Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo | 2012. május 07.
A köztudatba vészkorszakként vonult be az az időszak, amikor Magyarország 1944. március 19-i német megszállását követően a nyilasok vették át az uralmat. Az elkövetkező néhány hónap során 825 ezer magyarországi zsidót deportáltak. Kárpátaljáról ezekben a szörnyű időkben 85 ezer embert hurcoltak náci koncentrációs táborokba.
Közülük alig hétezren élték túl a nehéz megpróbáltatásokat. Rájuk emlékeztek a napokban a huszti zsinagógában megrendezett emlékkonferencia és kiállítás szervezői és résztvevői. Valamint azokra, akik a halálos veszélyt is vállalva mentették a bajbajutottakat. Közülük is kiemelkedik Raoul Wallenberg svéd diplomata: fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően több ezren menekültek meg a biztos haláltól. Születésének századik évfordulója alkalmából Magyarország Külügyminisztériuma a 2012-es esztendőt Wallenberg-évvé nyilvánította.
Raoul Wallenberg életrajzát Tóth István beregszászi magyar főkonzul ismertette. Aki a svéd diplomata magyarországi tevékenysége kapcsán a következőkre hívta fel a figyelmet: sokan hallottak a Wallenberg által kiállított menlevélről. Ám ennél jóval kevesebben tudnak a budapesti svéd védett házakról, amelyek hosszú időre nyújtottak menedéket az üldözötteknek. Minden ilyen jellegű megemlékezésen joggal merül fel a kérdés: vidékünk lakói, ezen belül a kárpátaljai magyarok mennyire vállaltak szolidaritást zsidó honfitársaikkal, s ha volt ilyen, az miben nyilvánult meg? A történelmi eseményeket vizsgálva el kell ismerni, hogy nagyon jól működött a náci propaganda. A Kárpátalján élők közül mindenki úgy tudta, hogy a deportáltakat munkára viszik, mint ahogy a munkaképes korú zsidó férfiakat már korábban munkaszolgálatra hívták be. Emellett tudunk arról, hogy a Perényi család élelmiszert küldött a nagyszőlősi gettóba zártaknak. Galin Mihajlo, a Heszed Spira kárpátaljai zsidó jótékonysági alapítvány vezetője a továbbiakban a kárpátaljai zsidóság huszadik századi megpróbáltatásairól szólt, és tájékoztatott arról, hogy már létezik egy kárpátaljai virtuális zsidómúzeum. Megkezdték egy hagyományos zsidó múzeum anyagainak az összegyűjtését is.
Ezt követően egy huszti magyar zsidó visszaemlékezéseit olvasta fel Ferenczi Attila és Lengyel György. Ebből megtudtuk, hogy 1944. május 25. és június 6. között négyezer zsidót deportáltak Husztról és környékéről. Többségük az auswitcz-i haláltáborban végezte. Grigora Éva, a nagyszőlői Aynhorn Lebovics Gizella élettörténetét ismertette a lágerek poklát megjárt zsidó asszony feljegyzései alapján.
A megemlékezés végén a résztvevők a zsinagóga bejáratánál gyertyát gyújtottak az áldozatok emlékére.
Kisgejőcön ma is találkozni lehet Egry Ferenc emlékével: az iskola, a templomok harangjai és az egykori öntöde nyomai mind az egykori harangöntő mester örökségét és mesterségét őrzik.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház évek óta rendszeresen ad otthont kárpátaljai művészek kiállításainak. Számos ismert és kezdő festőművész is bemutathatta már itt alkotásait az érdeklődő közönségnek. Szeptember 10-én Petrusevics Vivien Nikolett, az Irka gyermeklap illusztrátorának műveiből nyílt kiállítá...
Első alkalommal rendezték meg a helyi hagyományok napját a Szinevéri kistérségben. A szeptember 12-i rendezvénynek egy tanya adott otthont, ahol helyi mesterek, termelők, lakosok és turisták találkoztak.
Most, amikor ilyen nehéz helyzet uralkodik az országban, még fontosabbá válik az itthon maradt gyerekek figyelmét a kultúrára, örökségünk felé fordítani, és a programok talán egy picit hozzásegítik őket a szülőföldön való maradáshoz. Az is fontos, hogy a kulturális programok ne csak a nagyobb telepü...
