Egy letűnt világ emléke elevenedik meg, amikor az egykor a Beregszászi Járásban, Macsolán működő Páva kórus történetét idézzük fel.
Írta: Marosi Anita | Forrás: karpatalja.ma | 2026. február 14.
Egy letűnt világ emléke elevenedik meg, amikor az egykor a Beregszászi Járásban, Macsolán működő Páva kórus történetét idézzük fel.
A szovjet érában szinte minden községben építettek művelődési házat, mely helyt adott a helyi önképző köröknek, színjátszó társulatoknak, kórusoknak, néptánc együtteseknek, szakköröknek, könyvtáraknak és egyéb, művelődési céllal működő kulturális szervezetnek.
Nem volt ez másképpen Macsolán sem, ahol 1979-ben alakult meg a Páva kórus, melynek megszervezője és irányítója a macsolai klub vezetője, Homoki Erzsébet volt.
A kórus 10. évfordulóján egy írás is megjelent a Vörös Zászló 1989. december 9-i számában róluk.
„Minden korosztály képviselve van a 40 tagú kórusban, nemzedékek énekelnek együtt. A 74 esztendős Tóth Béla kezdettől ott van minden próbán, minden fellépésen, a 35 éves Nagy Béla szintén erőssége az együttesnek. A középkorúak, fiatalok mellett ott vannak a legifjabbak is: a 12 esztendős Sőtér István, a hároméves Kardkovács Boglárka és Krajnik Vanda képviselik a legifjabb nemzedéket. Homoki Erzsébet tiszta forrásból, a népköltészet kimeríthetetlen kincsestárából válogatja össze értő kézzel az együttes gazdag repertoárját, amelyben túlnyomórészt élő népdalok szerepelnek. Legutóbb a magyarországi Sződligeten, egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben tapsoltak az együttesnek.
– Picinyke a mi klubunk, tenyérnyi a színpada, ha összegyűl a falu népe, alig férünk el. De tiszta szívből énekelünk, ápoljuk, megőrizzük népdalainkat, a szép, tiszta magyar beszéd népszerűsítésére törekszünk – mondja Homoki Erzsébet. Vannak jó vers és prózamondóink az idősebbek között, és nő az utánpótlás mellettük. Nagy Béla is szívesen szaval Sőtér István pedig az iskolások járási vers- és prózamondó versenyén lett első. A szülőföld és a népdalok szeretete vezérli a Páva kórus tagjait. Élő forrásból merítenek, művészeti vezetőjük, szólistájuk egyszemélyben Homoki Erzsébet, akinek gyönyörű szoprán hangját járásszerte megcsodálhattuk már a hatvanas években, hiszen a Beregszászi Népszínház akkori primadonnájaként számos operettben játszott főszerepet. Példamutató, ahogyan a Páva kórust megszervezte, ahogyan foglalkozik előadóművészetének tökéletesítésével. Ő maga tervezte a kórus kosztümjeit, a Kárpátontúli Mezőgazdasági Tudományos Termelési Kutatóintézet igazgatósága pedig felkarolta törekvéseit. A Páva kórus nagy érdeme az, hogy járásunk első magyar folklóregyüttese. Nyomában egymás után alakultak a hasonló kórusok Csomán és Nagybégányban, Beregen és Gáton. Papiban és Bótrágyon, talán népesebbek, talán messzebbre is jutottak, ám a macsolai népdalkórustól senki nem veheti el az úttörőket megillető elsőséget. És még valami: ez a kórus soha nem oszlott fel, ennek soha nem volt hivatásos vezetője, a kicsiny, de lelkes együttest Homoki Erzsébetnek a kultúra iránti szenvedélyes odaadása, szeretete, igazi közösségteremtő ereje tartja össze.”
A fenti felvételen a macsolai Páva kórus tagjai láthatóak az ungvári falumúzeum egyik tornácos házánál. Elől áll középen Homoki Ezsébet.
Igazi művészlélek. Közvetlen, barátságos és őszinte. Művészi munkásságáról boldogan mesél, az alkotás az élete részét képezi. Szeret új dolgokat kipróbálni, mostanában a reklámgrafika köti le a figyelmét. Szabad idejében a házat, az udvart szépítgeti, hogy otthon is megteremtsen magának egy alkotói ...
A dal gyógyszer bánatra, haragra, szomorúságra, gondokra, terhekre, aggodalomra, félelemre, reménytelenségre. A dal elsöpri a rosszat, elfelejteti a veszteségeket. A dal nyugalmat ad, szebbé teszi a múltat, a jelent és a jövőt is. A népdal pedig mindemellett hozzáfűzi lelkünket szeretett nemzetünkhö...
A népi kézművesség nem pusztán technika vagy díszítőművészet, élő kapcsolat múlt és jelen között, amely egyszerre formál kezet, lelket és szemléletet. A Hagyományok Háza kiemelten fontosnak tartja, hogy a felnövekvő generáció megismerje és megszeresse a népművészet kincseit – a néptáncot, a népi ját...
A művészeti szakkör diákjainak munkáiból nyílt különleges kiállítás február 26-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetében. A tárlat a fiatal alkotók közös munkájának első jelentős mérföldköve, amely bepillantást enged abba a kreatív folyamatba, amely az inté...