Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo | 2012. május 07.
A köztudatba vészkorszakként vonult be az az időszak, amikor Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően a nyilasok vették át az uralmat. Az elkövetkező néhány hónap során 825 ezer magyarországi zsidót deportáltak. Kárpátaljáról ezekben a szörnyű időkben 85 ezer embert hurcoltak náci koncentrációs táborokba.
Közülük alig hétezren élték túl a nehéz megpróbáltatásokat. Rájuk emlékeztek a napokban a huszti zsinagógában megrendezett emlékkonferencia és kiállítás szervezői és résztvevői. Valamint azokra, akik a halálos veszélyt is vállalva mentették a bajbajutottakat. Közülük is kiemelkedik Raoul Wallenberg svéd diplomata: fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően több ezren menekültek meg a biztos haláltól. Születésének századik évfordulója alkalmából Magyarország Külügyminisztériuma a 2012-es esztendőt Wallenberg-évvé nyilvánította.
Raoul Wallenberg életrajzát Tóth István beregszászi magyar főkonzul ismertette. Aki a svéd diplomata magyarországi tevékenysége kapcsán a következőkre hívta fel a figyelmet: sokan hallottak a Wallenberg által kiállított menlevélről. Ám ennél jóval kevesebben tudnak a budapesti svéd védett házakról, amelyek hosszú időre nyújtottak menedéket az üldözötteknek. Minden ilyen jellegű megemlékezésen joggal merül fel a kérdés: vidékünk lakói, ezen belül a kárpátaljai magyarok mennyire vállaltak szolidaritást zsidó honfitársaikkal, s ha volt ilyen, az miben nyilvánult meg? A történelmi eseményeket vizsgálva el kell ismerni, hogy nagyon jól működött a náci propaganda. A Kárpátalján élők közül mindenki úgy tudta, hogy a deportáltakat munkára viszik, mint ahogy a munkaképes korú zsidó férfiakat már korábban munkaszolgálatra hívták be. Emellett tudunk arról, hogy a Perényi család élelmiszert küldött a nagyszőlősi gettóba zártaknak. Galin Mihajlo, a Heszed Spira kárpátaljai zsidó jótékonysági alapítvány vezetője a továbbiakban a kárpátaljai zsidóság huszadik századi megpróbáltatásairól szólt, és tájékoztatott arról, hogy már létezik egy kárpátaljai virtuális zsidómúzeum. Megkezdték egy hagyományos zsidó múzeum anyagainak az összegyűjtését is.
Ezt követően egy huszti magyar zsidó visszaemlékezéseit olvasta fel Ferenczi Attila és Lengyel György. Ebből megtudtuk, hogy 1944. május 25. és június 6. között négyezer zsidót deportáltak Husztról és környékéről. Többségük az auswitcz-i haláltáborban végezte. Grigora Éva, a nagyszőlői Aynhorn Lebovics Gizella élettörténetét ismertette a lágerek poklát megjárt zsidó asszony feljegyzései alapján.
A megemlékezés végén a résztvevők a zsinagóga bejáratánál gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére.
Rangos nemzetközi díjjal ismerték el Demes Sándor ungvári származású kutató munkáját. A HUN-REN Atommagkutató Intézet (ATOMKI) fiatal szakembere az Amerikai Csillagászati Társaság Laboratóriumi Asztrofizikai Osztályának Early Career Award elismerését kapta, amelyet évente mindössze egy kutatónak íté...
Magyarországi támogatással és a helyiek összefogásával hozták rendbe az ilosvai magyar temetőt, amelynek állapota az elmúlt években jelentősen leromlott. A felújított sírkertben október 31-én megemlékezést tartottak, amelyen az egykor a városban élő magyar közösség elhunyt tagjai előtt tisztelegtek.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A Munkácsy Mihály Magyar Ház ismét különleges eseménynek adott otthont. Október 29-én a nagyteremben nem volt szabad hely, s ez nem véletlen, hiszen ezúttal Farkas Sándor zongoraművész látogatott el szülővárosába, hogy barátok, egykori kollégák, ismerősök számára teremtsen különleges hangulatot. Zon...
