Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. szeptember 07.
Hiába telt el több mint 450 esztendő az egri vár hősies védelme óta, a bástyákon helytállók és vezetőjük, Dobó István tette az utókor számára példaértékű, hangzott el azon a Szerednyén tartott megemlékezésen, amely a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet kezdeményezésére jött létre.
A pincerendszer bejáratánál felállított Dobó-emlékműnél tartott alkalmon Ferku Szilveszter, a Rákóczi Főiskola a beregszászi színház munkatársa az Egri csillagok című musicalból adta elő Dobó István esküjét. Ezt követően Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett rá, hogy az általa képviselt civil szervezet 2014 óta a település központjában megtartott hagyományőrző rendezvénnyel adózik a híres egri várkapitány emlékének. Szólt arról is, hogy Szerednye különös helyet foglal el a magyar nemzet történelmében. Hisz a településen található Buthler-kastély tulajdonosáról mintázta meg Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhősét. 1805 decemberében egy éjjelen át itt őrizték a Napóleon seregei elől menekített szent koronát. Életének egy részét ebben a községben töltötte a híres festőművész, Csontváry Kosztka Tivadar. De a település kétségkívül legjelentősebb szülötte Dobó István, aki az egri vár védelme során hazaszeretetből és önfeláldozásból olyan példát mutatott, amely soha nem évül el. Itt, ahol most állunk a pince bejáratánál, érdemes megemlíteni, hogy a sok-sok alagutat a hagyomány szerint az egri vár ostrománál és az azt követő időszakban foglyul ejtett török rabok vájták ki.
Az egykor jelentős részben magyarok által lakott Szerednye mai polgárainak szerettünk volna lehetőséget teremteni arra, hogy visszatanulják elődeik nyelvét, kultúráját, nyilatkozta a koszorúzás után a sajtó jelenlevő képviselőinek Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola és a KMPSZ elnöke. Ezért néhány évvel ezelőtt részükre óvodát és elemi iskolát nyitottunk. Reményeink szerint az elkövetkező időkben mind többen rátalálnak ősi gyökereikre.
A dal gyógyszer bánatra, haragra, szomorúságra, gondokra, terhekre, aggodalomra, félelemre, reménytelenségre. A dal elsöpri a rosszat, elfelejteti a veszteségeket. A dal nyugalmat ad, szebbé teszi a múltat, a jelent és a jövőt is. A népdal pedig mindemellett hozzáfűzi lelkünket szeretett nemzetünkhö...
A népi kézművesség nem pusztán technika vagy díszítőművészet, élő kapcsolat múlt és jelen között, amely egyszerre formál kezet, lelket és szemléletet. A Hagyományok Háza kiemelten fontosnak tartja, hogy a felnövekvő generáció megismerje és megszeresse a népművészet kincseit – a néptáncot, a népi ját...
A művészeti szakkör diákjainak munkáiból nyílt különleges kiállítás február 26-án a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetében. A tárlat a fiatal alkotók közös munkájának első jelentős mérföldköve, amely bepillantást enged abba a kreatív folyamatba, amely az inté...
Ünnepi kiállításmegnyitóval emlékeztek meg Garanyi József születésének 105. évfordulójáról február 26-án a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A tárlat a kárpátaljai festészet egyik legmeghatározóbb alakjának sokszínű munkásságát tárja elénk, különleges betekintést nyújtva a vidékünk tájait és az itt élő...
