Dobó István, az örök példakép – Megemlékezés Szerednyén

Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. szeptember 07.

Hiába telt el több mint 450 esztendő az egri vár hősies védelme óta, a bástyákon helytállók és vezetőjük, Dobó István tette az utókor számára példaértékű, hangzott el azon a Szerednyén tartott megemlékezésen, amely a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet kezdeményezésére jött létre.

Dobó István, az örök példakép – Megemlékezés Szerednyén

A pincerendszer bejáratánál felállított Dobó-emlékműnél tartott alkalmon Ferku Szilveszter, a Rákóczi Főiskola a beregszászi színház munkatársa az Egri csillagok című musicalból adta elő Dobó István esküjét. Ezt követően Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett rá, hogy az általa képviselt civil szervezet 2014 óta a település központjában megtartott hagyományőrző rendezvénnyel adózik a híres egri várkapitány emlékének. Szólt arról is, hogy Szerednye különös helyet foglal el a magyar nemzet történelmében. Hisz a településen található Buthler-kastély tulajdonosáról mintázta meg Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhősét. 1805 decemberében egy éjjelen át itt őrizték a Napóleon seregei elől menekített szent koronát. Életének egy részét ebben a községben töltötte a híres festőművész, Csontváry Kosztka Tivadar. De a település kétségkívül legjelentősebb szülötte Dobó István, aki az egri vár védelme során hazaszeretetből és önfeláldozásból olyan példát mutatott, amely soha nem évül el. Itt, ahol most állunk a pince bejáratánál, érdemes megemlíteni, hogy a sok-sok alagutat a hagyomány szerint az egri vár ostrománál és az azt követő időszakban foglyul ejtett török rabok vájták ki.

Az emlékezés koszorúit a Dobó-mellszobor lábánál Magyarország kárpátaljai külképviseletének diplomatái, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetői és a P. Frangepán Katalin Gimnázium irányítói helyezték el.

Az egykor jelentős részben magyarok által lakott Szerednye mai polgárainak szerettünk volna lehetőséget teremteni arra, hogy visszatanulják elődeik nyelvét, kultúráját, nyilatkozta a koszorúzás után a sajtó jelenlevő képviselőinek Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola és a KMPSZ elnöke. Ezért néhány évvel ezelőtt részükre óvodát és elemi iskolát nyitottunk. Reményeink szerint az elkövetkező időkben mind többen rátalálnak ősi gyökereikre.

Hírek

  • Gátról indult, majd Tokiót is meghódította tehetségével

    Cipola Gizella világhírű opera-énekesnő Gáton született, s ott is nőtt fel. Iskolás évei után került közelebb a zenéhez, azon belül az operához. Munkácsi tanulmányai után Ungváron tanult Zádor Andrástól. Tanulmányait a Harkovi Konzervatóriumban folytatta. Már ekkor megnyílt előtte a színpad: pályafu...

  • Nemzedékeken átívelő közös emlékezet – A gulág- és gupvikutatók nemzetközi fórumán

    Immár több mint egy évtizede minden év novemberének közepén Beregszászon, az Európa-Magyar Házban konferenciát tartanak a sztálini lágerekbe elhurcolt kárpátaljai magyar és német nemzetiségű férfiak és az itthon maradt családtagok emlékére. Így történt ezúttal is. A szervezők – a Szolyvai Emlékpark ...

  • Összefogás: könyv készült a csapi magyar iskola történetéről

    Szűknek bizonyult a csapi kultúrház nagyterme, amikor bemutatták A Csapi Magyar Iskola – Szubjektív iskolatörténet képekben című, magyar–ukrán nyelvű kötetet, amely egy élő emlékkönyv, sajátos krónika arról, hogyan maradt meg és erősödött a magyar iskola Csapon a 20. század viharai, rendszerváltások...

  • A Tulipán Tanoda is bekapcsolódott a kárpátaljai népzenei örökségmentésbe

    A múlt héten nagy sikerrel mutatták be a „Megőrzött dallamok: a csendtől a hangzásig” című projekt új videóanyagait, amely a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeum és a Kárpátaljai Állami Népi Együttes együttműködésében valósult meg. A népi hangszereken előadott zenéket bemutató fe...

Események

Copyright © 2025 KMMI