Kölcsey-emléktáblát avattak Badalóban

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2023. november 28.

Ünnepi istentisztelet keretében avatták fel Badalóban Nemzeti imánk, a Himnusz költőjének emléktábláját. Sápi Zsolt helyi református lelkész igehirdetésében az Istenhez való hűség fontosságát emelte ki. Jakab Lajos családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntőjében elmondta, régi álmuk vált valóra, hiszen Kölcsey Ferenc több mint húsz éven át innen nem messze, a Tisza túlpartján, Szatmárcsekén élt.

Kölcsey-emléktáblát avattak Badalóban

– Nagy öröm számunkra, hogy a Himnusz születésének bicentenáriumához kapcsolódva, a számunkra legszentebb, és legkedvesebb imádságunk szerzőjének, Kölcsey Ferencnek állítunk domborműves emléktáblát református templomunk külső falán – mondta Jakab Lajos. – A világ összes Himnusza közül a miénk az egyetlen, imádságként megfogalmazott fohász a Teremtőhöz, és számunkra, Tisza-partiak számára.

Ez a tény azért is jelent nagy büszkeséget, mivel kétszáz évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc legfőbb művét tőlünk légvonalban néhány száz méterre, a Tisza bal partjánál található Szatmárcsekén vetette papírra – tette hozzá.

Jusztin Miklós, a beregszászi konzulátus konzulja Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének üdvözletét tolmácsolta.

– Bacskai József, az ungvári főkonzulátus főkonzulja a badalói közösség támogatását is szívügyének tekinti, így az ungvári főkonzulátus hozzájárulásának köszönhetően egy bronz emlékmű készülhetett el, – hangsúlyozta a diplomata, majd méltatta Kölcsey Ferenc munkásságát.

Cziptákné Gyetkó Ilona, a szatmárcsekei polgármesteri hivatal irodavezetője köszöntőjében kihangsúlyozta, példaértékű, hogy a badalóiak a nehéz idők ellenére, a háború árnyékában is fontosnak érezték, hogy emlékezzenek. Emlékezzenek, és emlékeztessenek mindenkit a gyökereinkre, hiszen egy tőből fakadunk.

– Kölcsey sem tudhatta, nem sejthette, hogy az általa megírt Nemzeti imánk mára országhatárokat semmivé téve köti össze nemzetünket, kovácsolja egybe a magyarságot. A Himnusz sorait hallva, szavalva, énekelve egyszerre dobban meg minden igaz magyar ember szíve. Kívánom, legyen még sokszor részünk ebben az érzésben, éljük meg magyarságunkat úgy, ahogy azt mi szeretnénk – zárta szavait Cziptákné Gyetkó Ilona.

– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy elkészíthettem Kölcsey emléktábláját, és az Isteni gondviselés úgy hozta, hogy az bronzból készülhetett el az ungvári főkonzulátus, személy szerint Bacskai József főkonzulnak köszönhetően – mondta Matl Péter. A szobrászművész hozzátette: ez is azt bizonyítja, hogy nem vagyunk egyedül, az anyaország egy percre sem veszi le rólunk a tekintetét, ami megnyugtató.

Itt, Badalóban Petőfi Sándor mellett immár Kölcsey emlékjele előtt is tiszteleghetünk is emlékezhetünk, ami felemelő érzés mindannyiunk számára – fejtette ki Mester András, a KMKSZ önkormányzati titkára.

Az ünnepi alkalmon Ferku Szilveszter, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Filológiai Tanszékének munkatársa Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményének megzenésített változatát adta elő, Orosz Viktória badalói diák Majzik Ilona A magyar kultúra napjára című versét szavalta el.

Hírek

  • „Úgy szeretném meghálálni”– az anyák napja története

    Azt tudjuk, hogy május első vasárnapján anyák napja van, de azt már kevesebben, hogy mióta és miért ünnepeljük. Az egyiptomiak szerint náluk kezdődött, a görögök esküsznek Hellászra, de köze van hozzá a húsvétnak és egy amerikai feministának is.

  • Esterházy János emlékezete Ungváron: előadás és emléktábla-avatás

    Gróf Esterházy János, a felvidéki magyarság mártír politikusa születésének 125. évfordulója alkalmából dr. Molnár Imre történész Gróf Esterházy János, a keresztény szeretet vértanúja – tragikus élete, ungvári vonatkozások címmel tartott előadást április 26-án Ungváron, majd emléktáblát lepleztek le ...

  • A boszorkányoktól a majálisokig: május 1. elfeledett történetei

    Május elseje az egyik legsokszínűbb ünnep, amelyben az ősi termékenységi rítusok, a népi hagyományok és a munkásjogokért vívott harcok fonódnak össze. Összefoglalónkban a májusfák és a Gellért-hegyi boszorkányszombatok mellett a majálisok évszázados útját is felidézzük.

  • Kárpátaljai citerások találkozója, másodszor – Örömzenélés Sárosorosziban

    Volt idő, amikor a citera hangja természetes része volt a kárpátaljai falvak mindennapjainak. Megszólalt a fonóban, a kukoricafosztáskor, disznótorban, keresztelőn, s gyakran még a lakodalmakban is: egyszerűsége, tiszta csengése és közösségteremtő ereje miatt a népélet egyik legkedvesebb hangszere v...

Események

Copyright © 2026 KMMI