Írta: Bara Tünde | Forrás: | 2020. április 13.
A húsvéti hagyománykör elengedhetetlen kellékei a hímes tojások. Régen a főtt tojásokat virág- és egyéb népi motívumokkal díszítették. Mára már nagyon változatos módszerekkel tudjuk díszíteni az elosztani valót. Persze ez nem azt jelenti, hogy a hagyományos hímes tojások teljesen kimentek volna a divatból…
– Amikor kislány voltam, hagymahéjas technikával díszített és kézzel festett tojásokat osztogattunk a csokitojások mellett. Hála Istennek nekem is van egy kis kézügyességem. Először csak hobbiból kezdtem foglalkozni a hímes tojások készítésével, később rendelésre is. Elkezdtem kifújt, színezett tojásokra fúróval karcolni. Most már kacsa- és libatojásokra is dekupázsolok, melyet csipkemintával vegyítek – emelte ki Bara Szabina. (A kiemelt Bara Szabina munkája látható – a szerk.)
– Ezen kívül milyen technikák vannak és mi az, ami otthon is könnyedén elkészíthető?
– Ott van még az akrilfestés és a quillingezés is. Igazából kis kézügyességgel bármelyik megvalósítható otthon. A hagymahéjas tojásokhoz elég csak körbenézni a háznál. A nagymamák is biztosan szívesen besegítenek az unokáknak. Az akril festéket, ha nem tudjuk beszerezni, helyettesíthetjük filctollal is. Az akril festék előnye, hogy tartósabb és mutatósabb hímeseket tudunk készíteni. Mifelénk a hagyományos magyar motívumokat pingálják legszívesebben. Ilyenek a kalocsai motívumok vagy a tulipános ábrázolások. A quilling papírból például kis nyuszikat formázhatunk és ragaszthatjuk a tojásra. A dekupázs technikához szép szalvétákra, ragasztóra van szükség. Ha szeretnénk felakasztani valahová, akkor színes szalagok segítségével ezt könnyen meg tudjuk oldani – tette hozzá a fiatal anyuka.
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
