A Ruszinszkói Magyar Hírlap 1927. április 22-i számában gyűjtötte össze azokat a népi hiedelmeket és szokásokat, melyek a nagyhéthez kapcsolódnak.
„Benne vagyunk a görögkatholikus nagyhétben. Nem lesz érdektelen, ha felsorakoztatjuk azokat az ártatlan babonákat, amikben, különösen szláv testvéreink, buzgón hisznek. Hisznek benne azonban más népek is.
Így a székely azt tartja, hogy ha nagyszerdán tűz üt ki valahol, azt gonosz lelkek gyújtják meg, mert e napon egész hatalmukat kifejthetik. Ha égi háború van e napon az egész év terméketlen lesz.
Sok helyt a legény nagypénteken denevért fog, azt egy uj csuporba zárja és földbe ássa. Nagyszombaton feltámadáshoz való harangozáskor egy cserépdarabot valamelyik leánynak a szoknyájára dob, az szerelmes lesz belé.
A nagyhét ételeinek is megvan a maguk jelentőségük. Eszerint, ha az ember nagycsütörtökön zöldséget eszik, akkor egész éven át egészséges marad. Számos helyen e napon a marhának is zöld gályát adnak enni, hogy betegség ne érje azokat.
Másutt azt tartják, hogy e naptól egészen husvétig nem jó a lovakat takarítani, mert egész éven át soványak lesznek.
Néhol nagypénteken első kerepelésre megrázzák a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen. Némely vidéken e napon vetik a mákot és tisztítják a méheket. Azt tartják, hogy ha e napon esik az eső, akkor szép lesz a vetés és a tehenek jól legelnek.
Persze megvannak az eladó leányoknak is a maguk babonái. Összegyülnek nagyszombaton nyolcan-tizen és annyi tányér zsíros galuskát készítenek, ahányan vannak. Egy éhes macskát rábocsátanak a galuskára. Akiét először megkapja a macska, az férjhez megy még abban az évben.
Nagyszombaton, mikor a harangok megszólalnak, sok lány megmosdik, hogy ne legyen szeplős. Van olyan is, aki a templomi szentelt vízzel törli végig az egész arcát e napon és azt reméli, hogy elmúlik tőle a szeplője.”
A képen: ruszin asszonyok 1939-ben Alsóverecke környékén (fotó: www.fortepan.hu)
