2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.

Írta: Badó Zsolt | Forrás: karpataljalap.net | 2025. április 16.
2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.
Ezzel szemben 2024-ben különösen nagy volt az eltérés a katolikus és protestáns felekezeti húsvét, illetve az ortodox húsvét között. Míg előbbi március 31-re esett, addig utóbbi időpontja nagyon későn, május 5-én volt.
A húsvét mozgó ünnep, ezért minden évben más-más dátumra esik. Krisztus után 325-ben, a nikaiai zsinaton határozták meg a húsvét időpontját, amelynek napja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Tehát a március 21-i, tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon van, vagyis legkorábban március 22-én és legkésőbb április 25-én lehet.
A nyugati kereszténység által a húsvét meghatározására ma használt metódust a Gergely-féle naptárreformot szabályozó kánonban, 1582-ben rögzítették. Az addig használt Julián-naptárt Julius Caesar Róma alapítása után 709-ben, Krisztus születése előtt 45 évvel vezettette be. Annak pontatlanságai miatt XIII. Gergely pápa naptárreformot rendelt el. Rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak.
Ezzel szemben a keleti egyházrészek, például az ortodoxok ma is a régi Julián-naptár szerint számítják a húsvét időpontját, egy régebbi, a VI. században élt Dionysius Exiguus által megalkotott rendszer szerint, amely alapgondolatát tekintve megegyezik a Gergely-naptár szerinti számítással, csak semmilyen naptárkorrekciót nem tartalmaz.
Mindezek ellenére egybeeshet a két ünnep időpontja, amikor nyugati számítás szerint, a nap-éj egyenlőség utáni első holdtölte későre esik, mint idén, de ez ritkán fordul elő.
Ugyanakkor 2026-ban újra különböző időpontokban ünnepeljük majd Krisztus feltámadását, mi április 5-én, az ortodoxok pedig április 12-én. 2027-ben, a tavalyi évhez hasonlóan hatalmas lesz az eltérés, a nyugati keresztények március 28-án ünnepelnek majd, az ortodoxok pedig csak május 2-án. Mint említettük, 2028-ban újra egybeesik majd a keleti és nyugati kereszténység húsvétja. 2029-ben azonban ismét más-más napon ünnepeljük Jézus feltámadását: reformátusok és katolikusok április 1-jén, az ortodoxok pedig április 8-án. Az évtized utolsó húsvétját, 2030-ban a nyugati keresztények április 21-én, az ortodoxok pedig április 28-án ünneplik majd.
Magyarország Ungvári Főkonzulátusán szerdán új időszaki kiállítás nyílt. Az Elfolyó pillanatok című tárlat Földessy Péter egyedi gondolatvilágába nyújt betekintést jellegzetes akvarelljein keresztül. Bacskai József főkonzul köszöntőbeszédében rámutatott arra, hogy a kárpátaljai magyar képzőművészet ...
A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete (KMNE) idén nyáron is megrendezte ukrán nyelvtáborát iskoláskorú gyerekek számára. A július 7–11. között zajló ötnapos program helyszíne ezúttal is a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház volt, ahol a gyermekek játékos, élményalapú foglalk...
Létrejötte óta több mint százhúsz túrát szervezett a Kárpátaljai Hazajáró Egylet, amely vidékünk természeti kincseinek felfedezésére, hegycsúcsainak meghódítására törekszik, arra, hogy a velük útnak indulók gyönyörködni tudjanak kárpáti táj olykor rejtett szépségeiben. Továbbá hogy a fiatalokban kia...
Ungvár északnyugati mocsaras, peremvidékét hívták egykor Galagónak, mely elnevezés hátterében az olasz „lago”, azaz „tó” szó állhat, utalva arra, hogy az Ung mellékfolyója, a Kis Ung – mielőtt szabályozták volna – gyakran elöntötte ezt a területet.