Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: KISZó | 2023. november 28.
Ünnepi istentisztelet keretében avatták fel Badalóban Nemzeti imánk, a Himnusz költőjének emléktábláját. Sápi Zsolt helyi református lelkész igehirdetésében az Istenhez való hűség fontosságát emelte ki. Jakab Lajos családorvos, a KMKSZ Badalói Alapszervezetének elnöke köszöntőjében elmondta, régi álmuk vált valóra, hiszen Kölcsey Ferenc több mint húsz éven át innen nem messze, a Tisza túlpartján, Szatmárcsekén élt.
– Nagy öröm számunkra, hogy a Himnusz születésének bicentenáriumához kapcsolódva, a számunkra legszentebb, és legkedvesebb imádságunk szerzőjének, Kölcsey Ferencnek állítunk domborműves emléktáblát református templomunk külső falán – mondta Jakab Lajos. – A világ összes Himnusza közül a miénk az egyetlen, imádságként megfogalmazott fohász a Teremtőhöz, és számunkra, Tisza-partiak számára.
Ez a tény azért is jelent nagy büszkeséget, mivel kétszáz évvel ezelőtt Kölcsey Ferenc legfőbb művét tőlünk légvonalban néhány száz méterre, a Tisza bal partjánál található Szatmárcsekén vetette papírra – tette hozzá.
Jusztin Miklós, a beregszászi konzulátus konzulja Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének üdvözletét tolmácsolta.
– Bacskai József, az ungvári főkonzulátus főkonzulja a badalói közösség támogatását is szívügyének tekinti, így az ungvári főkonzulátus hozzájárulásának köszönhetően egy bronz emlékmű készülhetett el, – hangsúlyozta a diplomata, majd méltatta Kölcsey Ferenc munkásságát.
Cziptákné Gyetkó Ilona, a szatmárcsekei polgármesteri hivatal irodavezetője köszöntőjében kihangsúlyozta, példaértékű, hogy a badalóiak a nehéz idők ellenére, a háború árnyékában is fontosnak érezték, hogy emlékezzenek. Emlékezzenek, és emlékeztessenek mindenkit a gyökereinkre, hiszen egy tőből fakadunk.
– Kölcsey sem tudhatta, nem sejthette, hogy az általa megírt Nemzeti imánk mára országhatárokat semmivé téve köti össze nemzetünket, kovácsolja egybe a magyarságot. A Himnusz sorait hallva, szavalva, énekelve egyszerre dobban meg minden igaz magyar ember szíve. Kívánom, legyen még sokszor részünk ebben az érzésben, éljük meg magyarságunkat úgy, ahogy azt mi szeretnénk – zárta szavait Cziptákné Gyetkó Ilona.
– Nagy megtiszteltetés számomra, hogy elkészíthettem Kölcsey emléktábláját, és az Isteni gondviselés úgy hozta, hogy az bronzból készülhetett el az ungvári főkonzulátus, személy szerint Bacskai József főkonzulnak köszönhetően – mondta Matl Péter. A szobrászművész hozzátette: ez is azt bizonyítja, hogy nem vagyunk egyedül, az anyaország egy percre sem veszi le rólunk a tekintetét, ami megnyugtató.
Itt, Badalóban Petőfi Sándor mellett immár Kölcsey emlékjele előtt is tiszteleghetünk is emlékezhetünk, ami felemelő érzés mindannyiunk számára – fejtette ki Mester András, a KMKSZ önkormányzati titkára.
Az ünnepi alkalmon Ferku Szilveszter, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Magyar Filológiai Tanszékének munkatársa Petőfi Sándor Nemzeti dal című költeményének megzenésített változatát adta elő, Orosz Viktória badalói diák Majzik Ilona A magyar kultúra napjára című versét szavalta el.
Kitartó, szorgalmas és őszinte. Falusi gyerekkorból, elsőgenerációs diplomásként, majd doktori fokozattal a tarsolyában jutott el oda, hogy ma a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Levéltárának levéltárosa és az Erőszakkutató Intézet kutatója. Többezer levéltári oldalból épített...
Ungváron a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeumban rendezték meg Néger Krisztina ungvári keramikus és iparművész legújabb, A színek mágiája az időben című tárlatát. Az ünnepélyes megnyitóra július 3-án délután került sor a vármúzeum kiállítótermében.
A népzene, a néptánc egy nemzet második anyanyelve, egyidős történelmével, szinte végigkíséri az egész életútján, tulajdonképpen benne van az egész élete. A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány fontosnak tartja, hogy az évközben tartott rendezvényeiken, illetve nyári táboraikban is megerősítsék a gyerek...
Munkács városa gazdag építészeti örökséggel rendelkezik. A Munkácsi Városi Tanács a helyi volt zsidó reálgimnáziumról és annak történetéről írt mint a Latorca-parti város egyik különlegességéről.
