Írta: Pataki Csaba | Forrás: szatmar.ro | 2014. november 27.
Jeges, hideg szélbe kapaszkodva hangzott fel a tárogatószó Érmindszenten. Ady Endre szülőháza mellett ismét - immár a 25. alkalommal - főhajtást tartottak. Az alkalmon értelemszerűen a költőről, az emberről és a közéletben bátran szerepet vállaló Ady Endréről is szót ejtettek, arról, hogy személye, életműve, álmai mit üzennek a mának.
A hagyományokhoz híven ökumenikus istentisztelettel kezdődött a szombati rendezvény, melyet a nagy magyar költő születésének 137. évfordulója alkalmából tartottak meg. A szertartás keretében igét hirdetett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Csűry István, illetőleg beszédet mondott a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye általános püspöki helynöke, Hársafalvi Ottó.
Még nyárutón zárult le az a határon átívelő program, melynek keretében a szülőfalu Ady-emlékmúzeumát felújították. A szülőház és a kúria udvarán lévő mellszobor köré ez alkalommal is szép számban gyűltek össze „zarándokok". Nem véletlenül ötlötték ki negyed évszázada az Érmindszenti Zarándoklat elnevezésű főhajtást - fejtette ki Muzsnay Árpád főszervező. '90 novemberében egyfajta tiltakozás volt ez a rendezvény, felzúdulás a korszak uszító hangneme ellen. „Dunának, Oltnak egy a hangja" - mondták a szervezők Ady-t idézve. A felszólaló szerint mindez ma is érvényes. A zarándoklat-főhajtás ugyanakkor erőgyűjtésre is alkalmas, a közös, a járható út megtalálása is könnyebb az itteni eszmeiséggel. Hogy annak idején létrehozta ezt a rendezvényt, és sok egyebet, hogy azóta megszervezi ezeket, Riedl Rudolf, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke köszönte meg Muzsnay Árpádnak.
Kiváltságosak azok, akik jelen lehetnek ezen a rendezvényen, de azok is, akik Ady sorait olvashatják - vetette fel Mile János. Magyarország kolozsvári főkonzulja személyes hangvételű beszédében isteni kegyelmi pillanatokra mutatott rá, az ilyeneket meglátni kizárólag a költő Ady Endre volt képes, illetve rajta keresztül mi, az olvasói. A megújult Ady-szülőházat és -kúriát bemutatta Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum igazgatója és Szőcs Péter, a Szatmár Megyei Múzeum igazgatóhelyettese. Ünnepi beszédet mondott Ács Margit író, a Magyar Művészeti Akadémia vezetőségi tagja, valamint a kárpátaljai Vári Fábián László, József Attila-díjas költő. Ady Endre szüleinek aranylakodalmát igen szemléletesen Szabó Zsolt, kolozsvári irodalomtörténész elevenítette meg, számos adalékkal szolgált.
A beszédek közepette Szatmár és Szilágy megyei diákok különösen odaadó és átérezhető versmondással szolgáltak. Szilágysomlyói cserkészek eközben díszőrséget álltak, illetve a koszorúzás közben segédkeztek. Sok szervezet érezte idén is illőnek, hogy koszorú elhelyezésével tudassa, működésükben igyekeznek az érmindszenti szellemiségnek megfelelően cselekedni. Nemzeti imánk eléneklésével zárult a főhajtás.
Beregszász egyik legismertebb épülete a Széchényi és a Tinódi utca kereszteződésénél álló Méhes-palota, köznevén a „Méhes”. A bérháznak épült és üzlethelyiségeknek is helyet adó, egykor szebb napokat látott épület a nevét tervezőjéről és építtetőjéről, Méhes Samuról kapta.
Amikor Ungváron az orosz vagy szovjet vonatkozású utcák átnevezéséről beszéltek 2022 tavaszán, az egyik javaslat az volt, hogy a belvárosban található Krilov utcát nevezzék át Laudon István utcára. Ezután a közösségi médiában kritikák özöne támadt: „Nevezzük el az összes utcát Istvánokról”, „Kitörik...
A magyar filmtörténet egyik legnagyobb dívájának világát idézte meg Pataki Szilvia és Cseke Gábor a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban szeptember 22-én. A Mindig az a perc… – Karády kalapja című jazz story nemcsak ismert dallamokkal repítette vissza a közönséget az 1930-as, 1940-es évek vil...
A 2026–27-es színházi évadban folytatódik a Déryné Határtalanul Program Kárpátalján. A kezdeményezés 2025-ben indult útjára szerte a Kárpát-medencében, s elsődleges célja, hogy a minőségi kultúrát elvigye a régió magyarok által lakott legtávolabbi településeire is, élénkítse a helyi kulturális élete...
