2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.
Írta: Badó Zsolt | Forrás: karpataljalap.net | 2025. április 16.
2025-ben egyaránt április 20-án ünnepli Krisztus feltámadását a nyugati és az ortodox világ is. Ilyen nem gyakran fordul elő, bár ebben az évtizedben még egyszer, 2028-ban újra egybeesik majd a két egyház feltámadási ünnepe, akkor április 16-ára.
Ezzel szemben 2024-ben különösen nagy volt az eltérés a katolikus és protestáns felekezeti húsvét, illetve az ortodox húsvét között. Míg előbbi március 31-re esett, addig utóbbi időpontja nagyon későn, május 5-én volt.
A húsvét mozgó ünnep, ezért minden évben más-más dátumra esik. Krisztus után 325-ben, a nikaiai zsinaton határozták meg a húsvét időpontját, amelynek napja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Tehát a március 21-i, tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon van, vagyis legkorábban március 22-én és legkésőbb április 25-én lehet.
A nyugati kereszténység által a húsvét meghatározására ma használt metódust a Gergely-féle naptárreformot szabályozó kánonban, 1582-ben rögzítették. Az addig használt Julián-naptárt Julius Caesar Róma alapítása után 709-ben, Krisztus születése előtt 45 évvel vezettette be. Annak pontatlanságai miatt XIII. Gergely pápa naptárreformot rendelt el. Rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én, csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak.
Ezzel szemben a keleti egyházrészek, például az ortodoxok ma is a régi Julián-naptár szerint számítják a húsvét időpontját, egy régebbi, a VI. században élt Dionysius Exiguus által megalkotott rendszer szerint, amely alapgondolatát tekintve megegyezik a Gergely-naptár szerinti számítással, csak semmilyen naptárkorrekciót nem tartalmaz.
Mindezek ellenére egybeeshet a két ünnep időpontja, amikor nyugati számítás szerint, a nap-éj egyenlőség utáni első holdtölte későre esik, mint idén, de ez ritkán fordul elő.
Ugyanakkor 2026-ban újra különböző időpontokban ünnepeljük majd Krisztus feltámadását, mi április 5-én, az ortodoxok pedig április 12-én. 2027-ben, a tavalyi évhez hasonlóan hatalmas lesz az eltérés, a nyugati keresztények március 28-án ünnepelnek majd, az ortodoxok pedig csak május 2-án. Mint említettük, 2028-ban újra egybeesik majd a keleti és nyugati kereszténység húsvétja. 2029-ben azonban ismét más-más napon ünnepeljük Jézus feltámadását: reformátusok és katolikusok április 1-jén, az ortodoxok pedig április 8-án. Az évtized utolsó húsvétját, 2030-ban a nyugati keresztények április 21-én, az ortodoxok pedig április 28-án ünneplik majd.
Emberek és szobrok címmel nyílt meg Valerij Furcev ungvári fotográfus kiállítása az Ungvári Magyar Ház Galériájában. A tárlat tizenöt év utazásainak emlékeiből válogat, középpontjában pedig az ember, a városi tér és a szobrok különleges kapcsolata áll. Furcev fényképezőgépével azokat a pillanatokat ...
Szeptember 24-én ismét megtelt élettel az ungvári vár belső udvara: a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet ezúttal is megrendezte a BercsényiFesztet, amely gróf Bercsényi Miklósnak, Ung vármegye egykori főispánjának, II. Rákóczi Ferenc fejedelem serege fővezérének, valamint feleségének, Csáky K...
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...