Hangjában a szíve s lelke

Írta: Simon Rita | Forrás: KISZó | 2020. április 04.

Komáromi Zsanett sugárzik, ha énekel. A gitár után a népdaléneklés lett az igazi szenvedélye. Idén végez a magyarországi szakközépiskolában, és úgy döntött, Kárpátalján próbál helytállni.

Hangjában a szíve s lelke

– Hogyan váltottál a népzenére?

– Elég későn kezdtem el zenélni. Klasszikus gitárt tanultam a nagyszőlősi zeneiskolában – kezdi beszélgetésünket a húszéves feketepataki lány. – Nagyon megszerettem az ottani tanárnőmet, ő lett a példaképem. Eldöntöttem, zenei pályát választom. Miután Verbőcön befejeztem a tizedik osztályt, felvételiztem a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnáziumba, gitár szakra. Viszont már az első félévben belekóstoltam a népzenébe, ami azóta is a nagy szerelmem. Azóta párhuzamosan viszem a kettőt. Elég fárasztó, már csak a műfaji különbségek miatt is. Plusz, az énekeseknek kötelező egy mellékhangszert is felvenniük. Én egy dunántúli népi hangszert, a tamburát választottam. Igazából brácsázni szerettem volna megtanulni, de mivel a gitár révén pengetős voltam, ezt javasolták inkább. Viszont nem adtam fel, a kontrát is elsajátítom.

– Mit tervezel a szakközép után?

– Négy évet töltöttem Magyarországon. Úgy érzem, ideje visszajönnöm Kárpátaljára. Szeptembertől itthon szeretnék dolgozni, kaptam ajánlatot is, népi énektanár lennék. Már kipróbáltam magam benne, tetszett.

Ha most ez az állás összejönne, nagyon szerencsésnek érezném magamat.

– Továbbtanuláson nem gondolkodtál?

– Benne van a pakliban, de még nem most. Maximalista vagyok, és néha elszalad velem a ló, túl sokat vállalok magamra. Ezt el akarom kerülni, ezért egyelőre nem szeretnék egyetemre járni és mellette dolgozni is. A végén csak túlhajszolnám magam.

– Miért pont a gitár?

– Anyáék azt mondják, hatodikos lehettem, amikor egy tévéműsorban megláttam valakit gitározni, és eldöntöttem, én is ezt akarom. Nem vették komolyan, de nem tágítottam az elhatározásomtól, így végül szereztek nekem egy hangszert, amit elkezdtem pengeti. Egyik ismerősömtől megtanultam az alapokat, aztán pedig beírattak zeneiskolába. Nagyon sokszor jártam református ifjúsági táborokba is. Mindig én gitároztam. Az itthoni ifjúsági alkalmakon is rám hárult ez a feladat. A mai napig szeretem, de most valahogy a népzene került előtérbe. Teljesen magával ragadott, rögtön 1000 százalékosan belevetettem magam.

Csak autentikus népzenét hallgatok azóta is, a lejátszási listám 99 százaléka ebből áll.

Azt javasolták, kezdjem feldolgozások hallgatásával, az egyszerűbb, viszont mint minden mást, ezt sem akartam gyengén művelni.

– Kedvenc dal?

– Nagyon szeretek erdélyi népdalokat énekelni, azon belül is főleg gyimesit és mezőségit. Előbbi nagyon határozott, passzol hozzám, ki tudok teljesedni benne. A mezőségit pedig azért szeretem, mert nyáron a párom végre megtanított táncolni, és az arról a tájegységről származó palatkai tánc lett az egyik nagy kedvencem. Ha találkozunk, mindig eltáncolunk egy ilyet. Ha helyi dalok közül kell választanom, akkor

az abszolút favorit a Hallottad-e hírét Bereg vármegyének.

Viszont a viski nótákat is nagyon szeretem. Ide a gyűjtők sokkal később jutottak el, mint a többi határon túli területre, így akad rejtett, felgyűjtendő kincs.

– Voltál már népdalgyűjtésen?

– Készültünk a barátommal egy cigányprímáshoz Nagypaládra, viszont nem érkeztünk eljutni, elhunyt. A „huszonötödik” órában vagyunk, már kevés adatközlő van, ezért kell minél hamarabb összegyűjtenünk amit csak lehet.

– A feketepatakiak nyelvhasználata egyedi, hogyan birkózol meg a tájszólással?

– Mielőtt elmentem Miskolcra, elég erősen érződött az ó-betűs beszédem. A patakiakra jellemző t-betűzést kiküszöböltem. A tájszólást csak akkor viszem bele az éneklésbe, ha helyi dalokat adok elő. Olyankor szívesen ó-zok. Most például palócit tanulok, ők á és é betűsen beszélnek, így ezt gyakorlom, hogy a dalaikat is autentikusan tudjam előadni.

– Mi kell ahhoz, hogy jó népdalénekes váljék valakiből?

– A szíve és a lelke. Van, aki szépen hajlít és pontosan énekel, de nem élvezi igazán.

Holott ez a legfontosabb, hogy átéléssel, szeretettel adjuk elő.

Természetesen tudni kell a sajátosságokat, be kell tartani a helyes levegővételt, a ritmikát, viszont ha nem érezzük a sajátunknak, nem hangzik majd olyan szépen.

– Részt vettél már valamilyen versenyen?

– Az idén januárban országos népdaléneklő versenyen vettem részt Nyíregyházán. Nagyon féltem tőle, viszont második helyezést értem el. És képzeld, osztott második hely volt, és egy viski lánnyal kerültem a dobogó második fokára. Tudományos diákköri konferenciára is jelentkeztem, a tambura muzsikáról írtam egy pályamunkát, amivel a miskolci egyetem fordulóján első helyezést értem el. Az országos megmérettetésre is eljutottam, de ott már csak az élményt zsebelhettem be.

– Hogy látod, milyen karrier vár rád?

– Szeretnék tagja lenni egy kárpátaljai zenekarnak. Szólóban is jó népdalt énekelni, de nem az igazi. Egy kárpátaljai együttessel lenne szép fellépni, úgy, hogy együtt élvezhetjük a muzsikálást. Viszont egyelőre a tanításban szeretnék elmélyülni, fejlődni és átadni az eddig megszerzett tudásomat.

Hírek

  • Kárpátalja anno: Simon Menyhért emlékére

    Budapesten, a Farkasréti temetőben alussza örök álmát a bátyúi születésű költő, Simon Menyhért, aki 1952. november 7-én adta vissza lelkét Teremtőjének. A költő életének részleteit a szintén bátyúi Bagu Balázs tankönyvíró, helytörténész kutatásaiból ismerhetjük. Ebből idézünk most Simon Menyhért ...

  • Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel: kiállításmegnyitó és díjátadó

    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete (KMKSZ ISZ) hetedik alkalommal rendezte meg népszerű fotópályázatát Mondd el képekkel – Kárpátalja a Te szemeddel címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetésére és díjátadójára november 23-án került sor Beregszászban, az MCC Bereg...

  • Átvették a díjaikat az online szavalóverseny nyertesei

    Online szavalóversenyt hirdetett október elején a Kárpátaljai Magyar Filmgyártásért Alapítvány. A jelentkezőknek lehetőségük volt videófelvételt készíteni kedvenc versük elszavalásáról, amit be kellett küldeniük az alapítványnak. A beküldött munkákat szakmai zsűri értékelte, több szempontot is figye...

  • Aki a nemzeti múzeum alapjait lerakta – Széchényi Ferenc

    1802. november 25-én gróf Széchényi Ferenc 11 884 nyomtatványból, 15 000 kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Ezzel a tettével megalapította az Örszágos Széchényi Könyvtárat és a Magyar Nemzeti Múzeumot. Gróf Széchényi Ferenc élete során érméket...

Események

Copyright © 2024 KMMI