Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2015. július 09.
Hivatalos álláspont szerint a tarsoly a tűzszerszámok tárolására szolgált. A tarsoly fedelét lemezzel díszítették, amely legtöbbször ezüstből készült, és aranyozták. Csupán egy tarsolylemezt találtak, ami vörösrézből készült, és aranyozás díszíti. A tarsoly az övön függött, záródása bújtatós, vagy csatos volt, ugyanis többször előfordult, hogy a lemez alatt csatot és szíjvéget találtak. Veretes tarsolyoknál a záródáshoz használt bőrszíj a tarsoly fedelén kívül volt, míg lemez esetén belül.
A díszes fegyverzetű és ruházatú magyar fejedelmek, nemzetségfők méltóságjelvényei a tarsolylemezek voltak. A tarsoly szőttes textilből, nemezből, de legtöbbször bőrből készült, amelyben apró készségeket és tűzszerszámokat: pattintó acélt, kovakövet és száraz taplót tartottak. A tarsoly fedelét öntött veretekkel vagy az egész fedőlapot beborító vörösréz, aranyozott ezüst vagy ezüstlemezzel díszítették.
A lovas harcmodor megkövetelte, hogy a harcos felsőtestét a mozgásban semmi se akadályozza. Így a szablya, az íjtegez, a nyíltartó tegez (puzdra) a tarsollyal együtt az övre került és itt oldalt volt felfüggesztve.
A magyarság mintakincseire jellemzőek a mitológiai ábrázolások, életfák, istenfák és tudásfák, melyeket végtelen hálóba szőtt növényi indák, levelek és bimbók fognak közre. Ezeket a palmettás- szalagfonatos mustrákat az ismeretlen magyar ötvösök lemezdomborítással, véséssel, poncolással, háttéraranyozással, ékkőberakással díszítették. Olyan szép és egyedi mintázatokkal, amelynek ott és akkor megvolt a maga jelképes értelme, üzenete! E megkülönböztető, egyedülálló, zárt magyar művészet formai nyelvezete mögött mélységes természetismeret, bölcsesség és tudomány rejlett, amely egész Euro-Ázsiának méltán lehet példaképe.
Nagyon ritka régészeti leletnek számítanak és mindössze 26 darabot ismerünk belőle. A mai rohanó világban könnyen elveszhetnek a magyar múlt értékei, ha hagyjuk. De akik e sorokat olvassák, azok tudják, hogy őseink az általuk viselt díszítőmintázaton keresztül üzennek és adnak erőt, hitet nekünk!
Gyökereink tisztelete erősíti nemzeti érzésünket, a történelmi hazánk a Kárpát-medencében élő magyarságot. Méltán lehet büszke és tisztelettel viselheti minden magyar a sok ezeréves múltunk csodálatos mintakincsét! Apáink emlékeit az idő, a föld megőrizte, a mi feladatunk tisztelve visszahozni a ma hétköznapjaiba és továbbadni a felnövő fiatalságnak.
Nyers Csaba
Ui. A tarsolylemezek motívumvilága természetesen nem ment feledésbe. A 140 esztendeje Szolyva határában előkerült tarsolylemez központi motívuma az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának hivatalos emblémája visszautalva a magyarság több mint ezer esztendős folyamatos történelmére ezen a vidéken.
A kárpátaljai magyar könyvtárosok mindennapjait, elhivatottságát és közösségépítő munkáját mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár legújabb kisfilmje. Az alkotás a Széchényi Ferenc Könyvprogram keretében tett kárpátaljai látogatások tapasztalataiból született, és bepillantást enged abba, miként őr...
A zene varázsol. Határokat, távolságokat és korlátokat bont le ember és ember között. Nincsenek benne nyelvi akadályok, mert ugyanazt az üzenetet képes eljuttatni a szívhez akkor is, ha különböző nyelveken beszélünk. A zene összeköt, felemel, vigasztal, s ebben a sok bizonytalansággal terhelt világb...
Életének 97. évében, 2026. augusztus 8-án hajnalban elhunyt dr. Lizanec Péter nyelvészprofesszor, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének meghatározó oktatója, a Hungarológiai Központ volt igazgatója, a filológiai tudományok doktora, Ukrajna Érdemes Tudósa, valamint a Kárpátaljai Ma...
Vidékünk egyetlen más középkori erődítménye sem járt be olyan kacskaringós történelmi utat, mint az ungvári vár. Háromszor, három különböző helyen építették fel, teljesen más várépítési stílusokban, és legutolsó, mai helyén is számos átalakítást ért meg. Ismerkedjünk hát meg kalandos történetével!
