Írta: Váradi Enikő | Forrás: karpataljalap.net | 2025. március 20.
Közel ötven kárpátaljai népművészpalánta vett részt Piliscsabán egy háromnapos intenzív mesterkurzuson, melyen néptánc-, népzene- és népiének-oktatás zajlott a Magyar Állami Népi Együttes, Szalonna és Bandája, valamint a Piliscsabai Páduai Szent Antal Iskola oktatóival.
A Piliscsabai Táncházegyesület rendszeresen szervez továbbképzéseket az intézményben tanuló népzenész és néptáncos növendékek számára. Idén egy háromnapos intenzív képzésen nemcsak a helyi diákokat, de több kárpátaljai folkműhely növendékeinek haladó táncosait és zenészeit is vendégül látták. Az eseményen részt vettek a Viski Folkműhely, a Beregszászi Rezeda Folkműhely, az Oroszi Tehetséggondozó Műhely, a BorzsaVári Tehetséggondozó Műhely, a Técsői Tehetséggondozó Műhely tanárai és növendékei, valamint a Nagypaládi Citerazenekar. A három nap alkalmával különböző szekciókban volt lehetőségük elmélyülni és bővíteni tudásukat a résztvevőknek: hegedű, brácsa, nagybőgő, cimbalom, citera, fúvós hangszerek (népi furulya, klarinét, tárogató), valamint néptánc és népi ének. Az esti programok során táncház és népzenei koncert várta az érdeklődőket. A hétvége alatt Pál István Szalonna és Bandája, a Magyar Állami Népi Együttes művészei foglalkoztak a gyerekekkel, valamint a helyi befogadó intézmény oktatói. A szombat esti oktatást követően Szalonna és Bandája koncertjén vehettek részt az érdeklődők, majd pedig közös muzsikálás és táncház kezdődött.
Becske Adrienn, a Viski Folkműhely koordinátora, az utazás szervezője elmondta: „Pál István Szalonna és a Piliscsabai Táncházegyesület jóvoltából háromnapos intenzív mesterképzésen vehetett részt 50 kárpátaljai zenész és táncos növendék, ahol lehetőségünk volt szakmailag fejlődni, találkozni olyan Kárpátaljáról elszármazott zenésztársunkkal, akivel a tavalyi Sátoraljaújhelyi Népzene- és Néptánctábor óta nem találkoztunk, de köttettek új barátságok is. Az esti táncházak alkalmával pedig együtt zenélt anyaországi, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki zenész, s ha csak egy rövid időre is, de ezzel megszűntek a határok, és elfelejtettük a háborús hangulattal terhelt hétköznapjainkat, mindazt, amiben nap nap után belekényszerülünk. A helyiek szeretete, befogadása, támogatása pedig igazi felüdülés volt gyermeknek és felnőttnek egyaránt.”
A szervezők a jövőben is szeretnék folytatni az együttműködést, ennek érdekében szeretnének továbbra is olyan programokat szervezni, melyek által állandó kapcsolatot építenek ki a kárpátaljai műhelyek és a helyi népzenészek, táncosok között.
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
Gát település szülöttei közül Kárpátalján és Magyarországon is nagy hírnévre tett szert Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb képviselője, vagy Cipolla Gizella operaénekesnő, aki a Szovjetunió érdemes művésze, Ukrajna-szerte elismert művésznő. Nevüket a történelem-,...
