A kárpáti táj önmagában is gyönyörű. Ha pedig ez a természet alkotta szépséges vidék olyan nagyszerű alkotó festményeiről köszön vissza ránk, mint amilyen Erfán Ferenc, akkor szívünket furcsa melegség járja át. Izzó és vibráló tájak – gyakran így jellemzik azokat az alkotásokat, amelyek a kárpátaljai festőiskola művészeinek ecsetje alól kerülnek ki. Nyomdokain halad Erfán Ferenc is, aki büszke arra, hogy a festőiskola egyik alapítójának, Boksay Józsefnek az unokája. A magyar kultúra napja alkalmából Magyarország Beregszászi Konzulátusán reprezentatív tárlat nyílt a művész tájképeiből, csendéleteiből, portréiból.
Megnyitó beszédében Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul humanizált kárpátaljai tájaknak nevezte Erfán Ferenc tájképeit. A diplomata a továbbiakban arról szólt, hogy a művész alkotói pályája is bizonyítja, mennyi tehetséges magyar ember él ezen a vidéken. Munkásságuk, személyes cselekedeteik nagyban hozzájárulnak az itteni többségi nemzet képviselőinek és a magyarok közeledéséhez.
Roman Hajnasz, a megyei állami közigazgatás főosztályvezetője felolvasta Olekszij Hetymanenko megbízott kormányzó levelét. Ebben a megye első embere azt hangsúlyozza, hogy a kultúra a Kárpátalján élő népek és nemzetek közötti egyik legfontosabb kapocs. A művészet nyelvén közelebb kerülhetünk egymáshoz, mások megértéséhez. S ez a mai helyzetben nagyon is fontos.
Erfán Ferenc, aki a Révész Imre Társaság alapító tagja, arról szólt, hogy nemcsak festőként, de iparművészként is dolgozik. Az elmúlt évek alatt számos köztéri alkotása készült kézzel formált üvegből, illetve ólomüvegből. A művész a továbbiakban elmondta: büszke arra, hogy a kárpátaljai festőiskola negyedik nemzedékének tagjaként tovább ö r e g b í t h e t i a festőiskola jó hírnevét.
A megnyitón a Nagyszőlősi Művészeti Iskola nagyszerű muzsikusainak előadásában számos komolyzenei művet és Bartók-népdalf e l d o l g o z á s t hallhattunk.
