Kárpátalja anno: Pisák András, nagypaládi juhász, énekes

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2022. június 21.

Pisák András a beregi Márokpapiban látta meg a napvilágot 1925. március 19-én. Az 1950-es években nősült meg, s felesége révén került át az akkor még Szovjetunióhoz, ma Ukrajnához tartozó tiszaháti településre, Nagypaládra. Egész életében juhászként dolgozott. Így került kapcsolatba a pásztorénekekkel: „Sok éneket a mezőn tanultam a többi pásztortól, a tanyán, a fonóban is sokat énekeltünk. Ahogy az iskolából kikerültem, a mezőre mentem, sokszor kellett kinn hálni a jószággal. Dalolgatott az ember, ha jó kedve volt, vagy el volt keseredve, ha esett az eső, vagy csak unatkozott, a többiek meg hallgatták.”

Kárpátalja anno: Pisák András, nagypaládi juhász, énekes

Hangfelvételei tanúskodnak róla, hogy előadásmódját nemigen szabályozta a közösség: igazi pásztor-dalolás az, amelynek lassú tempója, díszítettsége, kötetlen ritmikája még a katonanótákban is érvényesül. Repertoárjának magját is a pásztortársadalom jellegzetes dallamanyaga képezi: a juhászdalok és balladák. A régebbi gyűjtések nyomán közismertté lett jellegzetes felső-tiszai népdalainkat tőle még az ezredforduló fiatal generációja is hiteles előadásban hallhatta.

A Magyar Tudományos Akadémia népzenekutatói, illetve az Etnofon Archívum számára Kiss Ferenc és Stoller Antal egyaránt terjedelmes hangzó gyűjtéseket készítettek vele. András bácsi fellépett a Táncháztalálkozón és a Pécsi Nemzetiségi Fesztiválon is; a kárpátaljai hagyományőrző rendezvényeknek és táboroknak pedig fáradhatatlan és igen népszerű résztvevője volt.

A Népművészet Mestere kitüntetést 2002-ben kapta meg.

2006-ban hunyt el.

Nótái meghallgathatók itt és itt.

Ízelítő az egyik Pisák András ének szövegéből:

Bereg Náni kiment az erdőre,
Lefeküdt a tőgyfa levelére,
Kettőt-hármat kurjanottam néki,
Kelj fel Náni, mer meglát valaki.
Fel kelt Náni, bement a csárdába,
Kilenc zsandár nyomon ment utána,
Bereg Náni, Bereg Náni kérlek,
Hova tetted a két gyermekedet.
Bereg Nánit a csendőr vallatja,
Édesanyja az ablakon hallgatja,
Bereg Náni, Bereg Náni kérlek,
Hova tetted a két gyermekedet.
Egyet tettem a tőgyfa tövébe,
Másikat a Tisza fenekére.
Bereg Nánit a csendőr kíséri,
A szeretője az ablakon nézi,
Ne nézd, babám, a gyászos életemet,
Mert minden évbe szenvedem ezeket.
Bereg Náni bokros pántlikája,
Nem teszi már többet a hajába,
Tedd el Náni, tedd el a ládába,
Majd jó lesz a kislányod hajáb.
Ha lányod lesz, jó lesz a hajába,
Ha fiad lesz meg a csárdás kalapjába.

(Felhasznált irodalom: http://nepmuveszetmesterei.hu/index.php/osszetett-kereses/444-pisak-andras)

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI