Kölcsey-emléktáblát avattak Badalóban

Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2023. november 28.

Ünnepi istentisztelet keretében avatták fel Badalóban Nemzeti imánk, a Himnusz költőjének emléktábláját. Sápi Zsolt helyi református lelkész igehirdetésében az Istenhez való hűség fontosságát emelte ki. Jakab Lajos családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntőjében elmondta, régi álmuk vált valóra, hiszen Kölcsey Ferenc több mint húsz éven át innen nem messze, a Tisza túlpartján, Szatmárcsekén élt.

Kölcsey-emléktáblát avattak Badalóban

– Nagy öröm számunkra, hogy a Himnusz születésének bicentenáriumához kapcsolódva, a számunkra legszentebb, és legkedvesebb imádságunk szerzőjének, Kölcsey Ferencnek állítunk domborműves emléktáblát református templomunk külső falán – mondta Jakab Lajos. – A világ összes Himnusza közül a miénk az egyetlen, imádságként megfogalmazott fohász a Teremtőhöz, és számunkra, Tisza-partiak számára.

Ez a tény azért is jelent nagy büszkeséget, mivel kétszáz évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc legfőbb művét tőlünk légvonalban néhány száz méterre, a Tisza bal partjánál található Szatmárcsekén vetette papírra – tette hozzá.

Jusztin Miklós, a beregszászi konzulátus konzulja Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének üdvözletét tolmácsolta.

– Bacskai József, az ungvári főkonzulátus főkonzulja a badalói közösség támogatását is szívügyének tekinti, így az ungvári főkonzulátus hozzájárulásának köszönhetően egy bronz emlékmű készülhetett el, – hangsúlyozta a diplomata, majd méltatta Kölcsey Ferenc munkásságát.

Cziptákné Gyetkó Ilona, a szatmárcsekei polgármesteri hivatal irodavezetője köszöntőjében kihangsúlyozta, példaértékű, hogy a badalóiak a nehéz idők ellenére, a háború árnyékában is fontosnak érezték, hogy emlékezzenek. Emlékezzenek, és emlékeztessenek mindenkit a gyökereinkre, hiszen egy tőből fakadunk.

– Kölcsey sem tudhatta, nem sejthette, hogy az általa megírt Nemzeti imánk mára országhatárokat semmivé téve köti össze nemzetünket, kovácsolja egybe a magyarságot. A Himnusz sorait hallva, szavalva, énekelve egyszerre dobban meg minden igaz magyar ember szíve. Kívánom, legyen még sokszor részünk ebben az érzésben, éljük meg magyarságunkat úgy, ahogy azt mi szeretnénk – zárta szavait Cziptákné Gyetkó Ilona.

– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy elkészíthettem Kölcsey emléktábláját, és az Isteni gondviselés úgy hozta, hogy az bronzból készülhetett el az ungvári főkonzulátus, személy szerint Bacskai József főkonzulnak köszönhetően – mondta Matl Péter. A szobrászművész hozzátette: ez is azt bizonyítja, hogy nem vagyunk egyedül, az anyaország egy percre sem veszi le rólunk a tekintetét, ami megnyugtató.

Itt, Badalóban Petőfi Sándor mellett immár Kölcsey emlékjele előtt is tiszteleghetünk is emlékezhetünk, ami felemelő érzés mindannyiunk számára – fejtette ki Mester András, a KMKSZ önkormányzati titkára.

Az ünnepi alkalmon Ferku Szilveszter, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Filológiai Tanszékének munkatársa Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményének megzenésített változatát adta elő, Orosz Viktória badalói diák Majzik Ilona A magyar kultúra napjára című versét szavalta el.

Hírek

  • Gátról indult, majd Tokiót is meghódította tehetségével

    Cipola Gizella világhírű opera-énekesnő Gáton született, s ott is nőtt fel. Iskolás évei után került közelebb a zenéhez, azon belül az operához. Munkácsi tanulmányai után Ungváron tanult Zádor Andrástól. Tanulmányait a Harkovi Konzervatóriumban folytatta. Már ekkor megnyílt előtte a színpad: pályafu...

  • Nemzedékeken átívelő közös emlékezet – A gulág- és gupvikutatók nemzetközi fórumán

    Immár több mint egy évtizede minden év novemberének közepén Beregszászon, az Európa-Magyar Házban konferenciát tartanak a sztálini lágerekbe elhurcolt kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfiak és az itthon maradt családtagok emlékére. Így történt ezúttal is. A szervezők – a Szolyvai Emlékpark ...

  • Összefogás: könyv készült a csapi magyar iskola történetéről

    Szűknek bizonyult a csapi kultúrház nagyterme, amikor bemutatták A Csapi Magyar Iskola – Szubjektív iskolatörténet képekben című, magyar–ukrán nyelvű kötetet, amely egy élő emlékkönyv, sajátos krónika arról, hogyan maradt meg és erősödött a magyar iskola Csapon a 20. század viharai, rendszerváltások...

  • A Tulipán Tanoda is bekapcsolódott a kárpátaljai népzenei örökségmentésbe

    A múlt héten nagy sikerrel mutatták be a „Megőrzött dallamok: a csendtől a hangzásig” című projekt új videóanyagait, amely a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum és a Kárpátaljai Állami Népi Együttes együttműködésében valósult meg. A népi hangszereken előadott zenéket bemutató fe...

Események

Copyright © 2025 KMMI