Egyszálének: hang és ami belül van – Palya Bea volt a Kárpátaljai Kutúrkaraván vendége

Írta: Sz. J. | Forrás: | 2023. szeptember 27.

A Kárpátaljai Kultúrkaraván szervezésében szeptember 22-én Palya Bea Egyszálének című koncertjére került sor a jánosi Helikon Hotelben. A vendégeket Kudlotyák Krisztina programszervező köszöntötte, aki elmondta, hogy minden egyes programmal új színfolt kerül a Kárpátaljai Kultúrkaraván palettájára. És számunkra ma Kárpátalján nagyon fontos, hogy színesnek lássuk a világot. A Kultúrkaraván csapata is azt szeretné, hogy ebbe a sokszor szürke és bizonytalan világba színek kerüljenek, hogy a lelkünk is színessé váljon. Köszöntötte a Prima díjas, kétszeres Artisjus-díjas énekesnőt, dalszerzőt, aki a világ nagy színpadai után a kárpátaljai közönség előtt is fellépett.

Egyszálének: hang és ami belül van – Palya Bea volt a Kárpátaljai Kutúrkaraván vendége

Palya Bea az előadás előtt és a dalok között mesélt magáról, a gyerekkoráról, találkozásáról a népzenével, a dalhoz, az énekléshez fűződő kapcsolatáról. Mint mondta, a műsor címe – Egyszálének – a gyökereihez vezeti vissza, hisz így nőtt fel, dalok és táncok közepette, hazája az „egyszálének” volt. „Nénik és bácsik énekeltek nekem a kazettáról téren és időn átnyúlva – mesélte –, és az nekem maga volt a teljesség. Úgy éreztem, mintha mellém ültek volna, és átkaroltak volna a hangjukkal. Ezt hoztam ma este önöknek is: egyszálének – a koncert, ahol nincs semmi más, csak a hangom, meg ami belül van. Olyan dalokat énekelek ebben az anyagban, amelyek visszavezetnek nemcsak a zenei gyökereimhez, de apámhoz, anyámhoz, nagyapámhoz, szerelmeimhez is utat vágnak, újra és újra, mindig másképp. A népdalok régi kedvenceim, titkos kincset rejtő ékes kövek. A saját dalok pedig az úton járva születtek. Mennyi helyen jártam, mennyi mindent láttam, mennyi érzést éreztem… Düh, szeretés, szomorúság, öröm, vágy, magány, életigenlés, félelem… Dalokba csomagolom mindezt, jó mélyről fölénekelem, amit még én is alig tudok, kifigurázom magamat, játszom, dobálom magam jó magasra, mint kisgyerek a játszótéren a pöttyös labdát. És élvezem, hogy a hallgatók velem együtt rezdülnek, velem sírnak, velem nevetnek.”

A műsorban népdalok és saját szerzemények is felcsendültek, a művésznő a közönséget is megénekeltette, sőt, kedvcsinálóul a jelenlévők a másnapi workshopból is ízelítőt kaphattak.

A program végén Kudlotyák Krisztina köszönte meg a lélekemelő előadást. Mint mondta, Palya Bea egy nagyon szerény és alázatos, ugyanakkor magabiztos produkcióval ajándékozott meg bennünket, és egy darabot a szívünkben hagyott magából.

A Kárpátaljai Kultúrkaraván vezetője azt is elmondta, hogy ez az előadás, akárcsak a többi programjuk, jótékonysági est, az összegyűlt összeget októberben olyan családoknak adják át, akik a háborúban elveszítették a családfenntartójukat. Felhívta a figyelmet a Kultúrkaraván soron következő programjaira. Megtudhattuk, hogy október 14-én indul az első kulTÚRa a Hagyományok Házába, ahol Pál István Szalonna és bandája, valamint kárpátaljai népzenészek fognak fellépni. Az eseményre regisztrálni lehet a Kárpátaljai Kultúrkaraván Facebook-oldalán, 20 főnek tudják biztosítani az oda-vissza utazást, szállást, közös vacsorát és a koncertjegyeket. De az se szomorkodjon, akinek ez alkalommal nem kedvez a szerencse a sorsoláson, hiszen október 10–12. között Kárpátaljára érkezik Kárász Eszti egy olyan produkcióval, ami generációkat köt össze: 20. század eleji népszerű dalok, filmdalok fognak megszólalni előadásában. Október 24-én vagy 25-én (a pontos időpontot később közlik) pedig Keresztes Ildikó várja a vendégeit egy beszélgetős-éneklős estére.

Másnap délelőtt Palya Bea egy háromórás workshopot tartott énekeseknek és énekelni vágyóknak Énekeld magad szabaddá! címmel. A kiscsoportos foglalkozásra bárki jelentkezhetett, olyanok is, akik úgy gondolják, nem elég tehetségesek, nincs jó hallásuk, énekhangjuk, vagy éppen akit eltanácsolt az énektanáruk. Ahogy a művésznő megfogalmazta, e három órában úgy tapasztalják majd meg az éneklést, mint öröm- és erőforrást, amely által közelebb kerülnek önmagukhoz és másokhoz, így ezentúl szabadabban és bátrabban nyitják énekre és beszédre az ajkukat, a hangadás ezentúl az öröm és a kapcsolódás eszköze lesz. És hogy miért a dal? „A dal a legerősebb üzenetközvetítő, teremtő erővel bíró forma: a dalszöveg hat az elmére, ám ezek énekelt szavak, az erejüket a fizikai rezgés sokszorozza meg: behatolnak a zsigerekbe, és konkrét lépésre bírják a szervezetünket. Dallal átírhatjuk a saját életünket, a kapcsolatainkat. A hangadás, az ének az emberi kapcsolódás egyik legmélyebb, legjobban működő eszköze. Dallal teremteni lehet, újjászületni, egyéni és csoportos szinten is.”

Hírek

  • Kárpátalja anno: Lator László, Tiszasásvár szülötte

    Egy éve, 2023. július 17-én, életének 95. évében hunyt el Lator László Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista. Kárpátalján, az Ugocsa vármegyei Tiszasásváron látta meg a napvilágot 1927. november 19-én. Beregszászon járt gimnáziumba, itt élte át a II. világháború borzalmait. Min...

  • Hagyományok Háza Hálózat: kézműves tábor Visken – Ékszerek, ünnepi dekorációk, játékok

    A Hagyományok Háza Hálózat szervezésében idén immáron negyedik alkalommal szerveztek felnőttek számára kézművestábort, melynek ezúttal – immáron második alkalommal Visk adott otthont. A program célja, hogy a Kárpátalján gyerekekkel foglalkozó kézművesek megismerhessék és elsajátíthassák a természete...

  • Szeretjük látni a nevünket leírva, de mi a tétje?

    Hiszek abban, hogy a mostani fiatalokhoz akkor ér el leghatásosabban egy szerző, ha maga látogatja meg őket. A fiatalok nélkül meg minden hiába – mondja Lőrincz P. Gabriella József Attila-díjas költő, aki nem szereti a nyarat, s aki az utazásokban ma már nem a mélységeket keresi. A kárpátaljai szerz...

  • Megemlékezés a turulmadaras emlékműnél – Szabadságharcaink üzenete

    A szabadság ugyan minden nép számára természetes állapot, ám nem adódik magától, azért nemzedékek sokaságának állandóan meg kell küzdeni. Itt, a Rákóczi-szabadságharc első győztes csatájának helyszínén, a Tiszaújlak határában felállított turulmadaras emlékműnél 321 év elmúltával most arról beszélünk...

Események

Copyright © 2024 KMMI