Május 19-én az 55 éve elhunyt gróf Esterházy Jánosnak állítottak emléktáblát Nyíregyházán, a városháza falán. Gróf Esterházy János politikai pályája során a magyarok elnyomása ellen harcolt Csehszlovákiában, de koholt vádak alapján elhurcolták, kényszermunkára ítélték, és börtönbe zárták.
A tiszteletére felállított emléktábla felavatásán részt vett többek között dr. Kovács Ferenc polgármester, Mihályi Molnár László, felvidéki író, valamint Kassa képviseletében Csoltkó Jenő.
Az emléktábla elhelyezésének kezdeményezője a Trianon Társaság volt, amelynek elnöke Dalmay Árpád köszöntötte az egybegyűlteket, és Kovács Ferenc Nyíregyháza polgármesterének üdvözlő beszéde hangzott el. Martinovszky István Krasznahorka büszke várát idézte meg tárogatóján, Petneházy Attila színművész pedig Reményik Sándor Mindhalálig című versét adta elő. A felvidéki magyarok képviseletében Csoltkó Jenő, a Csemadok Kassa környéki elnöke szólt. A polgármester és Bartal Károly Tamás nyugalmazott jászóvári premontrei apát közösen leplezte le a táblát, amelyet ezután Bosák Nándor megyéspüspök szentelt meg. Az ünnepséget a felvidékről kitelepített és elhurcolt magyarokra való idei emlékezéssel kötötték egybe, akik közül sokuk ebbe a régióba került 1945 után.
A magyar többségű területek visszaszolgáltatása után 1939-től Esterházy nem fogadva az országgyűlési képviselői ajánlatot, hanem Szlovákiában maradt, és a pozsonyi parlamentben az északabbi részeken, Iglón, Eperjesen, Bártfán, Lőcsén, Besztercebányán, Nyitrán maradt magyarok képviseletét vállalta. Összesen 12 évig szolgálta képviselőként nemzetünket, majd 12 évig járta a bolsevik önkény haláltáborait és börtöneit, mint egy újkori magyar keresztutat. Prófétai küldetéstudattal, hitében eltántoríthatatlanul....
Az emléktábla domborművét Balogh Géza nyíregyházi szobrászművész készítette.