Írta: Sz. J. | Forrás: | 2019. május 30.
A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának (RIT) szervezésében a Rákóczi-főiskola Gross Arnold kiállítótermében megnyílt Hrabár Natália keramikus-grafikus Agyag és papír című egyéni tárlata. A művésznő munkáival csoportos kiállításokon már korábban is találkozhatott a beregszászi közönség, viszont most először láthatják a munkáit együtt, egy tárlaton.
Hrabár Natália Ungváron született, művészeti tanulmányait az ungvári iparművészeti szakközépiskolában kezdte, majd a lembergi képző- és iparművészeti főiskolán folytatta, amit kerámia szakon 1990-ben fejezett be. 1992 óta tagja a Révész Imre-társaságnak, 2004 óta pedig az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetségnek. Munkáit több európai fővárosban is kiállították, azok számos galériában és magángyűjteményben megtalálhatók.
Kulin Ágnes, a RIT elnöke így jellemezte Hrabár Natália művészetét: „Az alkotói folyamat egy teremtői aktus, amikor egy művészi gondolat testet ölt
– életre kel. Hrabár Natália keze alatt életre kel az agyag és megszólal a papír. Mégis, miről és hogyan mesélnek nekünk ezek az alkotások? Natália alkotói hitvallása szerint munkáiban ókori kultúrák motívumai, ősi törzsi jelek és felületek jelennek meg. Ezekből a munkákból tényleg ősi erő árad, s a kiállítás látogatója – mint archeológus – felfedezheti, mire talált rá Natália alkotói munkája során… Amikor egy művész új műfajban kezd el dolgozni, a megszokottól eltérő dolgokat mutat be, sokakban felmerül a kérdés: mi az oka és mi a célja az új utak keresésének? Úgy gondolom, Hrabár Natália grafikai munkáival nem fordított hátat korábbi alkotópályájának; a kerámiák és a grafi kák kiegészítik és erősítik egymást. A kiállított anyag egy összefogott alkotói látásmódot mutat be. Mikro- és makrorendszerek jelennek meg előttünk… Hátralépünk, és távlatokban láthatjuk a világot, közelebb hajolva pedig, ha jól fi gyelünk, az apró részletek – homokszemek, csigaházak vagy az eső áztatta föld illata – is megelevenedhetnek előttünk.”
A beregszászi tárlatmegnyitón Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora, Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi külképviseletének főkonzulja, valamint Benkő György festőművész, a főiskola nyugalmazott tanára köszöntötték a művésznőt, gratuláltak eddigi tevékenységéhez és további sikereket kívántak számára.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
