Írta: Kun Viktória | Forrás: karpataljalap.net | 2025. június 19.
Különleges eseménynek lehettek tanúi június 16-án a Na'Conxypan Galéria látogatói: a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) női tagjai által szervezett csoportos kiállítás záróprogramja irodalmi tárlatvezetéssel egészült ki. A Múzsa & Ihlet címet viselő délutánon a képzőművészet és az irodalom egymásra hatásának lehettek részesei az érdeklődők – élőben, interaktívan, alkotók tolmácsolásában.
A galéria évadzáróján Kulin Ágnes kurátor köszöntötte a megjelenteket, és röviden áttekintette az elmúlt időszakot. Elmondása szerint a téli-tavaszi szezon során négy kiállításnak adott otthont az intézmény: a Veres Péter-emlékkiállításnak, a Hollósy Simon Alkotótábor zárótárlatának, a tavaszi tárlatnak, valamint a most záruló, a RIT női tagjainak munkáit bemutató gyűjteményes kiállításnak. Ezekre a programokra több mint ezer látogató érkezett, köztük óvodások, iskolás csoportok, nyugdíjasklubok – ami azt bizonyítja, hogy a galéria fontos szerepet tölt be Kárpátalja kulturális életében.
A tárlatot záró esemény egy új hagyomány kezdetét is jelentheti, hiszen ezúttal nem egy szokványos kiállításra került sor, hanem egy rendhagyó irodalmi sétára. Képzőművészet és irodalom találkozott egymással – a középpontban a múzsa és az ihlet kapcsolata állt, ahogy arra a program címe is utalt.
A kiállított alkotásokra reflektálva két kárpátaljai írónő, Shrek Tímea és Sz. Kárpáthy Kata vezette végig a közönséget a tárlaton saját irodalmi szövegeiken, valamint a művekhez választott idézeteken keresztül. A közönség nemcsak képekben, hanem szavakban is olvasni tanulhatta az inspiráció forrásait – mindezt oldott, beszélgetős hangulatban.
A tárlatvezetők nem ismeretlenek a kárpátaljai kulturális közéletben. Sz. Kárpáthy Kata több rangos elismeréssel is büszkélkedhet, többek között az Együtt Nívódíj és az Anyanyelvápolók Szövetsége oklevelének birtokosa. Shrek Tímea szintén jelentős irodalmi múlttal rendelkezik: novellái többek között a Helikon, a Partium és a Napút hasábjain is megjelentek, továbbá elnyerte a Gion Nándor-ösztöndíjat és a Drávai Gizella-díjat is.
Sz. Kárpáthy Kata az irodalmi tárlatvezetés során az alkotás lélektani mélységeit, a múzsa jelenlétét és hiányát, a szépség és fájdalom kettősségét járta körbe. Vallomásaiból kiderült: az ihlet számára nem elvont fogalom, hanem menedék és hajtóerő. „Az én múzsám a hiány. Az ágy üres másik fele. Az egyszemélyesre terített ebédlőasztal. Az el nem hangzott beszélgetések. De múzsám a szépség is. A hirtelen jött májusi meleg, ami élettel tölt meg” – fogalmazott.
A kiállított művek között személyes kapcsolatot alakított ki az alkotásokkal. Berecz Margit Kárpátok című gobelinje kapcsán például gyermekkori emlékre, sőt, ukrán és magyar előadók dalaira is utalt. Hrabár Natália függő vázái az otthon melegét idézték fel benne, míg Kalitics Erika erdő-sorozata egyenesen templomi élményt váltott ki belőle: „Besétálni egy erdőbe számomra olyan élmény, mint belépni egy templomba. Az erdőre is tekinthetünk templomként, amelyet a természet hozott létre, hogy kapcsolódni tudjunk: Istenhez, önmagunkhoz, a teremtett világhoz.”
A művészethez fűződő személyes kapcsolatát egy zárógondolat foglalta össze a legérzékletesebben: „Szükségem van az alkotásra és az inspirációra. Ez a menekülési útvonalam a világ sötét oldaláról a világos felé. És máris nem vagyok egyedül.”
A tárlatvezetés másik irodalmi hangját Shrek Tímea adta, aki elmondása szerint egyéni és közös bejárásokat is tett a kiállítás anyaga között, hogy mélyebb kapcsolatot alakítson ki az alkotásokkal és azok szellemi hátterével. A kölcsönkapott szinopszisok és bemutatkozó szövegek segítségével szövegeket választott – saját írásaiból és más kortárs költők műveiből. Elhangzottak szövegek például Farkas Wellmann Endrétől, Marcsák Gergelytől és Vári Fábián Lászlótól is. Shrek Tímea különösen emlékezetes választása volt a Kulin Ágnes Sebek című alkotásához társított vers: Farkas Wellmann Endre Hannibal Lecter első levele Starling ügynökhöz című költeménye. Mint mondta: „Ez valóban telitalálat volt, hiszen Ágnesnek az egyik kedvenc olvasmánya és filmje A bárányok hallgatnak, és valahogy nagyon-nagyon összeillett számomra ez a képi világ, és nemcsak Hannibal Lecter személyisége, hanem Farkas Wellmann Endre gondolatisága is.”
A szervezők úgy érzik, nagy szükség van a kultúrprogramokra, amelyek a szomorú, szürke hétköznapokba egy kis színt visznek. Reményeik szerint a jövőben rendszeresen lesznek hasonló összművészeti jellegű programok, amelyek nem csupán bemutatják a helyi alkotókat, de közvetlen kapcsolatot is teremtenek a művek és a befogadók között.
Különleges eseménynek lehettek tanúi június 16-án a Na'Conxypan Galéria látogatói: a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) női tagjai által szervezett csoportos kiállítás záróprogramja irodalmi tárlatvezetéssel egészült ki. A Múzsa & Ihlet címet viselő délutánon a...
Az elmúlt héten élettel, vidám zeneszóval és tánccal telt meg a viski Fodó Sándor Közösségi Ház és annak udvara, ahol idén immáron tizenhetedik alkalommal szervezték meg a Viski Népzenei, Néptánc és Kézművestábort. A programban több mint hatvan fiatal vett részt, akikkel a helyiek mellett erdélyi mu...
A Magyar Állami Népi Együttes június 21-én Erdélybe indul. A négynapos előadássorozat Marosvásárhelyen kezdődik, Kolozsváron és Székelyudvarhelyen folytatódik, és az utolsó állomása Nagyvárad.
A tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda, no meg az itteni Honfoglalási Emlékpark igencsak hasznos és tartalmas időtöltést kínál családok, közösségek, iskolák számára. Az ide látogatók előtt megelevenednek a történelemkönyvek lapjai, megismerkedhetnek honfoglaló őseink életmódjával, és k...
