Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. november 03.
Természetes alapanyagokból készítettek gyertyákat a Nagyberegi Tájház október végi foglalkozásain.
A Pro Cultura Subcarpathica a november közeledtével rendszeresen szervez olyan foglalkozásokat az intézményben, ahol a gyertyakészítés különféle technikáit mutatják be és tanítják meg a résztvevőknek. A gyertyaöntés, sodrás és mártogatás egyrészt kreatív kikapcsolódást, másrészt a közös alkotás örömét jelentette.
Tudjuk, hogy az elektromos világítás elterjedésével a gyertyák használata visszaesett, de sosem tűnt el teljesen. A gyertyák inkább dekoratív célokat kezdtek szolgálni. A mindenszentek és halottak napja előtt, valamint az adventi időszakban növekedett meg az irántuk való kereslet. Az utóbbi két évben pedig az áramkimaradások során kerültek elő, immáron nem dekoratív céllal, hanem szükségletként a különféle gyertyák.
A Nagyberegi Tájházban a gyertyaöntéssel ismerkedtek meg október 23-án és 30-án. A gyertyaöntés ősi mesterség, amely az idők kezdetén praktikai okokból volt fontos. A modern korokban mint hobbi van jelen, amely lehetőséget ad arra, hogy saját, egyedi gyertyákat készíthessünk, legyen szó otthoni dekorációról, ajándékokról vagy éppen szükséges világítási eszközről.
A fenti technika mellett méhviaszból sodorhatott mindenki saját gyertyát. Ezt kiegészítve pedig a gyertyamártogatást próbálták ki, mely igazi türelemjátéknak bizonyult.
Az említett két napon 3 csoport vett részt a foglalkozáson. Október 23-án Sárosorosziból érkezett iskolás csoport, október 30-án pedig a Guti Gimnázium diákjai látogattak el a tájházba. Ugyanezen a napon, délután a Kárpátaljai Baptista Jótékonysági Alapítvány szervezésében egy felnőttekből álló csoport volt az intézmény vendége. Ez utóbbi csoport tagjai Ukrajna keleti megyéiből menekültek Kárpátaljára. Az itt töltött mintegy két év alatt próbáltak alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, ismerkedtek a kárpátaljai mentalitással, a tájházba pedig a magyar kultúra iránti érdeklődésük vezette. A három foglalkozáson több mint félszáz iskolást és 23 felnőttet láttak vendégül az intézményben.
A programok során a tárlatvezetés és a kézművesség mellett a gasztronómia is helyet kapott. Csörögefánkot, „málépogácsát” és salánki labdacsörögét, vagyis „hólabdát” készítettek a gyerekek és felnőttek Piroska néni, a tájház szakácsnőjének vezetésével.
Az október végi napsütéses idő szabad utat engedett a szabadtéri programoknak. Az udvaron a népi játékok sem maradtak használaton kívül. A játék kellemes kikapcsolódást jelentett gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A továbbiakban ősz végi, Márton-napi, valamint adventi és karácsonyi, ünnepi programokkal várják az érdeklődőket a Nagyberegi Tájházban.
A Pro Cultura Subcarpathica a programokat a Csoóri Sándor Alap támogatásával és a Hagyományok Háza Kárpátaljai Kirendeltségének szakmai partnerségével valósította meg.
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
