Írta: Sz. J. | Forrás: KMMI | 2020. március 07.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) szervezésében két rendezvénynek, egy fotókiállításnak és egy előadásnak adott helyet a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokház. A megjelenteket Jakab Eleonóra, a KÉSZ beregszászi csoportjának elnöke köszöntötte.
A Csíksomlyó és Kárpát-medencei keresztény értékek című fotókiállítás ünnepélyes megnyitóján először Molnár János beregszászi római katolikus esperes-plébános mondott köszöntőbeszédet, kiemelve a csíksomlyói búcsú lényegét, amely nemcsak a Kárpát-medencéből, hanem az egész világból vonzza a magyar embereket. „Ez a kiállítás, ezek a képek erősítsenek minket a keresztény magyar öntudatban, amelyet első, szent királyunktól és őseinktől örököltünk, hogy mint drága kincset megőrizzük és továbbadjuk” – hangsúlyozta a plébános.
Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul a fotókban megmutatkozó „hatalmas lelki töltet” jelentőségére hívta fel a megjelentek figyelmét, ugyanis véleménye szerint azok teljes valójában átadják a csíksomlyói búcsú fontosságát.
A továbbiakban megtudhattuk, hogy a tárlat a Kárpát-medencei Magyarság Evangelizációjáért Alapítvány (KÁMME) által meghirdetett pályázatra beérkezett legjobb munkákat tartalmazza. Az alapítvány tevékenységét és a pályázat történetét Keresztes Dénes, a magyarországi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) elnökhelyettese, a KÁMME Alapítvány Művészeti Kuratóriumának tagja ismertette. Hangsúlyozta: a kiállítás célja bemutatni, hogy a Kárpát-medencében mind a mai napig él a kereszténység, hiszen – ahogy a fotókon is látszik – mindenütt fellelhetőek a keresztény értékek, amelyek összekötnek minket határon innen és túl.
A délután következő eseménye a művészet egy másik kategóriájába engedett betekintést. Kurucz Ádám Konrád Latinovits-díjas versmondó, színész „... és népem a magyar” című, XX. századi erdélyi magyar szerzők műveiből válogatott összeállítását láthatta a közönség. Ízelítőt kaphattunk Erdély történelméből, kicsit megismertük az erdélyi írók és költők sorsát. A fiatal színész Wass Albert, Reményik Sándor, Kányádi Sándor, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella és Dsida Jenő műveit olyan szenvedéllyel tolmácsolta, hogy a közönség is átérezte az erdélyi magyarság hányattatott sorsát.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 14 év alatt több mint 60 miniszobor kész...
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
