Kárpátalja anno: a bustyaházi híd leomlása 1933-ban

Írta: Marosi Anita | Forrás: Kárpátalja.ma | 2023. július 29.

A Técsői járáshoz tartozó, egykor a Máramarosi vármegye részét képező Bustyaháza a Tisza jobb partján fekszik, ott, ahol a Talabor folyó beletorkollik a Tiszába.

A folyó két partját az évszázadok alatt többféle – fából, kőből, vasbetonból épített – híd kötötte össze. A vasút megjelenésével vasúti hidat is emeltek a Talabor fölé Bustyaházánál. Erről számol be a Vasuti és Közlekedési Közlöny 1875-ben.

Kárpátalja anno: a bustyaházi híd leomlása 1933-ban

Ezeket az idők során elhasználódott, vagy éppen az árvizek miatt megrongálódott átkelőket rendszeresen átépítették.

A XX. században épült bustyaházi hidakról több felvétel is készült, s a helyi lapok is rendszeresen cikkeztek ezekről.

Florian Zapletal cseh történész, fotós, Kárpátalja-kutató 1920-ban készített fotókat az új bustyaházi híd építésének munkálatairól.

1932-ben vadonatúj betonhidat emeltek a Talabor fölé Bustyaházánál. Egy év múlva – sokkolva egész Kárpátalja lakosságát –, 1933 júliusában a tiszai árvíz alatt összeroppant a híd.

Azonnal megkezdődött a felelősök keresése. Szinte minden helyi lap beszámolt a politikusok, a szakemberek és a helyiek vitájáról. Az Őslakó 1933. július 9-i száma így írt erről: „Ki a felelős a bustyaházai hídért? A kommunisták, a munkások – felelik az agrárok. A hétfői tartományi gyűlésen, mint híreink egyikében leírjuk, Demkó orsz. képviselőtestületi tag szó és kritika tárgyává tette a bustyaházai hídbeomlásának ügyét. – Masata cseh agrárpárti főtitkár és képviselőtestületi tag Demkónak válaszolva azt a kijelentést tette, hogy a 30 korona milliós költségű, építésében tavaly befejezett hídösszeomlásának a kommunisták az okai, mert a kommunista munkavezető az építkezéshez csak kommunista munkásokat vett fel. Javasolja, hogy többet ne alkalmazzanak kommunista (illetve kommunista szakszervezeti) munkásokat az állami építkezéseknél és munkálatoknál. Masata e megnyilatkozására óriási zaj tört ki, majd kritizálni kezdték az állami építkezéseket. Erre dr. Jedi kijelentette, hogy a tartománygyűlésnek nincs joga és nem lehet kritizálnia az állami munkákat. A bástyaházai hídbeomlása, úgy látszik, kellemetlen. Ezért van az, hogy igyekeznek nem az építkezést, a munkaellenőrzést, az átvételt felülvizsgáltatni a beomlás következtében, hanem a kommunistákat felelőssé tenni a történtek miatt s igy aztán senkit sem terhel a felelősség, senki ellen nem kell eljárást folyamatba tétetni. Ezt mondja a Podk. Hlasy is jul. 5.-i számának »Kié a felelősség?« (Ki a bűnös?) c. cikkében, mikor a következőket írja: A bástyaházai hídépítési munkálatait Antón Lossák építész vezette, ki csak szervezett kommunista munkásokat vett fel. Azt mondták, hogy a kommunista munkások a szakemberek. Az építész és kommunista szakmunkásai szaktudását megkoronázta a híd 27.-i beomlása. – Bustyaházán azt mesélik, hogy sohasem volt ott olyan olcsó a cement, mint éppen a híd építésekor. A rossz nyelvek azt beszélik, hogy a hídba (talán cement helyett) egy pár kommunista sejtet is beépítettek. Ezek idézték elő – destruktív munkájuk eredményeként – a hídbeomlását. Munkácson, Ungváron, Beregszászban, Técsőn minden állami és közmunkánál elsősorban kommunista, kommunista szakszervezeti tagokat alkalmaznak. A kommunista agitációra ezek a nagyobb építkezések és azok nagyszámú kommunista munkásai a legalkalmasabb lehetőségek. Lesz még több bustyaházas-hídépítkezés is Kárpátalján.« A P. Hlasy e cikke rendkívül jellemző arra, hogy akarnák magyarázni a dolgokat, hogy akarnák megoldani a felelősség kérdését. Elfelejti azonban a Hlasy és Masata úr, hogy volt idő, amikor hallgatólagosan éppen a kormányzat támogatta a kommunista mozgalmakat és propagandát az itteni és odaáti magyarság ellen, amikor pl. hiába emeltek szót az ellen, hogy pl. a munkácsi csatornázási munkálatoknál munkát nyerni akaró ne kényszerüljön beiratkozni a kommunista szakszervezetbe! – Mindezek ellenére is nevetséges a bástyaházai hídbeomlását a kommunisták számlájára írni akarni. – Tessék kivizsgálni, hogy ki a bűnös és ki a felelős!”

Arról már nem találtam leírást, hogy miként végződött az ügy.

1933 augusztusában a Kárpáti Magyar Hirlap már arról számolt be, hogy a Bustyaháza melletti Tisza-híd építésének befejezési munkálataira 1 millió 700 000 koronát fognak fordítani.

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI