A magyar kultúra napját Kárpátalján több helyszínen rangos események keretében ünnepelték. A Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet január 23-án az irodalmi gyöngyszemeket feldolgozó budapesti Kávészünet zenekar koncertjével méltatta a kultúra napját a Rákóczi-főiskolán.
A civil szervezet programjai által rendszerint valamilyen nemes ügy mellé áll. A mostani alkalommal kárpátaljai művészeti iskolákban tanuló diákok számára gyűjtenek, melyre egész évben várják a felajánlásokat, ezáltal is támogatva minél több tehetséges diákot.
A Kávészünet-koncert megnyitóján dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora köszöntötte az egybegyűlteket, aki úgy fogalmazott: minden magyar ember büszke lehet a himnuszunkra, hiszen az – más nemzetekétől eltérően – nemzeti imádság is, amely „bekerült a történelmi egyházak énekeskönyveibe. Egy nemzetnek sincs ilyen himnusza, a legtöbb himnusz harcias, arra buzdít, hogy másokat letiporjanak, hogy minél nagyobbak és erősebbek legyenek, míg mi a himnuszunkban Istenünkhöz imádkozunk, és kérjük, hogy tartsa meg nemzetünket”.
Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja ünnepi beszédében hangsúlyozta: irodalmunk egyik gyöngyszeme Kölcsey Himnusza. A konzul gratulációját fejezte ki a Pro Cultura Subcarpathica csapatának, hogy dinamikus, aktív programokkal szolgálnak a kárpátaljai közösség számára. Hozzátette: „A Kávészünet együttes a Csillag születik tehetségkutató verseny által vált ismertté, s a főiskola is sokat tesz azért, hogy a tehetséggondozást fölkarolja Kárpátalján. Köszönet ezért.”
A Kávészünet zenekar koncertjein klasszikus és kortárs költők művei szólalnak meg modern, dinamikus hangzásban, zenéjük hidat képez a mai fiatalság és az irodalom között. Az együttes muzsikája minden korosztályhoz szól. A koncert alatt fergeteges zenei élménnyel társítva kedvenc irodalmi alkotásaink szólaltak meg.
Az előadást követően a zenekar frontemberével, a kárpátaljai származású Popovics Györggyel beszélgettünk, aki elmondta:
– Nagyon jó érzés itthon lenni, főként úgy, hogy zenélhetünk, és bemutathatjuk az itthoni közönség számára is, hogy mivel foglalkozunk. Akárhol járok a világban, mindig jó érzés Kárpátaljáról származó emberekkel találkozni. Amikor pedig itt járok, akkor mindig visszajönnek az emlékek.
– Kárpátalján második alkalommal léptetek most fel. Milyen helyeken, eseményeken láthat benneteket a közönség?
– Nagyon sok helyen járunk koncertezni, többek között rendhagyó irodalomórák keretében szerte az országban és a határon túli területeken is. Sokat járunk Erdélyben, Felvidékre, Brüsszelben is voltunk. Most tavasszal megyünk ismét Németországba. Sok helyre tudjuk elvinni a zenénket és bemutatni azt, amiben hiszünk és ahogyan gondolkodunk.
– Hogyan kerülnek kiválasztásra az irodalmi művek?
– Igyekszünk olyan verseket választani, amelyekről érezzük, hogy megzenésített változatuk sláger lehet. Az ötödik lemezünk most készült el, amiről azt gondolom, hogy az eddigi legérettebb albumunk. Próbáltuk azokat a gondolatok, érzéseket zeneileg beletenni, amelyeket az elmúlt években átéltünk. Az ötödik albumnál nem volt semmilyen tematika, ami mentén haladni szerettünk volna. Az előző lemezekkel próbáltuk a diákok igényeit is kielégíteni, hogy egy-egy verset könnyebben tudjanak memorizálni. A jelenlegi albumon a saját érzéseinket és gondolatainkat igyekeztünk megfogalmazni. Annak is örülök, hogy olyan kortárs költők művei is felkerültek az albumra, mint Kányádi Sándor, Csukás István vagy Závada Péter.
– Kárpátaljai származásúként esetleg nem fordult meg benned, hogy kárpátaljai költő művét is feldogozzátok?
– Egyelőre ez még várat magára. Öt évvel ezelőtt, amikor itt játszottunk, akkor is feltették ezt a kérdést, és nagyon lelkes lettem. Nagyon sok verset nézünk át, és sokat agyalunk azon, hogy melyik sorhoz milyen dallam illene. Jelen pillanatban nagyon izzadságszagú lenne, hogyha csak azért feldolgoznánk egy a kárpátaljai alkotást. Azt gondolom, hogy ami késik, az nem múlik, és remélem, hogy egy legközelebbi Kávészünet-koncerten Kárpátalján már elhangozhat majd egy kárpátaljai költő műve is.
– Milyennek látjátok a kárpátaljai embereket?
– Nagyon sokat járunk Erdélyben, amelyről azt halljuk, hogy milyen szívélyes és kedves a fogadtatás. És nem akarok senkit sem megbántani, de azt kell mondjam – bár én mindig is tudtam, mert innen származom –, hogy a kárpátaljai vendégszeretet is van olyan jó, sőt lehet még jobb, mint az erdélyi, és erre nagyon büszke vagyok és köszönöm.
– Milyen terveitek, céljaitok vannak a jövőre nézve?
– Most tavasszal rengeteg koncertünk lesz. Az egyik büszkeségünk, hogy a Republicnak most lesz a harmincadik jubileumi koncertje a Papp László sportarénában. Nagyon sokat fogunk erre készülni. Az Intim Torna Illegállal fogjuk végigturnézni az országot, illetve a jövő héten fogjuk leforgatni a Két nyárfa dalunkból a videoklipünket. Most ezek a nagyobb tervek, amire készülünk.