Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. június 21.
A kárpátaljai magyarok számára sok-sok áthallással bír a Frida – Frida Kahlo naplója nyomán született – monodráma. Ezek legfontosabbja az életigenlés, valamint a túlélésbe, az újrakezdésbe és a megmaradásba vetett hit, hangzott el a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház előadását követően.
A monodráma Frida Kahlo mexikói festőnő életének legfontosabb epizódjait eleveníti fel. A Fedák Sári-teremben bemutatott monodráma főszereplője Orosz Ibolya, rendezője Oleg Hmelnyicsuk.
Tudni kell, hogy Frida Kahlo a kortárskultúra emblematikus alkotója. Ő az első nő, aki a nők legbelsőbb érzéseit, valódi vágyait, fájdalmait megfestette, amelyeket korábban pironkodva, az illendőség fátyla alá söpörtek, olvashatjuk a korabeli kritikákban.
Fridának kemény sors jutott osztályrészül. Először a gyermekbénulási járvány következtében lesántult, majd egy buszbaleset nyomán egy egész évre kórházi kezelésre szorult. Ahol is elkezd festeni. Itt fogalmazza meg az egész további életére szóló hitvallását: merj élni, meghalni bárki tud. A fiatal lány nem átallja bevallani: önmagam múzsája lettem.
Szerelme, az ismert mexikói festőművész, Diego Rivera – akivel viharos házasságban élt – azt mondja hitvesének: akinek nincs szárnya, az fest magának. S ezzel biztatta párját, amikor annak egyik lábát le kellett vágni.
Frida Kahlo mert más lenni, mint a többiek. Alkotásaiban megjelenik egész élete, szenvedélyes lelkivilága. Az előadás hangulatát mélyen meghatározzák a jelenetek között felcsendülő latin zene kiváló alkotásai.
Krúdy Gyula 1918-ban kezdett hozzá a Havasi kürt, Ruszin-Krajna kistükre című munkájának megírásához, melyben a ruszin népet akarta megismertetni a magyar olvasókkal. Az írás hátterében az állt, hogy Magyarországon az 1918. évi X. néptörvény autonómiát ígért az északkeleti Felvidéken élő r...
Kárpátalján a húsvét nem csupán vallási ünnep, hanem a hagyományápolás kiemelkedő alkalma is. Térségünk lakosai évről évre megőrzik és újraélik a húsvéthoz kapcsolódó népszokásokat: a locsolkodást, a hímestojás-készítést vagy épp a pászkaszentelést. Ezt az örökséget ápolva rendezte meg április 17-én...
A néprajzkutatók egybehangzó állítása szerint az, hogy vidékünkön mind a mai napig jó néhány népszokás fennmaradt, periférialétünkkel, viszonylagos elzártságunkkal magyarázható. Akárhogy is történt, a húsvéthoz köthető hagyományok közöségeinkben tovább élnek, azok szorosan kapcsolódnak a kereszténys...
Nagypéntek Jézus kínszenvedését, kereszthalálát és eltemetését tárja elénk, a keresztény liturgiában a húsvéti szent háromnap közepe, egyúttal pedig az egyházi liturgikus évkör legcsendesebb időszaka. Ilyenkor néma minden ajak. Még a harangok is elnémultak, közkeletű elnevezéssel Rómába szálltak....
