Írta: Kovács Erzsébet | Forrás: Kárpátinfo.net | 2025. február 04.
A Hagyományok Háza Hálózat kárpátaljai kirendeltségének szervezésében – a Csoóri Sándor Alap támogatásával – szombaton egész napos szakmai napot tartottak viseletvarrók, illetve népi iparművészettel foglalkozók számára. A Kárpátalja népi textíliái és díszítményei címmel megtartott rendezvénynek az ungvári vár, azon belül a Lehoczky Tivadar Megyei Honismereti Múzeum adott otthont.
A Viskről, Nagyszőlősről, Salánkról, Beregszászból, Mezőkaszonyból, Beregsomból, Bátyúból érkezett viseletvarrókat, szövőket, hímzőket, ékszerkészítőket, illetve a Magyarországról érkezett előadókat a házigazdák nevében Olga Sumovszka, a múzeum igazgatóasszonya üdvözölte. Aki köszöntőjében kiemelte: Kárpátalján, ezen a soknemzetiségű, multikulturális vidéken élve fontos, hogy ismerjük egymás hagyományait, kultúráját.
A szervezők részéről Ködöböcz-Gerzsenyi Ilona, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja szakreferense mondott köszönetet az együttműködésért, illetve megköszönte, hogy a Hagyományok Háza rendszeresen szervez különféle programokat az itteniek számára, hogy ők is bekapcsolódhatnak a magyarországi, illetve a Kárpát-medencei vérkeringésbe, hogy továbbképzési és kiállítási lehetőséget biztosítanak számukra. Ennek a mostani rendezvénynek is az az egyik fontos célja, hogy felkészítse a résztvevőket az idei Kárpát-medencei Népi Textilfesztiválra.
Mint megszoktuk, a képzéseken mindig kiváló oktatók biztosítják a szakmai hátteret a lelkes, tudásra vágyó kárpátaljai résztvevők számára. Ezúttal Borbásné Budai Valéria viseletkészítő, a Hagyományok Háza szakoktatója a Békéscsabán megrendezésre kerülő XX. Kárpát-medencei Népi Textilfesztivál pályázati felhívását ismertette. Mint megtudtuk, a fesztivál célja, hogy pályázati, bemutatkozási és tanácskozási lehetőséget biztosításon a Kárpát-medencében tevékenykedő, népi textíliákkal – csipke, hímzés, nemez, szövés, viselet – foglalkozó közösségek és egyéni alkotók számára. Erre ezúttal két kategóriában lehet nevezni: Divatban a népművészet, avagy gyökereink és a népi dizájn, illetve Szakrális terek – népi textilek. (Ez utóbbiról ezúttal részletesen nem esett szó, de az érdeklődők számára elmondjuk, hogy ide olyan, egyházi szertartások során használt textileket várnak, melyek ihlető forrása a magyar népművészet. Továbbá várják az emberélet fordulóinak két meghatározó alkalmán – a keresztelő, illetve a temetés – használt, vagy viselt hagyományos textíliáinak feldolgozásait is.) Borbásné Budai Valéria ezúttal az első kategóriában nevezők figyelmét – az előző évi nyertes pályamunkák alapján (is) – arra irányította, hogyan lehet inspirálódni régi viseletek szabás-varrásából, díszítőelemeiből, miként lehet azokat beépíteni mai, modern ruházatunkba, illetve egy-egy darab elkészítésénél hogyan dolgozhatnak össze a viseletvarrók a népi mesterekkel.
Tajti Erzsébet, a Hagyományok Háza szakoktatója ezúttal az idei év divatszíneit ismertette, illetve a színek egymásra hatásáról beszélt. Amellett, hogy bemutatta a legújabb trendeket, arra is felhívta a figyelmet, hogy nem kell mindenáron a divatdiktátorok által megszabott színeket, formákat követni – a formák egyébként kb. tizenötévenként megismétlődnek –, de mindenképpen oda kell figyelni ezekre, s az ajánlott színek skáláján válasszuk ki azokat az árnyalatokat, melyek leginkább megfelelnek az ízlésünknek. 2025-ben egyébként a cherry és a burgundi színek dominálnak.
Hogy a kor divatját követve igazán sikeresen tudjuk alkalmazni a színeket, ötvözni a modernt a régivel, megfelelő anyagismeretre is szükség van. Ebben próbált segíteni Dankóné Birkás Tünde, szintén a Hagyományok Háza Hálózat szakoktatója.
Az előadásokat követően Tajti Erzsébet kreatív játékra invitálta a résztvevőket, melynek során mindenki felfedezhette például, hogy milyen színhatást, hangulatot váltanak ki bennünk népdalok, versek sorai, vagy éppen a látás kizárásával milyen érzést tapasztalunk egyes anyagok, tárgyak tapintásakor, illetve milyen ízeket kapcsolunk bizonyos színekhez.
Az ebédet követően a Lehoczky Tivadar Megyei Honismereti Múzeum gyűjteményében lévő Kárpátalján élő nemzetiségek viseleteivel ismerkedtek a résztvevők. Ezeket Kopriva Attila munkácsi festőművész és művészettörténész, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia docense mutatta be, aki elsősorban a ruhák díszítményeire, a motívumok szimbolikus jelentőségére hívta fel a figyelmet.
A résztvevők lelkesen fotózták ezeket a motívumokat, azzal a szándékkal, hogy azokat majd beépítik alkotásaikba.
1793. augusztus 10-én nyitotta meg kapuit a világ legnagyobb múzeuma, a Louvre. 60 600 négyzetméteren több mint 380 000 kiállítási tárgy van itt kiállítva, ha minden egyes kiállítási tárgyra csak 30 másodpercet szánnánk, akkor is 100 teljes napba telne, míg mindent végignéznénk.
A két legfényesebb bolygó, a Vénusz és a Jupiter alig két holdátmérőnyi távolságra kerül egymástól a keleti látóhatár fölött, így az augusztus 11. és 13. közötti hajnalokon a nyár egyik legszebb szabad szemes csillagászati jelensége lesz megfigyelhető – közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló.
Lónyay János Tuzséron látta meg a napvilágot 1828. június 29-én id. Lónyay János (1796–1859) politikus, beregi alispán és felesége, Lónyay Florentina (1796–1885) családjában.
Beregszász közelében, az Ardai-hegyen egy eddig ismeretlen középkori kővár maradványait találták meg a régészek. A pontos lelőhelyet és az eddig ismert adatokat augusztus 7-én egy sajtótájékoztatón jelentették be Ungváron.
