 1969-ben érettségizett a Nagyberegi Középiskolában. 1980-ban szerzett bölcsészdiplomát az Ungvári Állami Egyetemen. Előbb Beregszászban nyomdász, 1975-től újságíró, a Beregi Hírlap munkatársa, majd főszerkesztője. A lap magyar kiadásának f...

Események

Copyright © 2026 KMMI