Kárpátalja anno: az Ung partján

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2021. szeptember 22.

Az Ung folyóirat 1912. június 6-i számában jelent meg farkasfalvi Mauks Ernő Emlékezés című verse. A költő Ung vármegyében, Tibán született 1877. június 8-án. A magyar nemes farkasfalvi Mauks család sarja. Ősei 1635-ben kapták meg a címeres levelet II. Ferdinánd magyar királytól. Apja farkasfalvi Mauks László honvéd huszárőrnagy, anyja vágújhelyi Hrabéczy Hermina.

Kárpátalja anno: az Ung partján
1896-tól 1900-ig bölcsészhallgató volt Budapesten, de doktorátust csak 1905-ben szerzett Kolozsváron. 1903-ban tollnokká nevezték ki a Szegeden székelő Csongrád vármegyei királyi tanfelügyelőséghez. Később Nyitrára, majd Pozsonyba helyezték át, ahol 1908-ban segéd-tanfelügyelővé léptették elő. 1911-ben Eperjesre került. Innen a cseh megszállás elől menekülnie kellett. 1924-ben Szikszón tanfelügyelővé nevezték ki, majd Abaúj-Torna vármegye tanfelügyelőségének vezetője lett. Versei, cikkei és tárcái jelentek meg a többek közt az Ungban, a Szegedi Naplóban, a Bolond Istókban, a Pesti Hírlapban és a Pesti Naplóban. Felesége Maszarovics Szidónia volt, akivel 1908-ban kötött házasságot Miskolcon. Szikszón hunyt el 1953. február 3-án.
Ha a nyári alkony bíborát kitárja,
Visszaszáll a lelkem messze Ung partjára.
Ung vize partjának himes rétje felett,
Édesen borul rám tündéremlékezet.
Hisz ezen a földön boldogságot leltem,
Az élet sebéből itt gyógyult a lelkem.
Harmatékes rétek, imbolygó virágok,
Égő szívem vérét hullatnám reátok.
Ti láttatok engem édes nyári esten,
Mikor oly lángolón, végtelen szerettem.
Ti rebbenő szellők, pirosló virágok,
Lelkem sóhajtását hányszor hallottátok.
Mikor a rózsásan gomolygó felleget,
Álmodva kísértem kék Vihorlát felett.
Égnek a csillagok egyre fényesebben,
Messze Ung partjáról édes szellő rebben.
Hogyha égő lelkem csillagok közt járna,
Visszatérne úgy is az Ung két partjára.
Úgy érezném akkor: üdvösségbe száll át
És áldva áldanám virágos virágát!

Hírek

  • Idén is nagy sikert aratott a Pacsirta népdalverseny Beregszászban

    A dal gyógyszer bánatra, haragra, szomorúságra, gondokra, terhekre, aggodalomra, félelemre, reménytelenségre. A dal elsöpri a rosszat, elfelejteti a veszteségeket. A dal nyugalmat ad, szebbé teszi a múltat, a jelent és a jövőt is. A népdal pedig mindemellett hozzáfűzi lelkünket szeretett nemzetünkhö...

  • Kézügyesség, kreativitás, hagyományismeret – Kézműves képzési nap Tiszaágteleken óvodapedagógusok számára

    A népi kézművesség nem pusztán technika vagy díszítőművészet, élő kapcsolat múlt és jelen között, amely egyszerre formál kezet, lelket és szemléletet. A Hagyományok Háza kiemelten fontosnak tartja, hogy a felnövekvő generáció megismerje és megszeresse a népművészet kincseit – a néptáncot, a népi ját...

  • A tanulók alkotásai az iskola mindennapjainak részévé váltak

    A művészeti szakkör diákjainak munkáiból nyílt különleges kiállítás február 26-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetében. A tárlat a fiatal alkotók közös munkájának első jelentős mérföldköve, amely bepillantást enged abba a kreatív folyamatba, amely az inté...

  • Garanyi József alkotásaiból nyílt jubileumi kiállítás Munkácson

    Ünnepi kiállításmegnyitóval emlékeztek meg Garanyi József születésének 105. évfordulójáról február 26-án a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A tárlat a kárpátaljai festészet egyik legmeghatározóbb alakjának sokszínű munkásságát tárja elénk, különleges betekintést nyújtva a vidékünk tájait és az itt élő...

Események

Copyright © 2026 KMMI