A nemrég megjelent Kárpátalja magyar szemmel útikönyvet olvasva az emberben egyre inkább megerősödik az az érzés, hogy nem egy hétköznapi turisztikai kötetet tanulmányoz, mivel az írásokból kirajzolódik, hogy a kárpátaljai magyar közösség miként látja jelenlegi önmagát. Ezen túl azt is megtudjuk, hogy milyen szerepet játszott az itteni magyarság szülőföldje történelmének, gazdaságának, szellemiségének kialakításában, hangzott el azon a könyvbemutatón, amelyet Beregszászon a Rákóczi Főiskola átriumában tartottak. A kiadvány ezért is tudja teljes mértékben betölteni a honismereti olvasókönyv szerepét.
Munkács, Nagyszőlős, Visk után végre a beregszászi közönség is közelebbről ismerhette meg a kiadványt és annak szerzőit. Tudni kell, hangsúlyozta köszöntőjében Tarpai József, a kötet szerkesztője, hogy az útikönyv már hetek óta tanulmányozható a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) honlapján, az bárki számára hozzáférhető. A szerkesztő kiemelte, hogy nagyon időszerűvé vált egy, vidékünket turisztikai szempontból átfogóan bemutató kiadvány megjelenítése. A szerzők többsége maga is gyakorló idegenvezető, így meríthetünk naprakész, pontos információkat az írásokból. Hamarosan nyomdába kerül a kötet ukrán fordítása is.
Amely szintén mérföldkőnek számít majd a Kárpátaljáról szóló ismeretek terjesztésében, hisz a magyar nézőpont az ukrán verzióban is tetten érhető majd.
Berghauer Sándor, a Rákóczi Főiskola turisztikai tanszékének vezetője beszédében a szakmaiság fontosságát emelte ki, s arra biztatta a főként turizmus által elkötelezett hallgatóságot, hogy bátran forgassák a sok-sok adattal és rengeteg forrásanyaggal rendelkező kiadványt.
Hiánypótlónak nevezte az útikönyvet Szilágyi Mátyás, Magyarország beregszászi főkonzulja, aki annak a reményének adott hangot, hogy a vidékünkkel kapcsolatos hiteles információk mind több turistához jutnak el, ezzel növelve a tájegység turisztikai vonzerejét.
Nemcsak a kárpáti táj különleges, hanem annak a soknemzetiségű vidéknek a kultúrája, az itteni népek hagyománya is oly színes, hogy az bátran tarthat számot az Ukrajna más megyéiben élők érdeklődésére, hangsúlyozta Csizmár Sarolta, a KMTT alelnöke, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a turizmus az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat. Azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány okozta leállás idején vendégházuk fejlesztésével foglalkoztak.
Nedbál Klára, a kötet talán legszínesebb, a Verhovináról szóló fejezet szerzője annak a véleményének adott hangot, hogy a szülőföld megszeretéséhez annak megismerésén keresztül vezet az út.
Varju Zoltán szerint a könyv egyik alcíme a Szerelmes földrajz is lehetne, oly lelkesen mutatják be a szerzők a vidék természeti kincseit, az épített örökség itt található kiemelkedő darabjait, valamint szellemi kincseinket.
Bár nem történelemkönyvet írtunk, mondta Kész Barnabás történelemtanár, mindazok haszonnal forgathatják, akik ismerni szeretnék Kárpátalja történelmét, s azt, hogy az elmúlt évszázadok során a velünk együtt élő népekkel mit tett az itt letelepedett magyarság a vidék mai arculatának kialakítása érdekében.
Turóczy Gábor tördelőszerkesztő, aki egyben a nyomdai előkészítés feladatait is magára vállalta, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiadványban található gazdag képanyag – közel hatszáz fotó – mindig szervesen illeszkedik az írott szöveghez. Végezetül e sorok írója arról szólt, hogy a hungarikumok mintájára bő évtizeddel ezelőtt létrehoztuk a kárpátikum fogalmát. S hogy a magyarság értékeinek kiemelt darabjaiból nálunk is egyre többet fedezhetünk fel, illetve jön létre. A legfrissebb ilyen a kárpátaljai szoborút, amely már most túllépte a megye határait.
