Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo | 2012. május 07.
A köztudatba vészkorszakként vonult be az az időszak, amikor Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően a nyilasok vették át az uralmat. Az elkövetkező néhány hónap során 825 ezer magyarországi zsidót deportáltak. Kárpátaljáról ezekben a szörnyű időkben 85 ezer embert hurcoltak náci koncentrációs táborokba.
Közülük alig hétezren élték túl a nehéz megpróbáltatásokat. Rájuk emlékeztek a napokban a huszti zsinagógában megrendezett emlékkonferencia és kiállítás szervezői és résztvevői. Valamint azokra, akik a halálos veszélyt is vállalva mentették a bajbajutottakat. Közülük is kiemelkedik Raoul Wallenberg svéd diplomata: fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően több ezren menekültek meg a biztos haláltól. Születésének századik évfordulója alkalmából Magyarország Külügyminisztériuma a 2012-es esztendőt Wallenberg-évvé nyilvánította.
Raoul Wallenberg életrajzát Tóth István beregszászi magyar főkonzul ismertette. Aki a svéd diplomata magyarországi tevékenysége kapcsán a következőkre hívta fel a figyelmet: sokan hallottak a Wallenberg által kiállított menlevélről. Ám ennél jóval kevesebben tudnak a budapesti svéd védett házakról, amelyek hosszú időre nyújtottak menedéket az üldözötteknek. Minden ilyen jellegű megemlékezésen joggal merül fel a kérdés: vidékünk lakói, ezen belül a kárpátaljai magyarok mennyire vállaltak szolidaritást zsidó honfitársaikkal, s ha volt ilyen, az miben nyilvánult meg? A történelmi eseményeket vizsgálva el kell ismerni, hogy nagyon jól működött a náci propaganda. A Kárpátalján élők közül mindenki úgy tudta, hogy a deportáltakat munkára viszik, mint ahogy a munkaképes korú zsidó férfiakat már korábban munkaszolgálatra hívták be. Emellett tudunk arról, hogy a Perényi család élelmiszert küldött a nagyszőlősi gettóba zártaknak. Galin Mihajlo, a Heszed Spira kárpátaljai zsidó jótékonysági alapítvány vezetője a továbbiakban a kárpátaljai zsidóság huszadik századi megpróbáltatásairól szólt, és tájékoztatott arról, hogy már létezik egy kárpátaljai virtuális zsidómúzeum. Megkezdték egy hagyományos zsidó múzeum anyagainak az összegyűjtését is.
Ezt követően egy huszti magyar zsidó visszaemlékezéseit olvasta fel Ferenczi Attila és Lengyel György. Ebből megtudtuk, hogy 1944. május 25. és június 6. között négyezer zsidót deportáltak Husztról és környékéről. Többségük az auswitcz-i haláltáborban végezte. Grigora Éva, a nagyszőlői Aynhorn Lebovics Gizella élettörténetét ismertette a lágerek poklát megjárt zsidó asszony feljegyzései alapján.
A megemlékezés végén a résztvevők a zsinagóga bejáratánál gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére.
November 5-én Munkácson emléknapot tartottak Bereg vármegye történetének egyik legjelentősebb kutatója, Lehoczky Tivadar halálának 110. évfordulója alkalmából a Munkácsy Mihály Magyar Ház (MMMH) szervezésében. A Lehoczky Tivadar-nap három helyszínen zajlott, ahol a helyi II. Rákóczi Ferenc Középisko...
Matl Péter elismert munkácsi szobrászművész is közreműködik a tokaji Nomád Nemzedék Háza újjáépítésében, amelynek eredeti terveit Makovecz Imre készítette. A projekt részeként Matl Péter újraalkotja a ház tetejére kerülő híres babukamadarat, amelyet annak idején Péterfy László szobrászművész faragot...
Idén a háború sújtotta Kárpátalján élő beteg, árva és otthonukat vesztett gyermekeket támogatja a Jónak lenni jó, a magyar közmédia karitatív kampánya a KEGYES-t, a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése Jótékonysági Alapítványt segíti.
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából irodalmi-műveltségi vetélkedőt szervezett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Nagydobronyi Alapszervezete és a Nagydobronyi Líceum. A rendezvény a Bethlen Gábor Alap, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint a KMKS...
