Írta: Diósi Árpád | Forrás: Magyar Szó | 2010. július 05.
Jöttek, trombitáltak és fergeteges bulit csaptak. Röviden így lehetne jellemezni Boban Marković és zenekarának szerdai fellépését. Csupán két dolog miatt volt keserédes a nulladik napi koncert, az egyik, hogy a vártnál korábban kezdték a bulit a rezesek – úgy hallottuk, siettek vissza Belgrádba egy másik koncertre – valamint, igen rövidke volt a koncert, alig egyórás.
Színpad nem volt, de valahogy nem is illet volna bele a koncertbe, a löszfal tövében érezhetően jobb volt a hangulat. Ott táncoltak velünk, szinte megérinthettük a trombitákat, egyé váltak a közönséggel. Nem előadtak, hanem velünk együtt szórakoztak. A koncert elején még volt egy kis távolság a zenekar és a közönség között, azonban a jól ismert dallamok hatására csakhamar megbomlott a rend és az együtt örvénylő tömeg már nem érzete a szemerkélő esőt sem. Csupán a trombitákon megcsillámló cseppek árulkodtak a jelenlétéről. Már csak a zene és a tánc volt a fontos. Mellettem egy trombitás, mögöttem egy révetegen táncoló lány, távolban pedig villámlik. Djindji rindji Bubamaro cknije sužije ajde mori goj romesa...
Kutlán István festményeiből nyílt kiállítás az ungvári várban. Kezdetben a szervezők úgy tervezték, hogy kamarakiállításként, három festményből nyílik meg ez a tárlat, azonban a kezdeményezéshez beregszászi és ungvári műgyűjtők is csatlakoztak, engedélyezve a tulajdonukban lévő festmények bemutatásá...
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
