2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.

Írta: Badó Zsolt | Forrás: karpataljalap.net | 2025. április 16.
2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.
Ezzel szemben 2024-ben különösen nagy volt az eltérés a katolikus és protestáns felekezeti húsvét, illetve az ortodox húsvét között. Míg előbbi március 31-re esett, addig utóbbi időpontja nagyon későn, május 5-én volt.
A húsvét mozgó ünnep, ezért minden évben más-más dátumra esik. Krisztus után 325-ben, a nikaiai zsinaton határozták meg a húsvét időpontját, amelynek napja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Tehát a március 21-i, tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon van, vagyis legkorábban március 22-én és legkésőbb április 25-én lehet.
A nyugati kereszténység által a húsvét meghatározására ma használt metódust a Gergely-féle naptárreformot szabályozó kánonban, 1582-ben rögzítették. Az addig használt Julián-naptárt Julius Caesar Róma alapítása után 709-ben, Krisztus születése előtt 45 évvel vezettette be. Annak pontatlanságai miatt XIII. Gergely pápa naptárreformot rendelt el. Rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak.
Ezzel szemben a keleti egyházrészek, például az ortodoxok ma is a régi Julián-naptár szerint számítják a húsvét időpontját, egy régebbi, a VI. században élt Dionysius Exiguus által megalkotott rendszer szerint, amely alapgondolatát tekintve megegyezik a Gergely-naptár szerinti számítással, csak semmilyen naptárkorrekciót nem tartalmaz.
Mindezek ellenére egybeeshet a két ünnep időpontja, amikor nyugati számítás szerint, a nap-éj egyenlőség utáni első holdtölte későre esik, mint idén, de ez ritkán fordul elő.
Ugyanakkor 2026-ban újra különböző időpontokban ünnepeljük majd Krisztus feltámadását, mi április 5-én, az ortodoxok pedig április 12-én. 2027-ben, a tavalyi évhez hasonlóan hatalmas lesz az eltérés, a nyugati keresztények március 28-án ünnepelnek majd, az ortodoxok pedig csak május 2-án. Mint említettük, 2028-ban újra egybeesik majd a keleti és nyugati kereszténység húsvétja. 2029-ben azonban ismét más-más napon ünnepeljük Jézus feltámadását: reformátusok és katolikusok április 1-jén, az ortodoxok pedig április 8-án. Az évtized utolsó húsvétját, 2030-ban a nyugati keresztények április 21-én, az ortodoxok pedig április 28-án ünneplik majd.
Létrejötte óta több mint százhúsz túrát szervezett a Kárpátaljai Hazajáró Egylet, amely vidékünk természeti kincseinek felfedezésére, hegycsúcsainak meghódítására törekszik, arra, hogy a velük útnak indulók gyönyörködni tudjanak kárpáti táj olykor rejtett szépségeiben. Továbbá hogy a fiatalokban kia...
Ungvár északnyugati mocsaras, peremvidékét hívták egykor Galagónak, mely elnevezés hátterében az olasz „lago”, azaz „tó” szó állhat, utalva arra, hogy az Ung mellékfolyója, a Kis Ung – mielőtt szabályozták volna – gyakran elöntötte ezt a területet.
A Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt immáron tíz éve működik a gyermekfejlesztő részleg, ahol többféle fejlesztő foglalkozás is elérhető. Az ide járó 5–12 évesek számára idén első ízben tábort szerveztek. A július 7-től 11-ig zajló napközis táborban mintegy 30 gyermek szerezhet...
A hajdúság központjában, a magyarországi Hajdúböszörmény városában július 7-én ünnepélyes keretek között megnyitották Kopriva Attila kárpátaljai festőművész tárlatát. A Világaim címet viselő kiállításnak a Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház ad otthont.