Alig több mint két esztendővel ezelőtt alakult meg a Kárpátaljai Magyar Borászok Egyesülete (KMBE), máris számos figyelemre méltó teljesítményt tudhat maga mögött. Ha a szervezet tevékenységét röviden össze kellene foglalni, mindenképpen a szakmaiság előtérbe állítását, a csapatépítés fontosságát, illetve azt az optimista jövőképet emelnénk ki, amely jellemzi őket. A szervezet emellett felvállalta a tradicionális kárpátaljai szőlőfajták újratelepítését.
Mint ahogy évértékelő találkozójukon Bereczky Istvántól, a jelenleg huszonöt tagot számláló szervezet elnökétől megtudtuk, a pécsi kutatóintézettől sikerült néhány tájjellegű fajta oltványát beszerezni.
Így a Beregi rózsás, a Beregi áldás, a Beregi menyecske, a Beregi szilváni és a
Beregszász gyöngye fajták mindegyikéből két-három tucat gyökres oltvány készült, s azt tavaly a vállalkozó kedvű egyesületi tagok már el is ültették. Így minden remény meg van arra, hogy a közeljövőben ezeknek a borait valamennyien megismerjük és dönthessünk róla, hogy melyeknek a tovább szaporítását vállaljuk.
Szakmai képzés Magyarországon, egyesületi bormustrák, kapcsolatfelvétel a Kárpát-medencében működő szakmai szervezetekkel – ezek jellemezték az egyesület elmúlt évi tevékenységét.
Emellett sikerült egy borászati labort beindítani, s ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az egyesületi tagok borházaikban minőségi munkát folytassanak.
Hogy az egyesület milyen nagyszabású terveket kíván megvalósítani az idei esztendőben?
A tagok fontosnak tartják, hogy a szőlő növényvédelméhez szükséges alapvető szereket közösen rendeljék meg, hisz így az sokkal olcsóbba kerül.
Elő kívánják segíteni a családi borászatok regisztrációját, majd a következő fontos lépésként mihamarabb megszervezik ezen pincészetek borainak hivatalos értékesítését. Szóba került: a piac alapos ismeretéhez elengedhetetlen, hogy pontosan felmérjék a Kárpátaljára látogató turisták borfogyasztási és -vásárlási szokásait, s ennek megfelelő döntéseket hozzanak.
Tavaly októberben a Nagymuzsalyi bor- és gasztronómiai napok keretében első ízben történt meg a szervezethez tartozó borászatok borainak minősítése.
Ezt követően a legjobbakat minőségi márkajeggyel látták el. Döntés született arról, hogy ezt a bormustrát minden esztendőben megtartják. A stratégiai célok között szerepel új ültetvények, köztük egy bemutató részleg telepítése, valamint nagy teljesítményű gépek beszerzése és egy vadalany- telep létrehozása. A közös feldolgozó- és palackozó üzem felépítése ugyan még csak a legmerészebb álmok kategóriájába tartozik, ám a magyarországi és a környező más országok példája is azt mutatja, hogy ez a jövő egyik lehetséges útja. Különösen a korai érésű fajták esetében lenne nagy szükség a must irányított erjesztésére, ami hűtött acéltartályokban történik. Ezeknek a megvásárlására nem mindegyik borászat van felkészülve.
Grezsa István miniszteri biztos a találkozón arra tett ígéretet, hogy
Magyarország a továbbiakban is támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely a kárpátaljai magyaroknak a szülőföldön való maradását szolgálja.
Márpedig a helyi borászat, a borturizmus fejlesztése fontos stratégiai cél.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács vezetője beszámolt róla, hogy a szervezet minél hamarabb szeretné megnyitni azokat a boltokat, ahol minőségi kézműves termékek – lekvárok, ivólevek, aszalványok, mézek, sajtok és természetesen borok – eladása történne.
Továbbá fontosnak tarják azoknak a népünnepélyeknek a felkarolását, ahol ezek a termékek bemutatásra, árusításra kerülnek.
Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi főkonzulja arról számolt be, hogy hároméves kárpátaljai szolgálati ideje alatt módjában állt megtapasztalni, milyen dinamikusan fejlődik
Kárpátalja szőlészete és borászata.
Ehhez az anyaország a továbbiakban is minden támogatást megad, fogalmazott a diplomata.
Az est további részében a családi pincészetek jelen levő képviselői mutatták be legjobb boraikat, számoltak be legfontosabb terveikről. Örvendetes, hogy az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően a Történelmi Beregszászi Borvidéken már a közeljövőben jelentősen bővül a tájjellegű szőlőfajtákkal beültetett táblák területe.
