Évzáró beszélgetés az Együttről

Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2013. december 14.

Idén lépett XI. évfolyamába az Együtt című irodalmi, művészeti és kulturális folyóirat. Ez a tény már önmagában is figyelemre méltó, hiszen az előző ehhez hasonló helyi kezdeményezések igen hamar kimerültek: a Pánsíp, a Hatodik Síp vagy a Kárpátaljához is köthető Véletlen Balett kiadása néhány év múltán egyszerűen megszűnt. Ebben a regionális közegben az Együtt nem csupán képes volt fennmaradni, de az egykori negyedéves lap immár második éve jelenik meg kéthavi rendszerességgel. A napokban hagyta el a nyomdát a 2013/6. szám is, ennek apropóján került sor egy az évfolyam anyagait, illetve a folytatás problémáit áttekintő kerekasztal-beszélgetésre 2013. december 12-én a beregszászi Európa–Magyar Házban.

Évzáró beszélgetés az Együttről

Vári Fábián László, a szerkesztőbizottság elnöke bevezetőjében szemlézte a folyóiratban idén megjelent műveket, valamint ismertette a körvonalazódó főbb tendenciákat. Elégedettségének adott hangot, mikor kijelentette: az utóbbi időben megszaporodtak a kiadandó kéziratok, főleg a tanulmányok terén. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a legutóbbi két szám akár tematikusnak is tekinthető, hiszen ezekben túlsúlyba kerültek a Kárpátaljával foglalkozó hely- és irodalomtörténeti jellegű dolgozatok. Ezekből szemlézve: Botlik József Beregkövesd történetét, Dupka György a Kárpát-medencei magyarok és németek internálásának kérdését dolgozta fel. Papp Adrien a két világháború közötti szlovenszkói és kárpátaljai magyar irodalom korszakolási problémájáról írt. Igen alapos Sáfáry-tanulmány született Finta Éva tollából, Vári Fábián László pedig az ős-Együtt indulásáról és a Forrás Stúdió nemzedéki létéről értekezett írásában. Csordás László a Kovács Vilmos-regény, a Holnap is élünk szövevényes és ellentmondásoktól sem mentes befogadástörténeti dilemmáit és a szövegváltozatok problémáit elemezte egy többrészes és így a következő évfolyamra is átnyúló tanulmányában. Vári Fábián László szólt arról, hogy aki a közeljövőben Kárpátaljával kapcsolatos kutatásokba kezd, ez a két szám bizonyára megkerülhetetlen lesz a számára.

A szemlét követően a jelenlévők közül Zubánics László, az Együtt tanulmányrovatának szerkesztője, Csordás László, a lap olvasószerkesztője, valamint Bartha Gusztáv író és Kurmai-Ráti Szilvia meseíró vetette fel a folyóirattal kapcsolatos meglátásait. Felmerült többek között, hogy szükség lenne egy új stílusú borítóra, illetve az sem elhanyagolható, hogy a digitálisan elérhető változat még nem egészen tökéletes, mert a pdf-formátumban a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet honlapjára felkerülő szöveg másolhatatlan valamiféle konvertálási hiba miatt. Kiderült, hogy már készülnek az új borítótervek és a másolási probléma is megoldódik a következő évfolyamban.

Végezetül megfogalmazódott az igény egy az Együtt bázisa körül gyülekező csoport megalakítására, amely bizonyos időközönként véleményezné a pályakezdők írásait, tanácsokat adna, illetőleg publikálási teret biztosítana a közölhető minőségű munkáknak. A találkozó kötetlen beszélgetéssel zárult.

Hírek

  • Kárpátalja anno: vadászaton a Kárpátokban

    A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...

  • A kárpátaljai Herkules – 125 éve született Fircak Kroton, a „bilkei erőember”

    Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...

  • Kárpátalja anno: Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt…

    Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...

  • Hagyománytisztelet és folyamatos megújulás – Villásek-kiállítás a Munkácsy Mihály Magyar Házban

    A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...

Események

Copyright © 2024 KMMI