Bár Kárpátalja Ukrajna teljes területének csupán 2,1%-át foglalja el, számtalan nevezetesség, történelmi hely, épület, építészeti és természeti kincs található itt.
Ukrajna legviharosabb helye is Kárpátalján található: Nagybereznán és Rahón van a legtöbb vihar, évente mintegy 43 nap.
A leghavasabb hely is megyénkben van: Oroszmokra (Ruszka Mokra) települést az év 116 napján hó borítja.
Ukrajna legnagyobb hegyi tava, a Szinevéri-tó. Területe 7 000 négyzetméter és 989 méter magasságban fekszik. De Ukrajna legmagasabban fekvő tava, a Brebeneszkul-tó is megyénkben lelhető fel.
Ukrajna legmélyebben található egészségügyi intézménye is megyénkben volt, Aknaszlatinán mintegy 300 méter mélyen fogadták a betegeket.
Egyes mérések szerint Európa földrajzi közepe is Kárpátalján található: a rahói járási Terebesfehérpatak (Gyilove) közelében.
Ukrajna legmagasabban fekvő városa Rahó. 820 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Ukrajna legmagasabb pontja, a Hoverla 2 061 méter magasan húzódik Kárpátalja határán, a Máramarosi-havasokban.
Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa leghosszabb hársfasora is megyénkben, pontosabban Ungváron található.
Kárpátalja leghosszabb folyója a Tisza.
Kárpátalján napjainkig 12 középkori vár maradt fenn, köztük az ungvári és a munkácsi vár, valamint a nevickei vár romja is.
Több mint 30 kolostor működik a megyében. Közülük a legrégibb a munkácsi Szent Miklós-kolostor, mely a 11. században épült.
Számos nemesi palota, kastély és kúria található vidékünkön, többek között a Schönborn -kastély, a Perényi-kastély Nagyszőlősön, a munkácsi Rákóczi-kastély vagy éppen a beregszászi Bethlen-kastély.
A megyében 1 817 történelmi, 496 régészeti és 48 művészeti emlékmű található.
De Kárpátalján bukkantak rá a legősibb előemberek maradványaira is. A mai Ukrajna területén a pitekantropuszok 1 millió évvel ezelőtt jelentek meg. Maradványaikra a kárpátaljai Királyháza település közelében bukkantak.
