Egyedülálló leletek a palágykomoróci református templomban

– itt található gróf Buttler János, a „Különös házasság” főhősének végső nyughelye. Az Ungvár közelében található település református temploma építészetileg a csarodai református templommal rokon. A műemlék hajója és nyugati tornya a XIII. század végéig épülhetett fel, a jelenlegi szentély alaprajzi elrendezése pedig arra utal, hogy a XV. században készült el. 

A közelmúltban végzett falkutatás eredményeképpen a szakemberek a hajó északi és déli falain, valamint a nyugati karzat körül korai, XIII-XIV. századi falfestményeket találtak.  Ezek jelentős részét már feltárták és konzerválták. A hajó nyugati szakaszát, valamint a falképeket érintő beavatkozásokat követően teljes körű külső felújítási munkálatok kezdődtek el 2006-ban a Teleki László Alapítvány szervezésében.

Ennek köszönhetően megújult az értékes templom zsindely héjalású teteje és homlokzata. Az értékmentő munkálatok most a templombelső felújításával fejeződnek be.

2017. július 10–30-a között a Teleki László Alapítvány megbízásából az Ungvári Nemzeti Egyetem Balahuri Eduárd Régészeti Múzeumának szakemberei (az expedíció vezetője dr. Mojzsesz Volodimir régész) ásatásokat folytattak a templom belső terében, illetve a falak mentén. Mint a szakemberek megállapították, a község központjában lévő dombon álló templom egyik a régió legrégebbi, épen megmaradt szakrális jellegű épületeinek. Stílusjegyeit tekintve a XIII–XIV. század fordulóján épülhetett, 1333-ben már szerepel a pápai tizedjegyzékben. A templom legrégebbi részei a szentély és a harangtorony, a jelenlegi apszis a XV. században épült, gótikus boltozata 1650 körül omlott le.

2006-ban került napvilágra a templom eredeti freskóinak egy része, a szentély déli falán „Krisztus alászállása” című kép látható, a karzat fölötti részen a Szent László-legenda (Szent László küzdelme a kunnal) egy részlete jelenik meg.

A régészeti munkálatok három hete során sikereses feltárták a templom teljes területét, illetve közvetlen környezetét.

Többek között napvilágra kerültek a templom eredeti falainak maradványai (az apszis), illetve két kripta is. A nagyobb méretű kriptában (a szentély jobb oldalán) a téglaboltozatos sírkamrában nyugszik cinkkoporsóban párdányi gróf Buttler János, Mikszáth Kálmán „Különös házasság” című regényének főhőse, Ung vármegye egyik jelentős földbirtokosa.

A leírások szerint 1845-ben hunyt el (a temetésére és sírjára vonatkozó adatot az évi anyakönyv hetes sorszámú bejegyezése tartalmazza: Máj. 7. Méltóságos Pardányi Gróf Buttler János Úr. Meghalt Dobóruszkán, tétetett a Palágyi Református Templom alatti sirboltba, hol nyugodjon békességbe, meg holt csuklásba, volt 73 éves), holttestét 1908-ban exhumálták, maradványai ekkor kerültek át a jelenlegi koporsóba. A „tulajdonosra” a B. J. monogramm, illetve a fölötte látható kilencágú grófi korona utal.

Ugyanebben a kriptában mindösszesen 9 különböző, a XVIII–XIX. századból származó temetkezés nyomaira bukkantak. A szentély baloldali részén egy jóval kisebb méretű kripta található, amelyben temetkezés nyomát nem találták.

A szakemberek feltételezik, hogy itt eredetileg az 1575-ben eltemetett Szalay Ferenc kisvárdai várkapitány nyugodott (korábban előkerült egy „Szalay Ferencz 1575” feliratú koporsódeszka), akinek halotti címérét is tartalmazó sírköve (epitáfiuma) a templom bejáratától jobbra az egyik támpillérbe falazva látható (elég rossz állapotban).

Mint dr. Volodimir Mojzsesz elmondta, a feltárást egy aprólékos feldolgozás, konzerválás, elemzés követi majd, amelynek eredményeiről beszámolnak majd az érdeklődőknek.

A palágykomoróci templomról az elmúlt években számos nagyobb lélegzetű írás látott napvilágot. Hercegh Renáta tanulmányában arra utal, hogy a települést Szent László király adományozta a Palágyi család őseinek, amelyek innen vették vezetéknevüket. Valószínűleg a család kegyúri temploma lehetett, ennek megfelelően kegyúri karzattal, illetve az eredeti bejárat is a déli falról nyílt.

A Szent Mihály arkangyalnak szentelt templom a Palágyi család udvarházával szemben épült fel. Szakács Béla Zsolt tanulmányában a palágykomoróci templomot stílusjegyeiben a csarodaival rokonosítja. Mint megjegyzi, „a templomot más is köti Csarodához és környékéhez, nevezetesen az újabban előkerült falképek. A déli falon található Alászállás-jelenet és a nyugati karzat keleti falán ábrázolt Szent László-legenda kétségkívül abba a csoportba tartozik, amelyet Csarodán kívül Lónya, Laskod és Gerény alkot”.

A templomot több alkalommal is átalakították, 1844-ben például gróf Buttler János kezdeményezésére új festett famennyezet készült. 1891-ben a gyülekezet szerette volna kibővíteni, azonban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nem engedélyezte az értékes Árpád-kori szakrális építmény bármiféle átalakítását.

Fotó: Volodimir Mojzsesz