Írta: Tudósító | Forrás: KMMI-sajtószolgálat | 2015. július 09.
Hivatalos álláspont szerint a tarsoly a tűzszerszámok tárolására szolgált. A tarsoly fedelét lemezzel díszítették, amely legtöbbször ezüstből készült, és aranyozták. Csupán egy tarsolylemezt találtak, ami vörösrézből készült, és aranyozás díszíti. A tarsoly az övön függött, záródása bújtatós, vagy csatos volt, ugyanis többször előfordult, hogy a lemez alatt csatot és szíjvéget találtak. Veretes tarsolyoknál a záródáshoz használt bőrszíj a tarsoly fedelén kívül volt, míg lemez esetén belül.
A díszes fegyverzetű és ruházatú magyar fejedelmek, nemzetségfők méltóságjelvényei a tarsolylemezek voltak. A tarsoly szőttes textilből, nemezből, de legtöbbször bőrből készült, amelyben apró készségeket és tűzszerszámokat: pattintó acélt, kovakövet és száraz taplót tartottak. A tarsoly fedelét öntött veretekkel vagy az egész fedőlapot beborító vörösréz, aranyozott ezüst vagy ezüstlemezzel díszítették.
A lovas harcmodor megkövetelte, hogy a harcos felsőtestét a mozgásban semmi se akadályozza. Így a szablya, az íjtegez, a nyíltartó tegez (puzdra) a tarsollyal együtt az övre került és itt oldalt volt felfüggesztve.
A magyarság mintakincseire jellemzőek a mitológiai ábrázolások, életfák, istenfák és tudásfák, melyeket végtelen hálóba szőtt növényi indák, levelek és bimbók fognak közre. Ezeket a palmettás- szalagfonatos mustrákat az ismeretlen magyar ötvösök lemezdomborítással, véséssel, poncolással, háttéraranyozással, ékkőberakással díszítették. Olyan szép és egyedi mintázatokkal, amelynek ott és akkor megvolt a maga jelképes értelme, üzenete! E megkülönböztető, egyedülálló, zárt magyar művészet formai nyelvezete mögött mélységes természetismeret, bölcsesség és tudomány rejlett, amely egész Euro-Ázsiának méltán lehet példaképe.
Nagyon ritka régészeti leletnek számítanak és mindössze 26 darabot ismerünk belőle. A mai rohanó világban könnyen elveszhetnek a magyar múlt értékei, ha hagyjuk. De akik e sorokat olvassák, azok tudják, hogy őseink az általuk viselt díszítőmintázaton keresztül üzennek és adnak erőt, hitet nekünk!
Gyökereink tisztelete erősíti nemzeti érzésünket, a történelmi hazánk a Kárpát-medencében élő magyarságot. Méltán lehet büszke és tisztelettel viselheti minden magyar a sok ezeréves múltunk csodálatos mintakincsét! Apáink emlékeit az idő, a föld megőrizte, a mi feladatunk tisztelve visszahozni a ma hétköznapjaiba és továbbadni a felnövő fiatalságnak.
Nyers Csaba
Ui. A tarsolylemezek motívumvilága természetesen nem ment feledésbe. A 140 esztendeje Szolyva határában előkerült tarsolylemez központi motívuma az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karának hivatalos emblémája visszautalva a magyarság több mint ezer esztendős folyamatos történelmére ezen a vidéken.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
