Kölcsey-emléktáblát avattak Badalóban

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2023. november 28.

Ünnepi istentisztelet keretében avatták fel Badalóban Nemzeti imánk, a Himnusz költőjének emléktábláját. Sápi Zsolt helyi református lelkész igehirdetésében az Istenhez való hűség fontosságát emelte ki. Jakab Lajos családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntőjében elmondta, régi álmuk vált valóra, hiszen Kölcsey Ferenc több mint húsz éven át innen nem messze, a Tisza túlpartján, Szatmárcsekén élt.

Kölcsey-emléktáblát avattak Badalóban

– Nagy öröm számunkra, hogy a Himnusz születésének bicentenáriumához kapcsolódva, a számunkra legszentebb, és legkedvesebb imádságunk szerzőjének, Kölcsey Ferencnek állítunk domborműves emléktáblát református templomunk külső falán – mondta Jakab Lajos. – A világ összes Himnusza közül a miénk az egyetlen, imádságként megfogalmazott fohász a Teremtőhöz, és számunkra, Tisza-partiak számára.

Ez a tény azért is jelent nagy büszkeséget, mivel kétszáz évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc legfőbb művét tőlünk légvonalban néhány száz méterre, a Tisza bal partjánál található Szatmárcsekén vetette papírra – tette hozzá.

Jusztin Miklós, a beregszászi konzulátus konzulja Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének üdvözletét tolmácsolta.

– Bacskai József, az ungvári főkonzulátus főkonzulja a badalói közösség támogatását is szívügyének tekinti, így az ungvári főkonzulátus hozzájárulásának köszönhetően egy bronz emlékmű készülhetett el, – hangsúlyozta a diplomata, majd méltatta Kölcsey Ferenc munkásságát.

Cziptákné Gyetkó Ilona, a szatmárcsekei polgármesteri hivatal irodavezetője köszöntőjében kihangsúlyozta, példaértékű, hogy a badalóiak a nehéz idők ellenére, a háború árnyékában is fontosnak érezték, hogy emlékezzenek. Emlékezzenek, és emlékeztessenek mindenkit a gyökereinkre, hiszen egy tőből fakadunk.

– Kölcsey sem tudhatta, nem sejthette, hogy az általa megírt Nemzeti imánk mára országhatárokat semmivé téve köti össze nemzetünket, kovácsolja egybe a magyarságot. A Himnusz sorait hallva, szavalva, énekelve egyszerre dobban meg minden igaz magyar ember szíve. Kívánom, legyen még sokszor részünk ebben az érzésben, éljük meg magyarságunkat úgy, ahogy azt mi szeretnénk – zárta szavait Cziptákné Gyetkó Ilona.

– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy elkészíthettem Kölcsey emléktábláját, és az Isteni gondviselés úgy hozta, hogy az bronzból készülhetett el az ungvári főkonzulátus, személy szerint Bacskai József főkonzulnak köszönhetően – mondta Matl Péter. A szobrászművész hozzátette: ez is azt bizonyítja, hogy nem vagyunk egyedül, az anyaország egy percre sem veszi le rólunk a tekintetét, ami megnyugtató.

Itt, Badalóban Petőfi Sándor mellett immár Kölcsey emlékjele előtt is tiszteleghetünk is emlékezhetünk, ami felemelő érzés mindannyiunk számára – fejtette ki Mester András, a KMKSZ önkormányzati titkára.

Az ünnepi alkalmon Ferku Szilveszter, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Filológiai Tanszékének munkatársa Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményének megzenésített változatát adta elő, Orosz Viktória badalói diák Majzik Ilona A magyar kultúra napjára című versét szavalta el.

Hírek

  • Kutlán István műveiből nyílt kiállítás Ungváron

    Kutlán István festményeiből nyílt kiállítás az ungvári várban. Kezdetben a szervezők úgy tervezték, hogy kamarakiállításként, három festményből nyílik meg ez a tárlat, azonban a kezdeményezéshez beregszászi és ungvári műgyűjtők is csatlakoztak, engedélyezve a tulajdonukban lévő festmények bemutatásá...

  • Páratlan énekes egy hucul faluból

    Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...

  • Január 13. – a vallásszabadság napja

    Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...

  • 148 éve született Molnár Ferenc

    148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.

Események

Copyright © 2026 KMMI