Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2015. július 09.
Hivatalos álláspont szerint a tarsoly a tűzszerszámok tárolására szolgált. A tarsoly fedelét lemezzel díszítették, amely legtöbbször ezüstből készült, és aranyozták. Csupán egy tarsolylemezt találtak, ami vörösrézből készült, és aranyozás díszíti. A tarsoly az övön függött, záródása bújtatós, vagy csatos volt, ugyanis többször előfordult, hogy a lemez alatt csatot és szíjvéget találtak. Veretes tarsolyoknál a záródáshoz használt bőrszíj a tarsoly fedelén kívül volt, míg lemez esetén belül.
A díszes fegyverzetű és ruházatú magyar fejedelmek, nemzetségfők méltóságjelvényei a tarsolylemezek voltak. A tarsoly szőttes textilből, nemezből, de legtöbbször bőrből készült, amelyben apró készségeket és tűzszerszámokat: pattintó acélt, kovakövet és száraz taplót tartottak. A tarsoly fedelét öntött veretekkel vagy az egész fedőlapot beborító vörösréz, aranyozott ezüst vagy ezüstlemezzel díszítették.
A lovas harcmodor megkövetelte, hogy a harcos felsőtestét a mozgásban semmi se akadályozza. Így a szablya, az íjtegez, a nyíltartó tegez (puzdra) a tarsollyal együtt az övre került és itt oldalt volt felfüggesztve.
A magyarság mintakincseire jellemzőek a mitológiai ábrázolások, életfák, istenfák és tudásfák, melyeket végtelen hálóba szőtt növényi indák, levelek és bimbók fognak közre. Ezeket a palmettás- szalagfonatos mustrákat az ismeretlen magyar ötvösök lemezdomborítással, véséssel, poncolással, háttéraranyozással, ékkőberakással díszítették. Olyan szép és egyedi mintázatokkal, amelynek ott és akkor megvolt a maga jelképes értelme, üzenete! E megkülönböztető, egyedülálló, zárt magyar művészet formai nyelvezete mögött mélységes természetismeret, bölcsesség és tudomány rejlett, amely egész Euro-Ázsiának méltán lehet példaképe.
Nagyon ritka régészeti leletnek számítanak és mindössze 26 darabot ismerünk belőle. A mai rohanó világban könnyen elveszhetnek a magyar múlt értékei, ha hagyjuk. De akik e sorokat olvassák, azok tudják, hogy őseink az általuk viselt díszítőmintázaton keresztül üzennek és adnak erőt, hitet nekünk!
Gyökereink tisztelete erősíti nemzeti érzésünket, a történelmi hazánk a Kárpát-medencében élő magyarságot. Méltán lehet büszke és tisztelettel viselheti minden magyar a sok ezeréves múltunk csodálatos mintakincsét! Apáink emlékeit az idő, a föld megőrizte, a mi feladatunk tisztelve visszahozni a ma hétköznapjaiba és továbbadni a felnövő fiatalságnak.
Nyers Csaba
Ui. A tarsolylemezek motívumvilága természetesen nem ment feledésbe. A 140 esztendeje Szolyva határában előkerült tarsolylemez központi motívuma az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának hivatalos emblémája visszautalva a magyarság több mint ezer esztendős folyamatos történelmére ezen a vidéken.
A Kárpátalja anno rovatban korábban már írtunk J. Lányi András erdészről (itt), aki hosszú éveken át volt Bereg vármegyében a Schönborn uradalom főerdésze és vadászmestere. Ekkor szerzett tapasztalatait 1926-ban könyvben is megírta Kárpáti vadászélmények címmel. Emellett rendszeres...
Az emberek többsége büszke azokra a földijeire, akik híressé váltak. Nem véletlen, hogy az egykoron a világ legerősebb emberének tartott legendás bilkei erőember, Ivan Fircak (Kroton) születésének 125. évfordulóján a világhálón visszaemlékezések sora jelenik meg. A Kárpátalja régi és mostani képeken...
Bay Gábor beregsurányi születésű földbirtokos, huszárszázados, nyugalmazott munkácsi polgármester visszaemlékezése Amikor Munkácsy Mihály Munkácson járt… címmel a Kárpáti Hiradó 1943. január 3-i számában jelent meg. A személyes hangvételű írás 1882 márciusába repíti vissza az olv...
A múlt század első évtizedeiben a kárpátaljai festőiskola létrehozásával nagyszerű kezdeményezés élére állt Boksay József és Erdélyi Béla. Az azóta eltelt bő száz esztendő bebizonyította, hogy a festőiskola újabb és újabb nemzedékeinek képviselői saját formanyelvüket megalkotva tudnak maradandót fel...
