Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo | 2012. május 07.
A köztudatba vészkorszakként vonult be az az időszak, amikor Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően a nyilasok vették át az uralmat. Az elkövetkező néhány hónap során 825 ezer magyarországi zsidót deportáltak. Kárpátaljáról ezekben a szörnyű időkben 85 ezer embert hurcoltak náci koncentrációs táborokba.
Közülük alig hétezren élték túl a nehéz megpróbáltatásokat. Rájuk emlékeztek a napokban a huszti zsinagógában megrendezett emlékkonferencia és kiállítás szervezői és résztvevői. Valamint azokra, akik a halálos veszélyt is vállalva mentették a bajbajutottakat. Közülük is kiemelkedik Raoul Wallenberg svéd diplomata: fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően több ezren menekültek meg a biztos haláltól. Születésének századik évfordulója alkalmából Magyarország Külügyminisztériuma a 2012-es esztendőt Wallenberg-évvé nyilvánította.
Raoul Wallenberg életrajzát Tóth István beregszászi magyar főkonzul ismertette. Aki a svéd diplomata magyarországi tevékenysége kapcsán a következőkre hívta fel a figyelmet: sokan hallottak a Wallenberg által kiállított menlevélről. Ám ennél jóval kevesebben tudnak a budapesti svéd védett házakról, amelyek hosszú időre nyújtottak menedéket az üldözötteknek. Minden ilyen jellegű megemlékezésen joggal merül fel a kérdés: vidékünk lakói, ezen belül a kárpátaljai magyarok mennyire vállaltak szolidaritást zsidó honfitársaikkal, s ha volt ilyen, az miben nyilvánult meg? A történelmi eseményeket vizsgálva el kell ismerni, hogy nagyon jól működött a náci propaganda. A Kárpátalján élők közül mindenki úgy tudta, hogy a deportáltakat munkára viszik, mint ahogy a munkaképes korú zsidó férfiakat már korábban munkaszolgálatra hívták be. Emellett tudunk arról, hogy a Perényi család élelmiszert küldött a nagyszőlősi gettóba zártaknak. Galin Mihajlo, a Heszed Spira kárpátaljai zsidó jótékonysági alapítvány vezetője a továbbiakban a kárpátaljai zsidóság huszadik századi megpróbáltatásairól szólt, és tájékoztatott arról, hogy már létezik egy kárpátaljai virtuális zsidómúzeum. Megkezdték egy hagyományos zsidó múzeum anyagainak az összegyűjtését is.
Ezt követően egy huszti magyar zsidó visszaemlékezéseit olvasta fel Ferenczi Attila és Lengyel György. Ebből megtudtuk, hogy 1944. május 25. és június 6. között négyezer zsidót deportáltak Husztról és környékéről. Többségük az auswitcz-i haláltáborban végezte. Grigora Éva, a nagyszőlői Aynhorn Lebovics Gizella élettörténetét ismertette a lágerek poklát megjárt zsidó asszony feljegyzései alapján.
A megemlékezés végén a résztvevők a zsinagóga bejáratánál gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére.
A Polónyi Katalin Textilmúzeum Kárpátaljai egyik legértékesebb textilgyűjteménye. Magában foglalja megyénk területéről származó magyar és ruszin népviseletek egyes darabjait, különféle viseleti cikkeket és lakástextíliákat, valamint bemutatja az elkészítésükhöz használt eszközöket is.
„Magyarságunk bennünk él: szívünkben, kultúránkban, nyelvünkben hordozzuk” – hangzott el a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett Kazinczy szépkiejtési verseny megnyitóján. A rangos megmérettetésnek idén immár huszonharmadik alkalommal adott otthont Kárpátalja legnagyobb magyarl...
A beregszászi székhelyű Ortutay Elemér Görögkatolikus Központ az egyház örökségének bemutatására és megélésére törekszik, többek között ezért is döntöttek úgy, hogy múzeumot és kiállítást alakítanak ki az intézményben. A Gyökerek és ágak elnevezésű kiállítás célja a kárpátaljai görögkatolikusság hag...
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
