Elkezdődött a Magyar Széppróza Napja Kárpátalján című rendezvénysorozat a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság (KVIT) szervezésében. Az esemény a beregszászi magyar konzulátus közreműködésével, továbbá a Magyar Írószövetség, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Irodalmi Ügynökég támogatásával valósult meg.
A program nyitórendezvényének Magyarország Beregszászi Konzulátusának Gulácsy Lajos kiállítóterme adott otthont február 18-án, amelynek vendége volt Vári Fábián László, Nagy Tamás, Shrek Tímea, Dupka György, Marcsák Gergely és Sz. Kárpáthy Kata. A beszélgetést Csordás László, a KVIT elnöke moderálta.
Az író-olvasó találkozó kezdetén Beke Mihály András, Magyarország Beregszászi Konzulátusának első beosztott konzulja köszöntötte a vendégfellépőket és az érdeklődőket. „Az irodalom összeköt bennünket” – jelentette ki. Az első beosztott konzul elmondta, hogy több magyarlakta vidéken ünneplik ma a magyar széppróza napját.
Beke Mihály András szavait megerősítve folytatta a köszöntők sorát Szilágyi Mátyás, a beregszászi konzulátus főkonzulja, aki beszámolt arról, hogy több mint száz kulturális programmal méltatják Jókai Mór születésének napját az anyaországban. A főkonzul arról is beszélt, hogy Jókai alakja átitatja a magyar irodalomtudományt, a magyar tollforgatók gondolatvilágát, illetve nagy hatással van napjainkban is az olvasókra.
Dupka György irodalomtörténész, az ungvári székhelyű Intermix Kiadó igazgatója az első és második kárpátaljai kisebbségi korszak legfontosabb prózaköteteiről, illetve a térség irodalmi életének nagy alakjairól értekezett. Dupka György beszéde bevezetőjében a kortárs kárpátaljai irodalom kedvelőinek fogyatkozására hívta fel a figyelmet. Az irodalomtörténeti áttekintés során kiemelte Balla László és Kovács Vilmos munkásságát, de a kortárs írókról sem feledkezett meg. A beszámoló végén az Intermix Kiadó igazgatója a kárpátaljai magyar könyvkiadásról is szót ejtett, illetve az általuk kiadott prózákról is beszélt.
A hallottakat Csordás László a kilencvenes évektől napjainkig megjelent legfontosabb művek címeivel egészítette ki, továbbá azt is elmondta, hogy Kárpátalja első irodalmi korszakának vers- és prózatermését összehasonlítva a kettő kiegyenlíti egymást, helyenként a regények minőségben utol is érik a lírai alkotásokat.
Vári Fábián László arról vallott, hogy hogyan tudott a lírától a prózához eljutni, illetve felolvasott a Tábori posta című könyvéből, amelyet a katonai szolgálata alatt írt. „A próza olyan szellemi-gondolatbeli kalandozásoknak ad lehetőséget, amelynek a vers kerete kevésnek bizonyul” – nyilatkozta Vári Fábián László, aki arra buzdítja költőtársait, hogy legalább egyszer próbáljanak meg prózai műfajban is alkotni.
A moderátor ezután a fiatal írókat kérdezte arról, melyek az első olyan prózai olvasmányélményeik, amelyek máig is hatással vannak rájuk. Shrek Tímea számára ez a könyv Maupassant Szörnyszülöttek anyja című novelláskötete volt, Nagy Tamás az amerikai beat-nemzedéket emelte ki, közülük pedig Jack Kerouac Úton című könyvét, de megemlítette J. D. Salingert és a Sörgyári capriccio szerzőjét, Bohumil Hrabalt is. Marcsák Gergelynek az első ilyen élménye Fekete Istvántól A koppányi aga testamentuma volt, de hatással volt rá a Zabhegyező Salingertől, továbbá Mikszáth regényei és Franz Kafka művei is. Sz. Kárpáthy Kata Mihail Solohov Csendes Donját tartja írásaira és gondolkodására is nagy hatást gyakorló prózai alkotásnak. A találkozó hivatalos részét a fiatal írók felolvasásaival fejezték be, amelyet kötetlen beszélgetés követett.
Az első beosztott konzul a jelenlévőket a konzulátus legközelebbi tárlatára invitálta, aminek a helyszíne az új, Munkácsy nevét viselő kiállítóterem lesz.
A programsorozat február 20-án folytatódik a Rákóczi-főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetében Vári Fábián László, Lengyel János és Shrek Tímea vendégszereplésével, valamint Csordás László moderálásával.