Kárpátalja anno: a bustyaházi híd leomlása 1933-ban

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. július 29.

A Técsői járáshoz tartozó, egykor a Máramarosi vármegye részét képező Bustyaháza a Tisza jobb partján fekszik, ott, ahol a Talabor folyó beletorkollik a Tiszába.

A folyó két partját az évszázadok alatt többféle – fából, kőből, vasbetonból épített – híd kötötte össze. A vasút megjelenésével vasúti hidat is emeltek a Talabor fölé Bustyaházánál. Erről számol be a Vasuti és Közlekedési Közlöny 1875-ben.

Kárpátalja anno: a bustyaházi híd leomlása 1933-ban

Ezeket az idők során elhasználódott, vagy éppen az árvizek miatt megrongálódott átkelőket rendszeresen átépítették.

A XX. században épült bustyaházi hidakról több felvétel is készült, s a helyi lapok is rendszeresen cikkeztek ezekről.

Florian Zapletal cseh történész, fotós, Kárpátalja-kutató 1920-ban készített fotókat az új bustyaházi híd építésének munkálatairól.

1932-ben vadonatúj betonhidat emeltek a Talabor fölé Bustyaházánál. Egy év múlva – sokkolva egész Kárpátalja lakosságát –, 1933 júliusában a tiszai árvíz alatt összeroppant a híd.

Azonnal megkezdődött a felelősök keresése. Szinte minden helyi lap beszámolt a politikusok, a szakemberek és a helyiek vitájáról. Az Őslakó 1933. július 9-i száma így írt erről: „Ki a felelős a bustyaházai hídért? A kommunisták, a munkások – felelik az agrárok. A hétfői tartományi gyűlésen, mint híreink egyikében leírjuk, Demkó orsz. képviselőtestületi tag szó és kritika tárgyává tette a bustyaházai hídbeomlásának ügyét. – Masata cseh agrárpárti főtitkár és képviselőtestületi tag Demkónak válaszolva azt a kijelentést tette, hogy a 30 korona milliós költségű, építésében tavaly befejezett hídösszeomlásának a kommunisták az okai, mert a kommunista munkavezető az építkezéshez csak kommunista munkásokat vett fel. Javasolja, hogy többet ne alkalmazzanak kommunista (illetve kommunista szakszervezeti) munkásokat az állami építkezéseknél és munkálatoknál. Masata e megnyilatkozására óriási zaj tört ki, majd kritizálni kezdték az állami építkezéseket. Erre dr. Jedi kijelentette, hogy a tartománygyűlésnek nincs joga és nem lehet kritizálnia az állami munkákat. A bástyaházai hídbeomlása, úgy látszik, kellemetlen. Ezért van az, hogy igyekeznek nem az építkezést, a munkaellenőrzést, az átvételt felülvizsgáltatni a beomlás következtében, hanem a kommunistákat felelőssé tenni a történtek miatt s igy aztán senkit sem terhel a felelősség, senki ellen nem kell eljárást folyamatba tétetni. Ezt mondja a Podk. Hlasy is jul. 5.-i számának »Kié a felelősség?« (Ki a bűnös?) c. cikkében, mikor a következőket írja: A bástyaházai hídépítési munkálatait Antón Lossák építész vezette, ki csak szervezett kommunista munkásokat vett fel. Azt mondták, hogy a kommunista munkások a szakemberek. Az építész és kommunista szakmunkásai szaktudását megkoronázta a híd 27.-i beomlása. – Bustyaházán azt mesélik, hogy sohasem volt ott olyan olcsó a cement, mint éppen a híd építésekor. A rossz nyelvek azt beszélik, hogy a hídba (talán cement helyett) egy pár kommunista sejtet is beépítettek. Ezek idézték elő – destruktív munkájuk eredményeként – a hídbeomlását. Munkácson, Ungváron, Beregszászban, Técsőn minden állami és közmunkánál elsősorban kommunista, kommunista szakszervezeti tagokat alkalmaznak. A kommunista agitációra ezek a nagyobb építkezések és azok nagyszámú kommunista munkásai a legalkalmasabb lehetőségek. Lesz még több bustyaházas-hídépítkezés is Kárpátalján.« A P. Hlasy e cikke rendkívül jellemző arra, hogy akarnák magyarázni a dolgokat, hogy akarnák megoldani a felelősség kérdését. Elfelejti azonban a Hlasy és Masata úr, hogy volt idő, amikor hallgatólagosan éppen a kormányzat támogatta a kommunista mozgalmakat és propagandát az itteni és odaáti magyarság ellen, amikor pl. hiába emeltek szót az ellen, hogy pl. a munkácsi csatornázási munkálatoknál munkát nyerni akaró ne kényszerüljön beiratkozni a kommunista szakszervezetbe! – Mindezek ellenére is nevetséges a bástyaházai hídbeomlását a kommunisták számlájára írni akarni. – Tessék kivizsgálni, hogy ki a bűnös és ki a felelős!”

Arról már nem találtam leírást, hogy miként végződött az ügy.

1933 augusztusában a Kárpáti Magyar Hirlap már arról számolt be, hogy a Bustyaháza melletti Tisza-híd építésének befejezési munkálataira 1 millió 700 000 koronát fognak fordítani.

Hírek

  • Olvasólámpa: Kárpátaljai magyar értéktár (2.) – Gazdag kulturális örökséggel büszkélkedhetünk

    Olvasólámpa című rovatunkban legutóbb az épített örökség vidékünkön található kiemelkedő alkotásait mutattuk be a „Kárpátaljai nemzeti identitás-jelek” című kiadvány alapján. A kötet a Kárpátaljai Értéktár sorozatban a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület gondozásában látott napvilágot. Ezút...

  • Több mint könyvklub: közösséggé vált az Ungvári Magyar Olvasóklub

    Egy könyv köré ülni le beszélgetni ma Ungváron jóval több, mint kulturális program: közösségteremtés, identitásőrzés és lelki kapaszkodó is. Az Ungvári Magyar Olvasóklub egy éve indult útjára egy személyes ötletből, mára pedig befogadó, élő közösséggé vált. A klub alapítójával, Balogh Renátával az i...

  • Megnyílt a XV. Hollósy Simon Alkotótábor kiállítása Beregszászban

    A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) február 4-én nyitotta meg idei kiállítási évadát Beregszászban. A Na’Conxypan Galéria falain a XV. Hollósy Simon Alkotótáborban született munkákból válogatott tárlat fogadja az érdeklődőket.

  • Lucsok Péter Miklós OP könyvének bemutatója Beregszászban

    Ismerjük a mondást: a szó elszáll, az írás megmarad. Ha valaki könyvet ír, akkor a mondanivalója fontos. Ha papírra veti, akkor fontosabb, mint egy elmondott szó, mint egy beszélgetés. Hatványozottan igaz ez egy püspök esetében, akinek minden szava tekintély, leírt szavai pedig átelmélkedett, áti...

Események

Copyright © 2026 KMMI