Kárpátalján a falusi turizmus fejlődése még a múlt század kilencvenes éveiben komoly lendületet vett. Ekkor a külhonból, elsősorban Magyarországról ezerszámra keresték fel a korábban kettős vasfüggönnyel elzárt megyénket. A kedvelt utazási célpontok közé tartozott – és tartozik ma is – a munkácsi és az ungvári vár, a Schönborn vadászkastély, a Vereckei-hágó. A hegyvidéken található gyönyörű fatemplomok szintén joggal keltették fel a vendégek érdeklődését. A síkvidéki magyarlakta településeken a szállásadók bármilyen kedvesen is fogadták a hozzánk érkezőket – az ízletes vacsoránál hosszú éjszakába nyúló beszélgetések alkalmával igen sok érdekeset meséltek el az életünkről –, turisztikai attrakciók hiányában a finom reggeli után a turisták kénytelenek voltak búcsút inteni vendéglátóiknak, hogy felkeressék a megye épített örökségének jellegzetes helyszíneit és kiemelkedő természeti látnivalóit.
Ezen próbál változtatni a HUSKRUA „Felső Tisza-vidék épített és szellemi örökségének tárháza” projekt, melynek utolsó állomásaként szombaton Nagymuzsalyban tájházat avattak. Az ünnepélyes megnyitón a projekt céljairól Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács (KMTT) vezetője tájékoztatta a szépszámú érdeklődőt. A Viski Tájház kovácsműhellyel és lenfeldolgozó pavilonnal való kibővítésével, a Tiszacsomai Jurtamúzeum, a Salánki Tájház felavatásával és nem utolsó sorban a Muzsalyi Tájház átadásával egy olyan turisztikai csomagot tudunk letenni az ágazat szereplőinek asztalára, amely hitelesen mutatja be a kárpátaljai magyarság többszázéves történelmét, hétköznapjait, közösségi életét, munkaszeretetét, mondta Mester András. Mindezek méltán tarthatnak számot a hozzánk érkező látogatók érdeklődésére. A helyi termékboltok felállításával az itt értékesített kézműves portékák révén pedig plusz jövedelemhez juttatjuk a gazdaasszonyainkat. Míg Salánkon a hordókészítés rejtelmeibe, Tiszacsomán a honfoglaló magyarok életébe, valamint gazdag lovászhagyományainkba nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, addig Muzsalyban természetes módon a szőlőtermesztés és a borászat bemutatása áll majd a középpontban, illetve a lekvár- és gyümölcslé, valamint a különböző házi savanyúságok készítése, tájékoztatott a KMTT elnöke.
A tájházaknak nemcsak közösségmegtartó, közösségformáló és örökségünket bemutató kulturális szerepe van, hanem Kárpátalja megye turizmusának is része kell legyen – valami, ami az alapvető célokon kívül az itt található természeti szépségre és az épített vallási, történelmi értékekre épül, hangsúlyozta ünnepi beszédében Fülöp Barna, Magyarország Beregszászi Konzulátusának konzulja. Reméljük, hogy az Európai Unió által támogatott projektek jelentős mértékben hozzájárulnak az itt élő népek és nemzetiségek békés egymás mellett éléséhez, közös kulturális értékeik megőrzéséhez.
Babják Zoltán, Beregszász, valamint a Beregszászi kistérség polgármestere örömmel nyugtázta, hogy az országban dúló véres háború ellenére vidékünkön tovább zajlik a kulturális értékek megmentésének, közkinccsé tételének nagyszabású programja. A beregszászi nagyzsinagóga felújítása a megye legjelentősebb kulturális projektje, melynek révén a Vérke-parti város központi helyet foglal majd el a régió kulturális térképén. Ennek pedig haszonélvezőjévé válik valamennyi itt élő nemzet és nép képviselője, mondta a polgármester.
A helyi értékek felmutatásával nem csupán a tájegység turisztikai vonzerejét növeljük, egyben az itt megmaradt közösségeink identitását is erősítjük, hangsúlyozta Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke.
Remélem, nemcsak én érzem így: ennek az 1920-as évek elején épült háznak – melynek lakói szorgalmas, módosabb emberek voltak – lelke van, fogalmazott Jakab Erika, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke. A továbbiakban az a feladat, hogy a különböző kézműves foglalkozások, népi kismesterségek bemutatása révén, illetve turistacsoportok fogadásával ezt a közösségi teret élettel töltsük meg, mondta. Az elnök asszony köszönetet mondott valamennyi falubelijének, akik különböző régi tárgyak ajándékozásával hozzájárultak a faluház berendezéséhez, a porta csinosításával pedig a vonzó környezet kialakításához.
Az ünnepi megnyitón a helyi iskola növendékei alkalomhoz illő verseket szavaltak. Előadásukban népdalcsokrok hangzottak el, a táncos lábú fiatalok a Kárpát-medence különböző tájegységeinek néptáncaiból adtak ízelítőt. Az alkalom közös ebéddel zárult, amelyen a vendéglátók hagyományos ételeket szolgáltak fel.
