Írta: er | Forrás: karpataljalap.net | 2019. december 03.
Nyolcadik alkalommal szervezett egyháztörténeti konferenciát november 28-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán az intézmény Görögkatolikus Főiskolai Lelkészsége (GörögKör) és az Ortutay Elemér Görögkatolikus Szakkollégium, ez alkalommal A görögkatolikusok és II. Rákóczi Ferenc témában.
Az esemény kezdetén Marosi István, a GörögKör és az Ortutay-kollégium vezetője emlékeztetett: a konferencia célja, hogy a Rákóczi-emlékévben rávilágítson a nagyságos fejedelem és a görögkatolikus egyház kapcsolatára, mely nem csupán a gens fidelissima tetteiben, hanem azokban a törekvésekben is megnyilvánul, melyekkel a XIX–XX. század fordulóján a görögkatolikus egyház törekedett összekapcsolni saját gondolatait Rákóczi személyével. A két évszázados összefonódást jól mutatja, hogy Firczák Gyula (1891–1912 között munkácsi püspök), a munkácsi egyházmegye püspöke különös figyelmet fordított a fejedelem 1906-os újratemetésének ünnepi megemlékezéseire. Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Esperesi Kerületének esperese, püspöki helynök köszöntőjében a Rákóczi-szabadságharc és a között a harc között vont párhuzamot, melyet a magyar nyelv használatáért, egyházunk szabadságáért, az élhető hétköznapokért nap mint nap megvívunk. Amit igaz szívvel akarunk végigcsinálni, amellé odaáll az Isten – hangsúlyozta a helynök.
Kárpátalja több szálon is, így például az első győztes csatával, a zászlóbontással is kötődik a Rákóczi vezette szabadságharchoz, s hamarosan Rákóczi lovas szobra is elhelyezésre kerül Beregszász városában – emlékeztetett dr. Csatáry György, a Rákóczi-főiskola tanára, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont vezetője. Végezetül dr. Erdei Péter, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja köszöntötte a jelenlévőket, kiemelve: Rákóczi képes volt zászlaja alatt egyesíteni és a szabadságért való küzdelemre buzdítani a különböző népeket. A kárpátaljai magyarság ma nehéz helyzetben van, de küzdenünk kell azért, hogy a konferenciát s a magyar vonatkozású rendezvényeket a jövőben is megszervezhessük, s szabadon használhassuk anyanyelvünket.
A konferencia tudományos munkája az elmúlt évekhez hasonlóan most is egy rövid kisfilmmel vette kezdetét. A Marosi Anita, a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár munkatársa és Iván Gábor görögkatolikus parochus által szerkesztett kisfilm azokat a pontokat mutatta be, melyeken találkozott egymással II. Rákóczi Ferenc és De Camillis munkácsi püspök élete és tevékenysége. Ezt követően került sor az előadásokra.
Dr. Gárdonyi Máté egyháztörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karának tanszékvezetője a katolikus egyház XVII–XVIII. századi helyzetét mutatta be.
Prof. dr. Tóth Ferenc, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének kutatója a rodostói magyar kolónia egyháztörténeti jelentőségét ismertette Rákóczitól a XIX. század elejéig.
Dr. Takács László, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Klasszika-Filológia Tanszékének docense II. Rákóczi Ferenc Vallomásairól, dr. Véghseő Tamás, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola rektora pedig De Camillis József János munkácsi püspök és II. Rákóczi Ferenc konfliktusáról tartott előadást.
Dr. Terdik Szilveszter, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének óraadó tanára a munkácsi püspökség területén található bazilita monostorok építészetéről értekezett. Dr. Tamás Edit, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának vezetője Rákóczi emlékezetéről adott elő a gens fidelissima körében.
Dr. Zubánics László történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem dékánhelyettese Északkelet-Magyarország várait mutatta be Rákóczi korában. Kaszinec Ottokár, a Munkácsi Állami Egyetem tanára II. Rákóczi Ferenc és Kárpátalja kapcsolatáról beszélt a hallgatóságnak.
Az érdeklődők meghallgathatták továbbá dr. Szabó Péter kánonjogász, teológiai tanár értekezését a rítus fogalmáról és a rítustagság szabályozásáról az unióktól XIV. Benedekig, továbbá dr. Janka György, a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola egyháztörténészének kutatását is a katolikus II. Rákóczi Ferencről.
A konferenciát dr. Csatáry György előadása zárta Beregszász Rákóczi-emlékei kapcsán.
„A római katolikus egyház hitében akarok meghalni. Hiszem mindazt, amit az tanít, kárhoztatom, amit az kárhoztat. Esedezem azért a kegyelemért, hogy halálom óráján tiszta értelemmel vehessem magamhoz a szentségeket, végső küzdelmemben az állhatatosság adományában részesüljek, kegyelmedben haljak meg, szeretetedben leheljem ki lelkemet” – vallotta II. Rákóczi Ferenc.
Ünnepélyes keretek között vette kezdetét a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Rákóczi Napok elnevezésű többnapos rendezvénysorozata az intézmény falai között. A megnyitó esemény méltó módon idézte meg a névadó örökségét, miközben az intézmény jelenéről és jövőjéről is átfogó képet adott.
Március 20-án ünnepi hangulat lengte be a beregszászi színház nagytermét: telt ház előtt mutatták be a Lélektánc című lírai, összművészeti előadást. A produkció különlegessége, hogy megálmodója, rendezője és egyben előadója is Gál Natália, aki ezúttal is a tőle megszokott érzékenységgel és...
Hangszerbemutatóra és hangszersimogatóra invitálták a kisiskolásokat a Pro Cultura Subcarpathica munkatársai a beregardói Perényi Kultúrkúriába. A magyar kormány által meghirdetett Jövő nemzedéke program keretében a kárpátaljai diákoknak ezúttal lehetőségük nyílik behatóbban megismerkedni ...
A Beregszászi járásban, Beregszásztól alig 23 kilométerre fekvő Bótrágy település első említése a XII. századból való. A Szernye-kanális és a Csaronda patak mentén kialakult falu előbb a Betke, majd a Simon, a Rusdi, a Berenczei családok birtoka volt. Aztán a Lónyai családhoz került.
