Keresztyén Balázs: a kiváló helytörténész, művelődésszervező és tanár – Emléktábla-avatás Badalóban

Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. június 17.

Badalóban a helyi Gvadányi József Gimnázium épületének bejáratánál emléktáblát avattak Keresztyén Balázs kiváló helytörténész, művelődésszervező és tanár tiszteletére, aki általános iskolai tanulmányait itt végezte. A születésének 75. évfordulóján állított emlékjel – amelynek bronz domborműve Sándor Attila székelyudvarhelyi művész alkotása – felavatásán jelen volt Jusztin Miklós, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja, Sin József, a KMKSZ alelnöke és Keresztyén Gabriella, Keresztyén Balázs lánya. Az alkalomra eljöttek a több kárpátaljai művelődéstörténeti alapmű megalkotójának egykori osztálytársai is.

Keresztyén Balázs: a kiváló helytörténész, művelődésszervező és tanár – Emléktábla-avatás Badalóban

Köszöntőjében Jakab Lajos, a KMKSZ helyi alapszervezetének irányítója arra emlékeztetett, hogy a mögöttünk hagyott nyolc év során a Tisza-parti településen öt emléktáblát sikerült felavatni. Ami azt jelzi, hogy Badaló népe büszke a múltjára, az ősök által ránk hagyott szellemi-kulturális örökségre, és hogy ezekben az embert próbáló nehéz időkben is hisz a megmaradásban.

Veres Csilla, az iskola igazgatója köszönetet mondott az adományozónak, a Beregszászért Alapítványnak azért, hogy ma itt emléktáblát avathatunk, s felolvasta a kuratórium elnökének a jelenlévőkhöz intézett üzenetét. Amelyben Dalmay Árpád arra emlékeztetett, hogy a kárpátaljai magyarság több mint ezer éve vallhatja szülőföldjének ezt a vidéket, ahol gazdag szellemi és kulturális kincseket hozott létre. „Ezeknek az értékeknek a megismertetését tekintjük egyik fő feladatunknak. Emellett arról sem feledkezünk meg, hogy ez a táj számos nagyszerű embert adott a hazának. Fontosnak tartjuk, hogy emlékműveket, szobrokat, emléktáblákat állítsunk azoknak a híres embereknek, akik itt születtek, éltek, temetőink valamelyikében nyugszanak, illetve látogatásukkal megtisztelték vidékünket. Az egész magyar nyelvterületen ismert személyiségek mellett nagy jelentőséget tulajdonítunk azoknak a magyaroknak, akik leginkább Kárpátalján, de nemcsak itt ismertek, ám számunkra útjelzőkként, útmutatóként szolgálnak. Csupán párat említenénk: Fedák Sári operettprimadonna, Ortutay Zsuzsa keramikus és éremművész, Janka Sándor újságíró és református tiszteletes, a vértanú Pásztor Ferenc római katolikus plébános, Kálmáncsehi Sánta Márton református lelkész és prédikátor, Beregszászi Nagy Pál nyelvész, dr. Kiss Ferenc irodalomtörténész és -kritikus, Polónyi Károly és Jolán festőművészek, Sütő Kálmán, Kecskés Béla, Horváth Gyula költők, Bagu Balázs tanár, néprajzkutató, közíró, Garanyi József festőművész, Nádas Anna színésznő, Horváth Anna keramikus és szobrász.

De térjünk vissza Keresztyén Balázshoz, aki januárban lett volna 75 éves, de már 17 éve nincs közöttünk. A család Nagyberegről, szülőfalujából Badalóba költözött, Balázs itt végezte el az általános iskolát, majd a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában tanult tovább és érettségizett. 1967-ben felvételt nyert az Ungvári Állami Egyetemre, ahol 1972-ben magyar nyelv- és irodalomtanári diplomát szerzett. Ezután a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában tanított haláláig. Pedagógusi munkája mellett rendkívül szerteágazó tevékenységet folytatott: tanulmányozta a kárpátaljai irodalmi hagyományokat, történeti és helyi mondákat, művelődéstörténeti kislexikont írt, kutatta a Perényiek és báró Perényi Zsigmond életét, több könyve jelent meg, s még mennyi mindent tehetett volna, ha fiatalon, mindössze 58 évesen nem szólítja magához az Úr.

Ez a tábla és Keresztyén Balázs emléke mindig juttassa eszükbe, hogy a nemzeti azonosságtudatunk erősítése több mint hagyományaink és nyelvünk ápolása, fogalmazott beszédében Jusztin Miklós konzul. Fontos, hogy támogassuk egymást a mindennapokban, összetartsunk a nehéz időkben és közösen dolgozzunk a jövőnk építésén azért, hogy gyermekeink és unokáink is büszkén vallhassák magukat magyarnak.

A mai napon ismét életjelet ad magáról a kárpátaljai magyarság, kezdte ünnepi felszólalását Sin József KMKSZ-alelnök. A háború árnyékában is rendre sikerül megtartani kulturális rendezvényeinket, megemlékezni az itteni közösség olyan kiemelkedő személyiségeiről, mint Keresztyén Balázs. Akinek a nevével fémjelzett olvasótábort Beregszászon 2011 óta megrendezik.

A pályatárs, Keresztyén Balázs könyveinek kiadója, Dupka György levélben köszöntötte az alkalom résztvevőit. Ebben a múltjára büszke, értékőrző és -gyarapító községből indult útjára Keresztyén Balázs, akinek nevéhez fűződik a Nagyszőlősi Bartók Béla Művelődési Kör megalapítása és működtetése, a Bartók-kultusz ápolása, honismereti tantervek kidolgozása és számos olyan művelődéstörténeti alapmű – köztük a Rákóczi virágai, az Irodalmi barangolások Kárpátok alján és a Magyar művelődési hagyományok kárpátaljai lexikona – megírása, amely gazdag tárháza a vidékünkkel kapcsolatos kultúrtörténeti ismereteknek. Keresztyén Balázs az időben nyomot hagyott nemes cselekedetei, ismeretterjesztő cikkei, könyvei révén. Írásai tovább élnek velünk, hitünket erősítik, büszkeségünket táplálják.

Keresztyén Gabriella arról a szellemi örökségről szólt, amit édesapjától kapott, és felidézte azokat a gyerekkori nyarakat, amelyeket Badalóban, a helyiek által is nagyra becsült Juliska nagymamánál töltött.

Az emléktábla-avatón Veres Áron tanuló elszavalta Ferenci Tihamér badalói költő Szülőfalumhoz c. versét. Sápi Zsolt református lelkész pedig a Mindenható áldását kérte a jelenlévőkre, az egész kárpátaljai magyarságra.

Hírek

  • A mesemondás varázsa a farsang végén

    A hagyományok jegyében telt a 2026-os esztendő második foglalkozása a Nagyberegi Tájházban. Ezúttal a „farsang farka” és a hamvazószerda közeledte adta az apropót, hogy a Beregszászi Horváth Anna Gimnázium alsós diákjai bepillantást nyerjenek a népi kultúra kincseibe.

  • Novemberben kerül a mozikba Vidnyánszky Attila filmje

    Novemberben mutatják be a magyar mozikban az Úri muri, megazisten! című filmet, amit Vidnyánszky Attila rendezett Móricz Zsigmond regényéből, Berettyán Sándor, Kovács Frigyes, Katona Kinga, Tabajdi Anna és Vecsei H. Miklós főszereplésével.

  • A háború emberi ára – Kerekasztal-beszélgetés könyvbemutatóval

    Február 18-án a Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Iustitia Gulág- és Gupvikutató Intézete (GGKI) A háború emberi ára címmel könyvbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetést szervezett az Alapjogokért Központ támogatásával a Kárpátaljai Szövetség dísztermében.

  • Az anyanyelvet ünnepeljük február 21-én

    Február 21-én méltatjuk az anyanyelv nemzetközi napját. 1999-ben ezen a napon hozott határozott az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) közgyűlése ennek kapcsán.

Események

Copyright © 2026 KMMI