Badacsonyban megrendezésre került a Határtalan magyar irodalom 3. fóruma az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Magyar Napló Kiadó szervezésében, amelyen Kárpátaljáról Dupka György történész, Vári Fábián László Kossuth-díjas költő és Zékány Krisztina nyelvész, tanszékvezető vett részt. A háromnapos irodalmi konferencia védnöke Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke, aki egyben megnyitotta a tanácskozást. Többek között elmondta, hogy napjainkban hangsúlyozottan fontos az identitásunk védelme, nyelvünk és kultúránk megőrzése. Számára azért is fontos ez a találkozó, mert az identitás és az irodalom egyik fontos tartóoszlopa a nyelv.
Pusztay János nyelvész, professzor emeritus mondott köszöntőt, kiemelte, hogy az ide harmadik konferencia középpontjában az irodalmi kánon állt. Ez azt jelenti, hogy egy irodalmi közösség az adott irodalmon belül mit tart a legértékesebbnek vagy népszerűsítendőnek. Emellett mindenki hozta a maga témáját. Új kiadványokat mutattak be, egy-egy költő életművéről vagy egy-egy művéről tartottak előadást, többnyire határon túli költők műveiről szóltak az előadások. Szó volt a PIM és a Petőfi Kulturális Ügynökség területén történő változásokról, Trianon és az irodalom témaköréről, az Előretolt Helyőrségről, csak néhány témát kiemelve. Majdnem minden régió képviseltett magát.
Péntek délutáni rendezvény „Bemutatókkal” indult:
Ludányi András önéletrajzi könyvének bemutatója Moritz László közreműködésével; Molnár Zsolt: Trianon és az irodalom egy kislexikon tükrében; Blankó Miklós: Magyar táj magyar ecsettel; Erős Kinga: Az Előretolt helyőrségről; Moritz László: Magyar nyomok Svédországban: Szente Imre; Dr. Pál-Lukács Zsófia: Strukturális és stratégiai változások a PIM és a PKÜ területén; Szentmártoni János: A Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei küldetése, Pusztay János: „Magasba menekült haza” (a Kossuth-díjas Vári Fábián László köszöntése).
Szombaton előadást tartott „A kánonról”:
Jánosi Zoltán: Az indián kánon; Árkossy István: A kánon rendje és útvesztői; Molnár Ildikó: A dinamikus kánon: Változó irodalomfogalmak a két világháború közötti irodalomban Jancsó Elemér életművének tükrében.
"Külvilág" témakörben fejtette ki gondolatait: Kelemen Mária: Az Ómagyar Mária-siralom és Weöres Sándor Mária siralma. A régi magyar irodalom és az irodalmi modernség fogadtatása Németországban; Sárközy Péter: A magyar irodalom Olaszországban. (A lefordított művek kiválasztásának kiadói szempontjai Olaszországban régen és ma);
„Ad personam” témakörben tartott előadást: Vári Fábián László: S. Benedek András (1947-2009) költő, irodalomszervező, irodalom- és művelődéstörténész munkássága és szerepe a kárpátaljai magyar irodalom fejlődésében 1967-1976; Márkus Béla: Székely bánja. Sorok Bözödi Györgyről; Fábián László: A jugoszláviai magyar irodalomról, Domonkos István Kormányeltörésben című verse kapcsán; Cseke Péter: Páskándi visszatérése az irodalomba; Muzsnay Árpád: „Újságíró szemmel: „Páskándi Gézáról a születési- és egyéb anyakönyvi bejegyzései alapján”; Máté László: Fábry Zoltán a stószi őrhelyen; Láng Gusztáv: A költő feltámadása. Dsida-monográfiáját bemutatja Láng Gusztáv; Cs. Nagy Ibolya: Farkas Árpád, a publicista
A délután folyamán Oberfrank Pál színművész előadásában elhangzott Egy ősz örök emléke. Sulyok Vince 1956-ot megidéző versei és visszaemlékezései. Szerkesztette és az összekötô szöveget írta:Kovács katáng Ferenc.
Szombaton a „Külhon” témakörben előadást tartott: B. Medgyessy Éva: Szemelvények az erdélyi magyar drámairodalomból a színpadon; Dupka György: Magyar lágerirodalom Kárpátalján: szovjet fogságban, malenkij roboton, a Gulágon keletkezett lágerversek, írások (1944-1965); Dobsai Gabriella: Magyar irodalmi élet Horvátországban; Pomozi Péter: Történelem és demográfia szorításában – Eltűnő irodalmi tájak a Felvidéken; Zékány Krisztina: „jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!” Az irodalom szeretetére való nevelés lehetőségei szorításban; Fűzfa Balázs: Mi az oka, hogy Erdélyben és a Vajdaságban az irodalomtanítás modernsége lábra tudott kapni? (könyvbemutatókkal)
Zárszó előtt felszólalt Dupka György, aki kezdeményező csoport nevében bejelentette, hogy a harmadik éve működő fórum, a Határtalan Magyar Irodalom Társaság (munkacím) néven tevékenykedik tovább az Anyanyelvápolók Szövetsége keretében. Elnöknek Pusztay János professzort javasolta. Ez a formáció a továbbiakban intézményi keretben összefogja az anyaországi és a külhoni magyar írókat, irodalmárokat, nyelvészeket, történészeket, néprajzosokat, egyetemi és főiskolai oktatókat, a tudomány területén is aktív szerepet vállaló gondolkodókat, akik évről-évre megrendezett konferenciákon fórumokon, munkabizottságokban fejtik ki gondolataikat az „egyetemes” magyarság irodalmáról, nyelvéről, kulturális, történelmi és lélektani állapotáról. A „Határtalan Magyar Irodalom Társaság” megalapítását indítványozó listát a jelenlévők közül sokan aláírásukkal támogatták, ezzel zöld utat adtak a szervezési folyamatnak. Végül zárszót mondott Pusztay János. A konferencia anyagának szerkesztett változata továbbra is a Magyar Napló gondozásában lát majd napvilágot.
