Szeretünk Kárpátalja IV. címmel rendeztek jótékonysági gálaműsort pénteken a budapesti Duna Palotában.
![Kárpátalja támogatására rendeztek gálaműsort a Duna Palotában](/img-cache/0/0/7/8/3/007834cb1d92ee1231a72e5206310fe4385f5ce6.jpeg)
Írta: MTI | Forrás: Kiszo.net | 2019. április 08.
Szeretünk Kárpátalja IV. címmel rendeztek jótékonysági gálaműsort pénteken a budapesti Duna Palotában.
Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége beszédében kiemelte, az est a rahói és a gyertyánligeti Magyar Ház jövőjét kívánja könnyebbé tenni Kárpátalján.
„Olyan helyen, ahol a magyarság már Trianon idején is kisebbségben és szórványban élt” – emlékeztetett, hozzátéve: a Felső-Tisza-vidékén a magyar közösség ma is létezik, köszönhetően az elszánt magyar pedagógusoknak, a gyermekek szüleinek, akik iskolaválasztásukkal hitet tettek a nemzethez tartozás mellett, valamint mindazoknak, akik képesek voltak összeszedni a túléléshez szükséges erőforrásaikat Kárpátalja hátsó szegletében.
A köztársasági elnök felesége felhívta a figyelmet arra is, hogy a megmaradásért való küzdelemben nagy szerepet vállaltak a történelmi egyházak, amelyek a szociális segítségnyújtáson túl magyar óvodákat és iskolákat építettek, működtettek akkor és ma is.
„Közös felelősségünk, hogy az itt élő magyarok még évszázadokig magyarul beszéljenek, magyarul gondolkodjanak” – hangsúlyozta Herczegh Anita.
„A mai este a jóakaratról szól, arról, hogy készek vagyunk összefogni és támogatni nemzettársainkat” – mutatott rá a Duna Palota igazgatója. Bíró Ildikó hozzátette: a Magyar Házak képviselői azon munkálkodnak, hogy az intézmények a magyar önazonosság megélését, megnyilvánulását jelentsék, hogy a keresztény nemzeti értékek fennmaradjanak, továbbéljenek és élményt nyújtsanak.
A rendezvényen felléptek mások mellett Benkő Péter, Császár Angela, Szolnoki Tibor, Sáfár Mónika és Zsadon Andrea színművészek, Hegedűs Valér zongoraművész, Számadó Gabriella operaénekes, a monoki gyermekkórus, a Szent István király Szakgimnázium Szimfonikus Zenekara.
A gálaműsor bevételének két kedvezményezettje a kárpátaljai magyar közösség és a Felső-Tisza-vidéki szórványmagyarság megmaradását szolgáló rahói és gyertyánligeti Magyar Ház.
Az első kárpátaljai Magyar Ház a magyar kormány 80 millió forintnyi támogatásával épült Rahón. Az 500 négyzetméteres közösségi létesítményben konferenciatermet, számítógéppel felszerelt osztálytermeket, irodahelyiségeket és szolgálati lakásokat alakítottak ki. Az intézmény minden korosztály számára nyitva áll, a 90-100 ember befogadására alkalmas közösségi terem regionális és megyei szintű rendezvényeknek ad otthont, egy nagyobb méretű, számítógépekkel felszerelt helyiségben pedig vasárnapi iskolát alakítottak ki.
A gálaműsor fővédnöke Herczegh Anita, a köztársasági elnök felesége, Schmittné Makray Katalin olimpiai ezüstérmes tornász és Mádl Dalma, a Katolikus Karitász jószolgálati nagykövete.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...