A kárpátaljai magyar közösség életkörülményei, politikai környezete egyaránt megnehezítik a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja munkáját. Az akadályok ellenére az elkötelezett munkatársak 2019-ben is figyelemreméltó eredményeket értek el.

Írta: | Forrás: Új Szó Online | 2020. január 28.
A kárpátaljai magyar közösség életkörülményei, politikai környezete egyaránt megnehezítik a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja munkáját. Az akadályok ellenére az elkötelezett munkatársak 2019-ben is figyelemreméltó eredményeket értek el.
A Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja a harmadik munkaévét zárta sikeresen. Az ottani Hálózat szakemberei is – mint az egész Kárpát-medencében – a nevelés, a fiatalok megszólítása területén érték el a legjobb eredményeket. Rendezvényeikkel pedig hagyományt teremtettek, amelyeken minden korosztály megtalálhatta a kedvéhez és a szellemi gyarapodásához illőt.
A pedagógusképzések sorából kiemelkedik a Népzene-pedagógusképzés és a Néptánc-pedagógus-továbbképzés. Az előbbi egy űrt tölt be, mivel Kárpátalján nincs népzenészképzés, de a hálózat segítségével 8 alkalmas módszertani és gyakorlati oktatáson vettek részt a Kárpátalján tanító népzenészek, zenetanárok. A néptánc-képzés a 2017-ben indított mentorprogram alkalmával kezdődött, s megszervezését ugyancsak a pedagógushiány indokolta. A nyolc alkalommal megtartott kurzuson 27 fő vehetett részt. A Népmese és kézműves szakmai napok célja, hogy a Felső-Tisza-vidéki pedagógusok is találkozzanak az élőszavas mesemondással, illetve olyan kézműves technikákkal, amiket – színesítve ezzel a tananyagot – a helyi közösségekben is alkalmazni tudnak. A Nyári Kölcsey Pedagógus Akadémiát a Péterfalvi népzene, néptánc és kézműves táborral párhuzamosan rendezték a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség közreműködésével. A félszáz résztvevő munkáját a szervezők oklevéllel ismerték el.
A legkisebbek szellemi gyarapodását szolgálja a Hagyományőrzés az óvodában elnevezésű kezdeményezés. A heti egy alkalommal, három településen, hét csoportban tartott foglalkozások tematikájában zenekarral kibővített népi játékok, dalok, mondókák, kézműves foglalkozások és hangszerbemutatók szerepeltek. Az év során, a rendszeres kézműves foglalkozásokkal elsősorban a folkműhelyekben, középiskolákban és tanodákban lehet találkozni. A töretlenül népszerű folkkocsmák és táncházak programjaira a magyar közösség tagjai mellett rendszeresen járnak ukrán fiatalok is.
A Szól a Fülemüle népzene, néptánc tehetségkutató versenyt a GENIUS Jótékonysági Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy egy olyan platformot biztosítson a kárpátaljai magyar néptáncos és népzenész közösségnek, amelyen egyben felmérhetik szakmai fejlődésüket.
A Tiszapéterfalvi népzene, néptánc és kézműves tábor résztvevői korcsoportokra bontva kezdő, középhaladó és haladó szinten sajátíthatták el különböző tájegységek anyagát. A kedvező tapasztalataik nyomán folytatták az elmúlt évben elindított mentorprogram-hálózat bővítését, eredményként könyvelik el, hogy egyre több együttes kíván csatlakozni a kezdeményezéshez. A rendezvény 13 településen 17 mentor és közel 600 táncos részvételével folytatódott.
A tízedik Viski Népzene, Néptánc és Kézműves táborban először vett részt nagyszámú, tanulni vágyó diáksereg. Ez alkalommal naponta másfélszáz tanuló nyolc hangszeres szekcióban, valamint a cimbalom, népi ének és néptánc foglalkozásokon három korcsoportban tanulhatott.
Immáron harmadik alkalommal szervezte Kárpátalján a Táncházzenészek találkozóját a Hálózat és a Kárpátalja Kulturális Örökségének és Népi Hagyományainak Megőrzéséért Társadalmi Szervezet. A júliusi program keretében hat kárpátaljai zenekar – neves előadók részvételével tartott – konferencián vett részt.
Gabóda Éva, a Rákóczi-főiskola Pedagógia Pszichológia Tanító Óvodapedagógia Oktatási Intézményvezetés Tanszékének adjunktusa, oktatója évtizedek óta foglalkozik kézműveskedéssel, mint mondta, ez a színes és igazán kellemes tevékenység az élete része.
Örömteli eseményre került sor a Beregszászi Központi Könyvtárban május 6-án: egy újabb regénnyel bővült a kárpátaljai magyar irodalom. Ez alkalommal Kurmai-Ráti Szilvia Így kell Bódogulni című könyvét mutatták be az érdeklődőknek.
Az Ung-parti város történelmének kedvelői különleges esemény részesei lehettek csütörtökön: Tetyana Literáti ismert helytörténész bemutatta ötödik ukrán nyelvű könyvét az Elvesztett Ungvár sorozatból.
A nézőtéren elhelyezett több mint ötven pótszék is jelezte, milyen hatalmas érdeklődés mutatkozik meg Szűcs Nelli Jászai-díjas színésznőnek, a beregszászi színház egyik alapítójának a Fedák Sáriról szóló előadása iránt. A múlt század ünnepelt primadonnája a máig legismertebb beregszászi halálának 70...