Kapunyitogató Karácsfalván

Írta: Tudósító | Forrás: Kárpátalja.ma | 2014. november 15.

November 9-én (Kárpátalján először) került sor a nagyszőlősi járási Karácsfalván az egymás mellett élő népek, anyaországi és kárpátaljai magyarok, magyarok és ukránok kultúrájának megismerését szolgáló Kapunyitogatóra, amely a kultúra különböző részterületeinek egyvelegével kedveskedett az érdeklődők számára. Kiss Andorné Kondás Mária, a Nemzeti Művelődési Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei módszertani referense köszönetet mondott a helyieknek, amiért a Kapunyitogatót nemcsak a helyi hagyományőrzők közösségi napjává, hanem két nemzet közötti kulturális ünneppé tették.

Kapunyitogató Karácsfalván

A kultúra tisztelete és ismerete ugyanis ugyanolyan szükséges a mindennapi életben, mint a kenyér, hiszen nemcsak testünknek, de lelkünknek is szüksége van táplálékra, útmutatóra, amelyet a kultúrából, a hitből és az erkölcsből meríthetünk. Ez segíthet bennünket abban is, hogy másokkal szemben csak az értékekre koncentráljunk, s ne azzal foglalkozzunk, hogy mi választ el bennünket egymástól.

Az egymás mellett élő népek kultúráját bemutatandó a rendezvényen színpadra lépett többek között a Karácsfalvai Gyöngyvirág Gyermek Tánccsoport, a Tiszaújhelyi Művelődési Ház asszonykórusa, a Tiszaújhelyi Művészeti Iskola növendékeinek csoportja, a Nagyszőlősi Járási Kultúrmunkások és Műkedvelők Kórusa.

A fellépéseket követően a Sztojka-líceum dísztermében Kondás Mária és Nagy Géza, a Szabolcs Vezér Íjászai Hagyományőrző Egyesület vezetője nyitotta meg a Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész, Győri Miklós fafaragó és Harangozó Miklós festőművész alkotásait bemutató kiállítást. Somogyi Győző Magyar királyok arcképcsarnoka c. kiállítása az Árpád-házi királyokat mutatja be.

A rendezvény a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház ifjúsági stúdiójának előadásával zárult, amelynek tagjai az I. világháború kitörésére és a krasznojarszki hadifogolytáborban elhunyt Gyóni Gézára emlékeztek versei tolmácsolásával.

Végezetül a nyíregyházai Szabolcs Táncegyüttes lépett színpadra a szili búcsúval, sárközi és szatmári táncokkal, s természetesen a táncház sem maradt el.

Kondás Mária elmondta: a rendezvénysorozat Magyarországon egy évvel ezelőtt indult el, s Karácsfalva az első kárpátaljai helyszíne. Az anyaországban olyan helyeken tartják meg, ahol nincs folyamatosan működő kultúrház, főállású művelődésszervező. Innen a kapunyitogató megnevezés. Legfőbb célja a közösségépítés, a közösségek és a kulturális összetartozás erősítése, továbbá egy újabb kapocs, híd létrehozása az anyaország és a határon túlra rekedt magyarok között. A következő Kapunyitogatóra Nagypaládon kerül sor november 15-én 10.00 órai kezdettel.

A rendezvény megvalósulását a Nemzeti Művelődési Intézet és a Civil Információs Centrum támogatta.

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI