Írta: rv | Forrás: karpataljalap.net | 2025. augusztus 22.
A régészek napját augusztus 15-én ünneplik, de ez a hónap a régészetben nemcsak szakmai ünnep miatt fontos. A XIX. században földmunkálatok idején augusztusban bukkantak egy honfoglalás kori lovassírra az ungvári járási Tiszasalamonban, a jelenlegi magyar és a szlovák határvonal közelében, amelyben lószerszámok, nyílhegyek és viszonylag jó állapotban lévő kétélű kardot is találták.
Így nem véletlen, hogy a helyi születésű Balogh Béla, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II RFKMF) történelem szakos hallgatója úgy döntött, ennek a két dátumnak az apropóján tartja meg előadását a vármúzeumban a temetőben talált tárgyakról, közte a kardról, és annak a legújabb módszerekkel és technológiákkal történő tanulmányozásáról. Erről beszélt Vaszilina Palincsak-Kutuzova, a múzeum tudományos munkatársa.
A több szempontból különleges leletre és a közelmúltban végzett beható vizsgálatának eredményeire a nagy hőség ellenére sokan kíváncsiak voltak.
– A honfoglalás és kora Árpád-kori fegyverzet kutatása olyan széles körű, interdiszciplináris kontextusba fejlődött az utóbbi években, hogy ehhez hasonlóan tágabb értelmezésben mutatom be a szülőfalumhoz köthető X. századi tiszasalamoni lovas harcos sírt, annak is kétélű egyenes, nyugati típusú kardját (Petersen Y típus, súly 1158 gr, teljes hossz 93 cm, pengehossz 80 cm, pengeszélesség 7,5 cm). Ezzel egy hiánypótló kutatássorozat indult meg, melynek egyik alappillére a korszakra datált kétélű egyenes kardok archeometriai-archeometallurgiai vizsgálata. Ennek függvényében, a kutatás egyik célja az adatgyűjtés – emelte ki és ismertette a feltárás részleteit.
1872-ben a Sátoraljaújhely‒Csap vasút építése közben a munkások Tiszasalamontól (a Tisza és Latorca folyók között, Ung vármegye) északnyugatra emberi és lócsontokat találtak. Később, értesülve az esetről Sziber Ede, az Ungvári Királyi Katholikus Drugeth Főgimnázium igazgatója, az Ung megyei régészeti és múzeumi mozgalom úttörője sietett a helyszínre. Zékány János tanár segítségével a vasút és a Tisza holt ága között, a község határában egy kiemelkedő magaslaton ásatást végzett és feltárt néhány emberi temetkezést gazdag kísérő leletekkel együtt. Ezek csontvázas temetkezések voltak, olyan vas kísérő tárgyakkal, mint kétélű vaskard, kés, nyílhegyek, kengyelvasak és zabla, emellett bronz (szíjvég, csat, zabla oldalpálcája) készítmények, illetve sarkantyútöredék és patkó.
Különös figyelmet igényel a kétélű egyenes vaskard. A korabeli sajtó közlése alapján a feltárás 1880 augusztusának második felében zajlott. A leletanyag először az ungvári gimnázium régiségtárába került, aztán 1928-ban Munkácsra, a Lehoczky Múzeumba, végül 1950-ben mai helyére, az ungvári várban található Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeumban.
Balogh Béla kiemelkedő tényként megemlítette, hogy a tárgyakat 1896-ban kiállították és éremmel díjazták Budapesten, a Millenniumi Kiállításon, amelyet a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának szenteltek. Külön figyelmet kapott a nyugati típusú kétélű kard, mely a korszak hadtörténelmi emlékeit bemutató sorozatban kapott helyet.
Az előadáson elhangzott, hogy a leletanyagról elsőként Száraz Antal írt az Archeológia Értesítő hasábjain 1896-ban.
Érdemes megemlíteni, hogy a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum és a II. RF KMF közötti együttműködés keretében Balogh Béla, a Történelem- és Társadalomtudományi Tanszék harmadéves hallgatója lehetőséget kapott arra, hogy interdiszciplináris kutatásokat végezzen a múzeum gyűjteményében található középkori kardokon. Áprilisban a két intézmény közötti együttműködésnek köszönhetően Balogh Béla a múzeum két kiállítási tárgyát – egy X. századi kétélű kardot (Tiszasalamonból) és egy másik hasonló korú kardot (Beregszász, Kis-hegy) ‒ vizsgálta meg roncsolásmentes módszert alkalmazva. A röntgenvizsgálat széles körben elterjedt eljárásnak számít az archeometallurgiában, biztonságos a kiállítási tárgyak számára, és lehetővé teszi az exponátum alakjának, a díszítés, a felületi deformációk meglétének, a korróziós rétegek sorrendjének és jellegének megállapítását. A múzeumban először végeztek röntgenes vizsgálatot kiállítási tárgyakon.
Egyébként Tiszasalamon tőszomszédságban helyezkedik el Szlovákiában a tőketerebesi járási Ágcsernyő község (Okres Trebišov, Cierna nad Tisou), melynek határában 1951-ben a Nagyréti dombon földmunkák idején a vasút mellett szintén lovas, harcos sírokat találtak, s a leletek között is volt egy kétélű kard, de más típusú, mint a tiszasalamoni.
A régészek szakmai ünnepének előestéjén megtartott előadás után a hallgatók kérdésekkel árasztották el az előadót. Minden érdekelte őket attól kezdve, hogy e kard elkészítésének technológiája miben különbözik a hasonló kardokétól, egészen a speciális kérdésekig, közte a penge szélességének pontos meghatározásáig, és hogy mi befolyásolhatta ezt a meghatározást.
A rendezvény végén Olga Sumovszka, a múzeum igazgatója megköszönte Balogh Bélának az érdekes és informatív előadást. Megjegyezte, hogy az ilyen előadások, valamint a legújabb technológiákat alkalmazó kutatások rendkívül fontosak és érdekesek. Ez lehetővé teszi, hogy új ismereteket szerezzünk a múzeumi gyűjteményekben található tárgyakról, és egy korábban rejtett oldalról nyissuk meg azokat mind a tudomány, mind a látogatók számára. Az intézmény vezetője azt is hangsúlyozta, hogy a múzeum tárában számos tárgy várja kutatóját.
A terveket illetően Balogh Béla elmondta, hogy az új, műszaki aspektusú, természettudományos kutatásai során rengeteg új információval lett gazdagabb, és a folyamat még több kérdést vetett fel.
– Egyértelmű, hogy tovább kell kutatni a leleteket. További lépésként más roncsolásmentes módszereket, komputertomográfiát és a mikro-komputertomográfiát kell végezni. Jó lenne leletmentő vagy átívelő ásatásokat is végezni, mert nem kizárt, hogy ott további sírok lehetnek, de ez egy bürokratikus, nagyon nehéz kérdés, mert határterület. A kutatás eredményei gyakorlati hasznosíthatósággal bírnak, bővülnek az ismeretek vidékünk fegyver- és hadtörténelméről, pontosíthatunk a múzeumi adatokon. A hagyományőrzés is profitálhat a rekonstrukció által, hiszen a X‒XI. századi hadviselés nincs a kárpátaljai történelmi rekonstrukció palettáján. A nagyközönség és a hozzáértők számára kézzel fogható közelségbe hozza a korabeli harcosok eszköztárát, de az oktatásban és ismeretterjesztésben is felhasználható.
A régészek napját augusztus 15-én ünneplik, de ez a hónap a régészetben nemcsak szakmai ünnep miatt fontos. A XIX. században földmunkálatok idején augusztusban bukkantak egy honfoglalás kori lovassírra az ungvári járási Tiszasalamonban, a jelenlegi magyar és a szlovák határvonal közelében, amelyben ...
2021-ben a mezővári Kovács házaspár mert egy nagyot álmodni: eleink hagyományainak felelevenítése, megőrzése és továbbadása céljából megszervezték a Mezővári Népi és Hagyományőrző Napokat. A háromnapos táborba a környező települések fiataljait hívták meg.
Nagy érdeklődés övezte Povk Mihály, tiszaújhelyi születésű festőművész tárlatának megnyitóját az Ungvári Magyar Házban. A tárlaton 25 vidám, életigenlő tájképet és csendéletet tekinthetnek meg az érdeklődők.
Augusztus 20. államalapító Szent István király ünnepe, Magyarország hivatalos állami ünnepe, egyben az új kenyér ünnepe. Az egyik legrégibb magyar ünnep a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.
