Az Ugocsa folyóirat 1893. május 14-i számában találtam rá arra az immár 130 éves reklámra, mely a Zacherli rovarölőt ajánlja a kedves olvasók figyelmébe.
Nem tévedés! Már másfél évszázaddal ezelőtt is komoly problémát okoztak a kártevők vidékünkön. A filoxéria, mely veszélyeztette a szőlőskertek termését; a pajzstetű, ami főként a barackfákra volt ártalmas; a bab- és gabonazsizsik, mely a hüvelyes és kalászos növényeket tette tönkre.
Őseink a népi módszerek mellett (rovarszedés, tűzzel és forró vízzel való irtás, hamuval leszórás…) igyekeztek a kor növényvédő szereit is alkalmazni.
„Hogy az irtás nem hasztalan munka, azt a magunk tapasztalata bizonyítja, mert kétségtelenül ki van mutatva a rovar szertelen s az állatvilágban annak legapróbb miriádjai között is páratlan nagymérvű szaporasága: ha a beregszászi hegyvonalon először észlelt philloxera vészszel szemben az irtás nem alkalmaztatott volna, ily szaporodási folyam mellett ma már alig lenne szőlővonalunkon e vésztől mentes hely; hogy a terjedés ily mérvet nem öltött azt bizonyítja, hogy az irtásnak nálunk foganatja volt; hogy a vész nem teljesen szűnt be, azt bizonyítja, hogy nagyobb tért kellett volna irtani.” – olvashatjuk a Bereg hetilap 1884. február 24-i számában a beregi gazdák beszámolóját.
A Zacherli szert Johann Zacherl (1814–1888) osztrák feltaláló, iparos és gyáros fejlesztette ki az 1800-as évek végén.
Zacherl bejárta fél világot – elutazott Bécsbe, Szentpétervárra, Odesszába, a Kaukázusba –, hogy megtalálja a megfelelő szert a kártékony rovarok ellen. Végül a kaukázusi Tifliszben (ma Tbiliszi) fedezte fel, hogy a falusiak természetes rovarirtó szert, a Pyrethrum virágát használták a kártevők ellen. Zacherl évekig kísérletezett, míg sikerült kivonnia a megszárított virágból a hatóanyagot, melyet por formájában 1842-ben kezdett el Ausztriában terjeszteni. A szernek számos neve volt: Lowizachek (Örményországban), Bogárvirág, Perzsapor, Perzsa rovarpor.
Zacherl 1855-ben Bécsben céget alapított, a Mottenfraß-Versicherungsunternehmung Johann Zacherl néven. Fiával dolgozott együtt 1888-ban bekövetkezett haláláig. A rovarölő por mellett kifejlesztett egy szőnyegtisztító gépet, amely a megtisztított szőnyegen elosztja a rovarölő szert, hogy megvédje azt a molyok támadásától. Emellett pyrethrum szappant és rovarpusztító tinktúrát is gyártott.
Magyarországon Zacherlin néven terjedt el a rovarölő por. Nagyszőlősön, Királyházán, Tiszaújlakon és Huszton is forgalmazták a kereskedők.
Ami érdekes, hogy a pyrethrum alapú rovarlölőket a mai napig árulják, igaz, már más néven.
