Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2014. október 29.
A magyar festészet napját 2002 óta rendezik meg. Az évek folyamán országos, sőt határon túlra nyúló, többnapos rendezvénnyé nőtte ki magát a kezdeményezés. Október 18-a egyben Szent Lukács, a festők patrónusának ünnepnapja. „Én képeket akarok látni a falakon, hogy újra kinyissák elém a világot…” – írta Babits „Örökkék ég a felhők mögött” című versében.
Örökkék… Ismerjük ezt a színt? Ismerjük a színskála valamennyi színének hasonló mélységű tartalmát? Tudjuk-e, hogy a színritmusoknak és gesztusoknak milyen hangulatteremtő ereje van? Egész nemzedékek, társadalmi rétegek életéből maradt ki a festészet értékeinek élményszerű elsajátítása, miáltal világuk nem képes kinyílni – a szó babitsi értelmében.
A magyar festészet napja alkalmából Csóka László százhalombattai festőművész nonfiguratív (absztrakt) festményeiből nyílt kiállítás a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézetben.
A kiállítást Zubánics László, a KMMI elnöke nyitotta meg, aki az absztrakt művészet fejlődéséről beszélt. Mint mondta, sokan modern irányzatnak tartják, pedig gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, sokan nem is tudják, hogy például a beregi keresztszemes hímzések is ennek a nonfiguratív ábrázolásmódnak a tárgyi kifejeződései. A házigazda beszélt arról is, hogyan került egy partiumi születésű, de Dunántúlon alkotó művész Beregszászra.
A kiállítás-nyitó kellemes színfoltja volt Dinnyés József daltulajdonos, aki kárpátaljai költők általa megzenésített verseit adta elő.
Csóka László a maga részéről megköszönte a szívélyes fogadtatást, s azon reményének adott hangot, hogy a kiállítást a további tervezett helyszíneken is ilyen élénk érdeklődés követi majd, mint Beregszászon.
A kiállítás 2014 november végéig munkanapokon (9.00–14.00 óra között) tekinthető meg a KMMI Munkácsy Mihály Kiállítótermében.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
