Irodalmi és művészeti karaván Nagyszőlősön

Írta: Dupka György, Zubánics László / Fotó: Fuchs Andrea | Forrás: KMMI, MÉKK | 2012. június 29.

A négy napon át tartó művészeti és irodalmi karaván utolsó állomása Ugocsa vármegye egykori szépvárosa volt. Nagyszőlősön a járási könyvtárban Vaskeba Katalin igazgató üdvözlő beszéde után Dupka György elnökletével közös fórumot tartottak, amelynek során Révész Imre (1826–1945) életképfestőre, illusztrátorra és Kutlán Istvánra (1894–1969), a Tisza festőjére emlékeztek, illetve a jelenlévők megismerkedtek a kortárs erdélyi irodalommal, kisfilmeket tekinthettek meg a felvidéki magyarokról.
 

Irodalmi és művészeti karaván Nagyszőlősön

Első körben az irodalmi karaván résztvevői – Király Zoltán és Karácsonyi Zsolt költő – Erdély kulturális, irodalmi életének ismertetése után versfelolvasásokat tartottak a résztvevőknek. Második körben a művészeti karaván meghívott tagjai: Véső Ágoston és Filcz Leopold festő, Madarassy Zsolt István fotóművész vándorkiállítása és az általuk képviselt képzőművészeti egyesület bemutatása következett. Véső Ágoston a nagybányai festőiskoláról beszélt, de a nagybányai és a técsői tájképfestő telepekre is kitért, amely Hollósy Simon nevéhez fűződik. Ezekre a pleinar-rekre meghívást kaptak a kárpátaljai képzőművészek elismert képviselői is, akik a nagybányai festőiskola stílusjegyeit saját művészetükben is sikeresen hasznosították.

Hudák Elvira nyugalmazott franciatanár, művelődéstörténész, Kutlán István fancsikai festőművész unokája előadásában párhuzamot vont a nagybányai, a técsői és a fancsikai nyári művésztelepek működtetői és résztvevői között. Rámutatott a képzőművészek között kialakult baráti kapcsolatokra is. Nagyapja, Kutlán István festőművész és tankönyvíró a Hollósy-hagyományok követőjének vallotta magát, a 30-as években párizsi művész-gyakorlatok után a nagybányai festőiskolában is tanult, ahol mesterei Nagy Oszkár és Thorma János voltak, akikkel később is baráti kapcsolatban állt és vendégül látta őket a Kutlán-féle művésztelepen.

Hudák Elvira rávilágított a Nagyszőlőshöz kötődő Révész Imre és Kutlán István kapcsolatára is. Révész Imre édesanyja Sátoraljaújhelyről került Nagyszőlősre, ahol postamesterként dolgozott. A gyerekkori élmények nyomot hagytak a művészben, a második világháború végén Nagyszőlősre menekült, utolsó napjait Kutlán István baráti társaságában töltötte el, aki a nincstelenné vált művészt élete végéig támogatta, eltemetésének lebonyolításában is közreműködött.

A Révész-örökséget a kárpátaljai magyar festők is felkarolták, 1990-ben megalakult Révész Imre Képzőművészeti és Iparművészeti Társaság az ő nevét vette fel. Ezt a nemes gesztust támasztotta alá jelenlétével Réti János grafikus és festőművész is, ezen társaság egyik alapítója is.

A találkozón megjelent nagyszőlősi kortárs képzőművészek – Harangozó Miklós, Kutlán Pál, Popovics Vjacseszlav – bevallásuk szerint a Hollósy-, Révész- és a Kutlán-hagyományok bátor folytatói, akik az említett művészek stílusát ötletesen alkalmazzák saját alkotásaikban is.

A harmadik körben a felvidéki dokumentumfilm-szerzők következtek: Kendy Éva, a Szlovák Televízió magyar adásának munkatársa, szerkesztő-riportere és Farkas Péter, a Szlovák Televízió magyar adásának munkatársa, operatőre. A tévés házaspár közös munkáikból a nagy vihart kavart Esterházy-riportfilmet és a Bodrog folyóról készített, nagy elismerést kiváltott kisfilmjüket mutatták be. Beszámolójukból a jelenlévők megtudhatták, hogy számos más riportfilmet készítettek a felvidéki magyarságról. Tagjai a www.tudositok.hu kárpát-medencei magyar tudósítók közösségi portáljának is. A találkozó után a résztvevők megtekintették az ugocsai festők kamarakiállítását és a nagybányai tájképfestő telep képzőművészeinek vándorkiállítását.

A rendezvény után a művészeti és irodalmi karaván résztvevői a házigazdák kíséretében a nagyszőlősi temetőben felkeresték és megkoszorúzták Révész Imre sírját, majd ellátogattak Hudák Elvira otthonába, ahol megtekintették Kutlán István és más kárpátaljai festők képzőművészeti alkotásait.

Az alkotóértelmiségi fórum munkájában részt vett Lovas Ilona, a Magyar Köztársaság beregszászi konzulátusának képviselője is.

Az irodalmi és művészeti karaván tagjai kirándulás keretében felkeresték Kárpátalja magyar nevezetességeit, köztük a munkácsi várat, a szolyvai emlékparkot, a vereckei honfoglalási emlékművet.

A rendezvénysorozat vasárnap, a Beregszászhoz közeli Mezőkaszonyban a Kakasfőző- és Hagyományőrző Fesztiválon való részvétellel zárult.

Hírek

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

  • Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét

    Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került. Amikor ellenállt, kényszerzubbonyt ...

  • Két kárpátaljai díj a kisvárdai színházfesztiválon

    Harminchatodik alkalommal szervezték meg a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválját június 21-e és 29-e között – közölték a szervezők. A rendezvény a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, Kisvárda Város Önkormányzata és a Déryné Program által valósult meg.

  • Ikonikus mesefigurák miniszobrok formájában (2. rész)

    Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...

Események

Copyright © 2024 KMMI