2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.
Írta: Badó Zsolt | Forrás: karpataljalap.net | 2025. április 16.
2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.
Ezzel szemben 2024-ben különösen nagy volt az eltérés a katolikus és protestáns felekezeti húsvét, illetve az ortodox húsvét között. Míg előbbi március 31-re esett, addig utóbbi időpontja nagyon későn, május 5-én volt.
A húsvét mozgó ünnep, ezért minden évben más-más dátumra esik. Krisztus után 325-ben, a nikaiai zsinaton határozták meg a húsvét időpontját, amelynek napja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Tehát a március 21-i, tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon van, vagyis legkorábban március 22-én és legkésőbb április 25-én lehet.
A nyugati kereszténység által a húsvét meghatározására ma használt metódust a Gergely-féle naptárreformot szabályozó kánonban, 1582-ben rögzítették. Az addig használt Julián-naptárt Julius Caesar Róma alapítása után 709-ben, Krisztus születése előtt 45 évvel vezettette be. Annak pontatlanságai miatt XIII. Gergely pápa naptárreformot rendelt el. Rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak.
Ezzel szemben a keleti egyházrészek, például az ortodoxok ma is a régi Julián-naptár szerint számítják a húsvét időpontját, egy régebbi, a VI. században élt Dionysius Exiguus által megalkotott rendszer szerint, amely alapgondolatát tekintve megegyezik a Gergely-naptár szerinti számítással, csak semmilyen naptárkorrekciót nem tartalmaz.
Mindezek ellenére egybeeshet a két ünnep időpontja, amikor nyugati számítás szerint, a nap-éj egyenlőség utáni első holdtölte későre esik, mint idén, de ez ritkán fordul elő.
Ugyanakkor 2026-ban újra különböző időpontokban ünnepeljük majd Krisztus feltámadását, mi április 5-én, az ortodoxok pedig április 12-én. 2027-ben, a tavalyi évhez hasonlóan hatalmas lesz az eltérés, a nyugati keresztények március 28-án ünnepelnek majd, az ortodoxok pedig csak május 2-án. Mint említettük, 2028-ban újra egybeesik majd a keleti és nyugati kereszténység húsvétja. 2029-ben azonban ismét más-más napon ünnepeljük Jézus feltámadását: reformátusok és katolikusok április 1-jén, az ortodoxok pedig április 8-án. Az évtized utolsó húsvétját, 2030-ban a nyugati keresztények április 21-én, az ortodoxok pedig április 28-án ünneplik majd.
A Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum 80 éve őrzi az ungvári vár falai között a régió soknemzetiségű múltjának emlékeit. A középkori erődből lett múzeum ma már nemcsak kiállítótér, hanem tudományos műhely, oktatási partner és kulturális találkozóhely is. A jubileumi év e...
A magyar kultúra napjához kapcsolódva január 23-án a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) szervezésében a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem (II. RF KME) falai között mutatták be Beregszászban A remény hangjai című koncertműsort, amely korábban a jubileumi X. Brüsszeli Kárpátalj...
„Színház mindenkinek” – ez a gondolat vezérli a Déryné Programot immár öt éve, és ez a szellemiség hatotta át azt a kétnapos kulturális eseménysorozatot is, amely január 21–22-én zajlott Kárpátalján a Déryné Program Határtalan elnevezésű kezdeményezésének részeként. A magyar kultúra napjához kapcsol...
Január 22-ét legújabb kori történelmünk avatta a magyar kultúra napjává: 1989 óta méltatjuk annak tiszteletére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek (KMKSZ) a magyar kultúra napja alkalmából tartott köz...