Írta: Hegedűs Csilla | Forrás: Kárpáti Igaz Szó | 2011. július 04.
Mint arról szombati számunkban beszámoltunk, június 30–július 4-e között rendezték meg Makkosjánosiban, illetve Beregszászban az I. Nautilus szabadegyetemet. Az első nap vitaindítójában Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága – Anyanyelvi Konferencia elnöke tartott érdekfeszítő előadást.
Az irodalomtörténész az egységes magyar irodalomról, illetve annak különböző szeleteiről, a kárpátaljai, a felvidéki, az erdélyi irodalom kialakulásáról, valamint arról szólt, hogyan tagozódik be mindez az egységes magyar irodalomba. Beszélt a Trianon-traumáról, annak hatásairól, arról, hogyan próbálnak meg választ adni a térségi irodalmak ezekre a történelmi kihívásokra.
Borbély András, az Újnautilus virtuális újság főszerkesztője már az újabb típusú, kimondottan az elektronikus, a virtuális térben zajló irodalmat taglalta, különös tekintettel arra, hogyan tükröződik ez néhány kiadványban. Elhangzott: az irodalmi folyóiratokban ma már nem csupán a szépirodalom és a kritika, hanem helyenként a popzene és a magyar élet minden szegmense terítékre kerül. Ezekhez a témákhoz online bárki hozzászólhat, akár kritikákat is megfogalmazhat.
Az esti órákban az Együtt című irodalmi lap alkotói, Bakos Kiss Károly, Csordás László és Lengyel János kezdeményeztek szakmai beszélgetést. Az Újnautilus egyesület képviselői a szervezet működésének irányvonalait mutatták be. Bánki Éva tanárnő, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára elmondta, egy-egy regény megbeszélése kapcsán újfajta látásmódokat pórbálnak bemutatni. A vacsorát követő irodalmi esten Filep Anita kárpátaljai magyar költők megzenésített verseit adta elő.
A szekcióülésekben kárpátaljai, magyarországi és erdélyi alkotók mutatták be legújabb munkáikat. Zubánics László történész, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) elnöke a XX. századi történelemhamisításokról, Bánki Éva a női intibitást és a nőtörténeteket az Édes Anna című regény kapcsán mutatta be. Vári Fábián László a ruszin–magyar folklórkapcsolatokról, a balladagyűjteményekről, Fodor Géza pedig Szabadságmadarunk, a turul címmel tartott előadást.
A Nautilus szabadegyetem kezdeményezője az Újnautilus irodalmi és kulturális portál volt Borbély Andrással az élen. A főszerkesztő elmondta, annyi szellemi erőforrás gyűlt össze, hogy pályáztak a Nemzeti Kulturális Alapnál, ám nem laptámogatásra, hanem egy kulturális rendezvényre.
– A program elkészítésekor arra gondoltunk, olyan helyre kell mennünk, amely kevésbé van a figyelem előterében. Rendhagyó eseményt szerettünk volna szervezni. Erdélyben, Délvidéken és Felvidéken például rengeteg hasonló konferenciát szerveznek, ám Kárpátalja e tekintetben háttérbe szorul annak ellenére, hogy ez a vidék is komoly történelemmel rendelkezik. Ezért is döntöttünk mellette. Tulajdonképpen ismerkedni jöttünk, én most jártam itt először – mondta Borbély András. – Itt-tartózkodásunk mindenképpen egyedi élmény volt. Most rajtunk a sor, szeretnénk az ittenieket meghívni egy másik rendezvényünkre.
„A keresztény egyház szentjei és vértanúi sorában legalábbis a Kr. u. II. század óta ünneplés tárgyai azok az ártatlan kisdedek, kiket a Máté evangéliumában feljegyzett (2, 16-18.) jámbor hagyomány szerint Nagy Heródes, az idemeai Antipatros fia Betlehemben és környékén azzal a szándékkal mészárolta...
Karácsony másnapján, amikor már kipihentük a beiglisütés fáradalmait, jól esik egy kis séta, egy kis feltöltődés, valami új, valami élmény. Jó alkalom erre a minden évben megszervezett karácsonyi koncert, melyet együtt rendez a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség a Beregszászi Kodály Zoltán Műv...
Az advent csendes várakozása és a karácsony közeledtének örömteli izgalma meghitt és igazán lélekemelő hangulattal töltötte meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermét december 21-én, amikor a Latorca-parti város magyarsága újra összegyűlt, hogy az összetartozás jegyében együtt élje át a szere...
A karácsonyt minden évben december 25-én tartjuk, miközben a történészek és teológusok szerint Jézus születése aligha esett a téli hónapokra. A kereszténység második legnagyobb ünnepe az év legsötétebb időszakára került, amelynek szimbolikája egészen a pogány hagyományokig nyúlik vissza.
