Emléktáblát állítanak szülővárosában Polónyi Károlynak, a Tátra festőjének

A következő hetekben a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium falán kerül felavatásra Polónyi Károly (1894–1946), a Beregszászi Magyar Királyi Állami Főgimnázium rajztanára és testvére, Polónyi Jolán (1902–1966) emléktáblája a Beregszászért Alapítvány kezdeményezésére. Ezzel kapcsolatban a közelmúltban a Felvidek.Ma hírportál közreadta Balassa Zoltán és Dalmay Árpád, a Beregszászért Alapítvány elnökének egy rövidebb írását, amelyet figyelmükbe ajánlunk.

„Szeptemberben emlékezünk Polónyi Károly festőművész születésének 120. évfordulójára. Ebből az alkalomból a Beregszászért Alapítvány domborművű emléktáblát avat szülőhelyén. Az alkotás Ortutay Zsuzsa egykori beregszászi, most szabolcsbákai művész alkotása.

Ebből az alkalomból Dalmay Árpád, a kuratórium elnöke, felhívást tett közzé:

"Az emléktáblát a Beregszászért Alapítvány állítja. Immár hagyomány alapítványunk számára, hogy felkér társul egymagyarországi civil szervezetet, amelynek a neve felkerül a táblára.

Mivel Polónyi Károly a mai Szlovákiában alkotott, képei a pozsonyi városi galériában láthatók - a Tátra festőjének is nevezték -, szeretnénk egy pozsonyi magyar civil társszervezetet találni, amelyik akár csak jelképes összeggel járulna hozzá a táblaállításhoz, s a neve felkerülne a márványtáblára alapítványunk neve mellé. Számunkra ez nagyon fontos: ezzel is demonstráljuk a magyar-magyar összetartást, egységet!

Polónyi főleg Rózsahegyen festett, ott is halt meg (valószínűleg ott is temették el 1946-ban), de kétlem, hogy Rózsahegyen van magyar civil szervezet, ezért főleg Pozsonyra számítunk. Persze, más felvidéki városban tevékenykedő magyar civil szervezet is szóba jöhet. A társszervezet képviselőjét természetesen meghívjuk a beregszászi avatóünnepségre.

Ehhez kérem a segítségeteket. Ha tudtok olyan pozsonyi (vagy más felvidéki) magyar civil szervezetet, amelyikkel közösen elkészíttetnénk az emléktáblát, kérlek, «hozzatok össze» vele, illetve továbbítsátok feléje a kérésünket, elképzelésünket" - írja Dalmay.

Polónyi Károly (1894. szeptember 26-án Beregszászon született. Tanulmányait Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán végezte, később hosszabb időt töltött Bécsben és Münchenben. Majd szülővárosban rajztanárként dolgozott.

1925-ben Fenyőházán, majd Rózsahegyen telepedett le, ezután került kapcsolatba a Tátra neves festőjével, Katona Nándorral (Mednyánszky László tanítványával). Részben az ő hatására Polónyi a Tátra sokszínűségének bemutatására szakosodott, több festményén megfestette az évszakok színeit, leggyakrabban az őszt. Megörökítette az Alacsony Tátrát és a liptói, valamint árvai falvakat, zsánerképeket - a rózsahegyi piacot (1932) - és városképeket, ám tengerparti tájakat is megörökített. Egyik festménye Krasznahorkát ábrázolja. Tavasz a Tátrában című pasztell technikával készült alkotását 1935 körül festette.

A pozsonyi kisebbségi művészek bemutatóján 1931-ben, majd 1934-ben és a Nemzeti Szalonban 1932-ben szerepelt kiállításon. Egyéni kiállítása 1938-ban Vágbesztercén, 1948-ban pedig Rózsahegyen volt önálló kiállítása. Művei a pozsonyi városi múzeumban láthatók.

Érdekes, hogy sem a Prágai Magyar Hírlap Lexikona (1930) sem a Révai Kis Lexikona (1936) külön fejezetében a csehszlovákiai adatokat közli, ott sem említi. 1946. augusztus 26-án Rózsahegyen hunyt el. Brogyányi Kálmán írt róla A szlovákiai magyar művészet albuma (Budapest 1942) c. munkájában.