Írta: Gál Adél | Forrás: Kárpátalja.ma | 2024. november 03.
Természetes alapanyagokból készítettek gyertyákat a Nagyberegi Tájház október végi foglalkozásain.
A Pro Cultura Subcarpathica a november közeledtével rendszeresen szervez olyan foglalkozásokat az intézményben, ahol a gyertyakészítés különféle technikáit mutatják be és tanítják meg a résztvevőknek. A gyertyaöntés, sodrás és mártogatás egyrészt kreatív kikapcsolódást, másrészt a közös alkotás örömét jelentette.
Tudjuk, hogy az elektromos világítás elterjedésével a gyertyák használata visszaesett, de sosem tűnt el teljesen. A gyertyák inkább dekoratív célokat kezdtek szolgálni. A mindenszentek és halottak napja előtt, valamint az adventi időszakban növekedett meg az irántuk való kereslet. Az utóbbi két évben pedig az áramkimaradások során kerültek elő, immáron nem dekoratív céllal, hanem szükségletként a különféle gyertyák.
A Nagyberegi Tájházban a gyertyaöntéssel ismerkedtek meg október 23-án és 30-án. A gyertyaöntés ősi mesterség, amely az idők kezdetén praktikai okokból volt fontos. A modern korokban mint hobbi van jelen, amely lehetőséget ad arra, hogy saját, egyedi gyertyákat készíthessünk, legyen szó otthoni dekorációról, ajándékokról vagy éppen szükséges világítási eszközről.
A fenti technika mellett méhviaszból sodorhatott mindenki saját gyertyát. Ezt kiegészítve pedig a gyertyamártogatást próbálták ki, mely igazi türelemjátéknak bizonyult.
Az említett két napon 3 csoport vett részt a foglalkozáson. Október 23-án Sárosorosziból érkezett iskolás csoport, október 30-án pedig a Guti Gimnázium diákjai látogattak el a tájházba. Ugyanezen a napon, délután a Kárpátaljai Baptista Jótékonysági Alapítvány szervezésében egy felnőttekből álló csoport volt az intézmény vendége. Ez utóbbi csoport tagjai Ukrajna keleti megyéiből menekültek Kárpátaljára. Az itt töltött mintegy két év alatt próbáltak alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz, ismerkedtek a kárpátaljai mentalitással, a tájházba pedig a magyar kultúra iránti érdeklődésük vezette. A három foglalkozáson több mint félszáz iskolást és 23 felnőttet láttak vendégül az intézményben.
A programok során a tárlatvezetés és a kézművesség mellett a gasztronómia is helyet kapott. Csörögefánkot, „málépogácsát” és salánki labdacsörögét, vagyis „hólabdát” készítettek a gyerekek és felnőttek Piroska néni, a tájház szakácsnőjének vezetésével.
Az október végi napsütéses idő szabad utat engedett a szabadtéri programoknak. Az udvaron a népi játékok sem maradtak használaton kívül. A játék kellemes kikapcsolódást jelentett gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
A továbbiakban ősz végi, Márton-napi, valamint adventi és karácsonyi, ünnepi programokkal várják az érdeklődőket a Nagyberegi Tájházban.
A Pro Cultura Subcarpathica a programokat a Csoóri Sándor Alap támogatásával és a Hagyományok Háza Kárpátaljai Kirendeltségének szakmai partnerségével valósította meg.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
Alkotó fiatalokkal és gyerekzsivajjal telt meg május 8-án a Na'Conxypan Galéria, ahol a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) szervezett műhelymunkát. Az alkalom a Tavaszi tárlat keretein belül valósult meg a Vári II. Rákóczi Ferenc Líceum növendékei számára.
Az utóbbi években úgy alakult, hogy a Beregszásztól alig kőhajtásnyira fekvő egykori mezőváros, Nagybereg ismét a térség szellemi-kulturális központjává vált. Köszönhető mindez a településen működő Nagyberegi Református Líceumnak és a Nagyberegi Tájháznak, amelyek programok sokaságával vonzzák a mag...
Boldog Romzsa Tódor történetét dolgozza fel a beregszászi társulat új előadása A budapesti Nemzeti Színházban mutatták be a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház legújabb előadását, a vértanúhalált halt, boldoggá avatott Romzsa Tódor püspök életét és a szovjet egyházüldözés éveit megidéző Bold...
