Írta: K. A. | Forrás: Kárpátinfo.net | 2021. október 22.
Petróci Iván ukrán költőként és műfordítóként kezdte pályáját Kárpátalján, de az 1990-es évek elején áttért az Ukrajnában önálló nyelvként el nem ismert ruszinra, anyanyelvére, és ettől kezdve csak ezen a nyelven írt. A Kárpátaljai Magyar Irodalmi Napok keretében Magyarország Beregszászi Konzulátusa és a Beregszászért Alapítvány közös szervezésében október 20-án az Európa Magyar Ház udvarán emléktábla-avatással méltatták a sokoldalú író életművét.
A jelenlévőket Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, történész köszöntötte. „Petróci Iván költői és műfordítói munkája mellett jelentős újságírói érdemeket is szerzett” – kezdte, majd ismertette a ruszin író életét. Kiemelte, Petróci Iván jó barátságot ápolt Balla D. Károllyal, olyannyira, hogy egymás műveit fordították. „Műfordítónak lenni nagy kihívás, egy másik nyelven visszaadni azt, amit a költő üzen, nem könnyű, de nemes feladat” – emlékeztetett rá Beke Mihály András, első beosztott konzul.
Margarita Lukecsa, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ruszin Társaság tagja igazi patriótának nevezte a költőt, aki nagyon szerette Kárpátalját, az itt élő embereket és az irodalmi életet. „Petróci Iván életében visszahozta Kárpátaljára a ruszin irodalmi életet, emellett elsőként fordította le az Egri csillagokat és Radnóti Miklós Bori noteszét ruszin nyelvre” – méltatta a költőt Dupka György történész.
„A Beregszászért Alapítvány első ízben állít emléktáblát nem magyar személynek, bár Petróci Iván ezer szállal kötődik a kárpátaljai magyarsághoz és a magyar irodalomhoz – emelte ki levélüzenetében Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány kuratóriumának elnöke, melyet Pirigyi Gergely tolmácsolt a jelenlévők felé. – Emléktáblájának felavatásával nagybátyja, Potusnyák Fedor után a ruszin irodalom és művelődés újabb neves alakjának van immár emlékjele városunkban.”
Az emléktáblát Beke Mihály András és Margarita Lukecsa leplezte le.
A gyertyakészítés hagyományos technikáival ismerkedtek meg a Guti Gimnázium alsó tagozatos tanulói a Nagyberegi Tájházban október 30-án. A 23 fős csoport számára szervezett foglalkozás során a gyerekek nemcsak új kézműves ismereteket szerezhettek, hanem a tájház mindennapjaiba, egykori használati tá...
A háború árnyékában megélt mindennapok, a szülőföldhöz való ragaszkodás és az újrakezdés kérdései is középpontba kerültek az Irodalmi Kilátó legutóbbi rendezvényén október 29-én. Az eseménynek Magyarország Beregszászi Konzulátusa adott otthont. A programot a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Köz...
Megnyílt a magyar népi kézművesség egyik legjelentősebb seregszemléje, az Élő Népművészet - XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás a budapesti Néprajzi Múzeumban. Az ötévente megrendezett tárlat a Kárpát-medence legkiemelkedőbb kézműves alkotásait vonultatja fel, bemutatva a hagyományos mesterségek ...
Október 31. a reformáció emléknapja, arra emlékezve, hogy a hagyomány szerint 1517. október 31-én függesztette ki Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus a katolikus egyház megújulását követelő 95 reformtézisét a wittenbergi vártemplom kapujára – ezt tekintjük a reformáció kezdetének.
