A rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet 30 éve szabadon – A magyar rendszerváltás és a külhoni magyarság címmel kétnapos rendezvénysorozatot szervezett Beregszászon, amelynek keretében dokumentumfilmek vetítésére, konferenciára, pódiumbeszélgetésre került sor a Rákóczi-főiskolán, illetve a külképviselet új rendezvénytermében megnyitották a kortárs kárpátaljai képzőművészek reprezentatív tárlatát. A látogatók a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) tagjainak alkotásait – Baraté Ágnes, Dikun György, Erfán Ferenc, Gogola Zoltán, Habda László, Homoki Gábor, Hrabár Natália, Kalitics Erika, Klisza János, Kopriva Attila, Kulin Ágnes, Őri Mihály, Réti János, Soltész István, Tóth Róbert, Veres Ágota, Villasek Tibor festményeit, id. és ifj. Hidi Endre, Matl Péter, Szocska László kisplasztikáit – csodálhatták meg.
Az ünnepélyes megnyitón a szép számban megjelent érdeklődőket – akik között ott volt dr. Grezsa István miniszteri biztos, Buhajla József, az ungvári magyar külképviselet főkonzulja, Duray Miklós felvidéki író, politikus, valamint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) küldöttsége – Szilágyi Mátyás főkonzul üdvözölte. A továbbiakban a diplomata a kárpátaljai magyar képzőművészet múltjáról, jelenéről, jellegzetességeiről, jeles képviselőiről osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. Hangsúlyozta: a mai kárpátaljai művészeti életben kiemelt szerepet játszik a Révész Imre Társaság, amelyet 1990-ben tizennégy kárpátaljai magyar alkotó hozott létre Ungváron. Révész Imre nevének felvételével a regionális és a nemzeti hovatartozást egyaránt hangsúlyozni kívánták. A RIT tagjainak többsége a hetvenes évek elején vette kezébe önkifejező formateremtő eszközét. Olyan korban, amikor a hatalom befolyásolni akarta a művészetet is. Őket nem lehetett. A Révész Imre Társaság tagjait lehetetlen volna beskatulyázni. Különböző korosztályokból való, eltérő képzettségű, s legfőképpen különböző világlátású emberekről van szó, akik a mindenféle izmusok tekintetében szinte az egész skálát lefedik. Az egységes alap, ami mindnyájukat összefogja, mindenekelőtt a közös élethelyzetből adódhat, s a meggyőződésből, hogy szépet alkotni Kárpátalján is lehet, sőt kell.
Köszöntötte a megjelenteket Szőcs Géza költő, miniszterelnöki főtanácsadó és dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára is. Az utóbbi hangsúlyozta, hogy az MMA kárpátaljai jelenléte nem csupán szimbolikus erejű, ugyanis annak nemzetközi és határon túli bizottsága minden évben legalább egy alkalommal kihelyezett ülést tart itt.
A tárlat anyagát Kulin Ágnes, a RIT elnöke ismertette. Mint mondta, egyesületük tevékenységének fő célja a kárpátaljai kulturális élet színesebbé tétele, építése és hagyományaink megőrzése. A tagokból olyan alkotói közösség kovácsolódott össze, amelyben mindenki megőrizte egyéni hangját, így a kiállított alkotások hűen bemutatják és összefoglalják azokat a témákat, képző- és iparművészeti műfajokat, amelyek térségünkre jellemzőek. Láthatunk a kárpátaljai festőiskola hagyományait követő impresszionisztikus tájábrázolásokat, realista és szürreális munkákat, az absztrakt-expresszív stílus követőinek alkotásait. Ez a sokszínűség – ami egyesek számára zsibongó kavalkádnak is tűnhet – az, ami a különböző kultúrák kereszteződésében, a Kárpátok hegyvonulatainak védelme alatt művésznemzedékeket inspirált, s alkotásra ösztönzi ma is a magyar, ukrán, szlovák, lengyel, román, ruszin származású ecsetet és vésőt ragadókat. A RIT elnöke köszönetet mondott a felkérésért, mert ezáltal a művészetek kedvelői is szemmel kísérhetik az alkotók útkeresését, hiszen a kárpátaljai magyar képzőművészekre, ha csak egy kiállítás idejére is, érdemes odafigyelni.
