Huszadik születésnapját ünnepli a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány. A jubileumi rendezvényre május 23-án, szerdán került sor Pécsett. A pécsi székhelyű Határokon Túli Magyarságért Alapítvány 1992-ben alakult azzal a céllal, hogy megteremtse a határon túli magyarsággal való rendszeres kapcsolattartás és együttműködés lehetőségeit, formáit. Előtérbe helyezte mindazon tevékenységek szervezését, amelyek elősegítik az anyanyelvi kultúra ápolását, a magyarságtudat megerősítését, a hagyományos közösségi értékek bemutatását, továbbfejlesztését és ezáltal megteremtse az országhatároktól független kulturális információcserét.
A Határokon Túli Magyarságért Alapítvány Kuratóriuma Dr. Bokor Béla elnökletével kiemelt törődéssel szervezte a hagyományos közösségi kulturális értékek bemutatását, a tanulók oktatási feltételeinek segítését, valamint közreműködött a Kárpát-medencei magyarság szociális helyzetének javítása érdekében. Az alapítványnak évente több, már hagyományosan megtartott rendezvénye van, ezek közül a legismertebb az ún. Kárpát-medencei Napok, mely során közéleti és kulturális szervezetek képviselői találkoznak, melyen megvitatják a civil szféra erőteljesebb érvényesülésének lehetőségeit.
Szerda délután a határon túli magyar regionális képviselők és civil szervezeti vezetők találkozójára került sor. A fórumon ünnepi köszöntőt mondott Potápi Árpád János országgyűlési képviselő, a Parlament Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke. Az ünnepség keretében kerültek átadásra az alapítvány „Nemzetért” díjai, amellyel azok (szervezetek, intézmények és magánszemélyek) munkáját kívánják elismerni, akik/amelyek sokat tesznek a magyar közösségek értékeinek megtartásáért, továbbadásáért.
Az 5 esztendős Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet (KMMI) képviseletében Zubánics László elnök vette át az elismerő kitüntetést.
A kultúra és a magyar nyelv fontos kapocs a Kárpát-medencei magyarság számára – mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki röviden beszámolt a közelmúltban lezajlott parlamenti és helyhatósági választások eredményeiről –, néha a kulturális kapcsolatok többet érnek a politikai együttműködéseknél. "A vendégszerepléseket, a bemutatkozásokat és a különböző egyéb más kulturális tartalmakat az elmúlt években kitörési lehetőségeknek éreztem".
A közművelődési fórum résztvevői az autonómiaformák, ezen belül is a kulturális autonómia megvalósításának fontosságát hangsúlyozták.
Dr. Szili Katalin, az Országgyűlés Autonómia Albizottságának elnöke vitaindítójában elmondta, hogy a Határokon Túli Magyarságért Alapítvány példája jó példa arra, hogy a külhoniak problémájára nem csak központi válaszokat kell adni, az önszerveződő közösségek is sokat segíthetnek:
– Nagyon örülünk annak, hogy vidéken is vannak olyan, egyébként nem csak országra, hanem a Kárpát-medencére kiterjedő törekvések, ahol a kultúra, a nyelv ápolása és minden, ami számunkra az összetartozást jelenti, ápolásra kerül.
Az elnök asszony elmondta, hogy az autonómia bizottság munkájában számítanak majd mindazok munkájára, akik az autonómiák megteremtéséhez és működtetéséhez elméleti vagy gyakorlati tanácsokkal hozzá tudnak járulni.
