Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. szeptember 07.
Hiába telt el több mint 450 esztendő az egri vár hősies védelme óta, a bástyákon helytállók és vezetőjük, Dobó István tette az utókor számára példaértékű, hangzott el azon a Szerednyén tartott megemlékezésen, amely a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet kezdeményezésére jött létre.
A pincerendszer bejáratánál felállított Dobó-emlékműnél tartott alkalmon Ferku Szilveszter, a Rákóczi Főiskola a beregszászi színház munkatársa az Egri csillagok című musicalból adta elő Dobó István esküjét. Ezt követően Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett rá, hogy az általa képviselt civil szervezet 2014 óta a település központjában megtartott hagyományőrző rendezvénnyel adózik a híres egri várkapitány emlékének. Szólt arról is, hogy Szerednye különös helyet foglal el a magyar nemzet történelmében. Hisz a településen található Buthler-kastély tulajdonosáról mintázta meg Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhősét. 1805 decemberében egy éjjelen át itt őrizték a Napóleon seregei elől menekített szent koronát. Életének egy részét ebben a községben töltötte a híres festőművész, Csontváry Kosztka Tivadar. De a település kétségkívül legjelentősebb szülötte Dobó István, aki az egri vár védelme során hazaszeretetből és önfeláldozásból olyan példát mutatott, amely soha nem évül el. Itt, ahol most állunk a pince bejáratánál, érdemes megemlíteni, hogy a sok-sok alagutat a hagyomány szerint az egri vár ostrománál és az azt követő időszakban foglyul ejtett török rabok vájták ki.
Az egykor jelentős részben magyarok által lakott Szerednye mai polgárainak szerettünk volna lehetőséget teremteni arra, hogy visszatanulják elődeik nyelvét, kultúráját, nyilatkozta a koszorúzás után a sajtó jelenlevő képviselőinek Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola és a KMPSZ elnöke. Ezért néhány évvel ezelőtt részükre óvodát és elemi iskolát nyitottunk. Reményeink szerint az elkövetkező időkben mind többen rátalálnak ősi gyökereikre.
Az ember lelke vágyik a szabadságra és a szépségre. Különösen egy olyan világban, ahol mindkettő teljesen elvész a szürke és kegyetlen mindennapok katlanjában. A léleknek kell a szabadság és a szépség, ehhez pedig jó választás Nazarij Jaremcsuk világa. Cikkünkben a Csernivci megyéből származó énekes...
Január 13-át a vallásszabadság napjává nyilvánította a magyar parlament a 2018. évi I. törvényében annak emlékére, hogy Erdélyben az 1568. január 6–13. között tartott tordai országgyűlés a világon először hirdette meg a vallásszabadságot, kimondva ezzel a négy vallás – katolikus, evangélikus, reform...
148 éve, 1878. január 12-én született Molnár Ferenc, A Pál utcai fiúk című regény szerzője, a legsikeresebb magyar színműíró. Alkotásaiban nem akarta leleplezni a polgári világ képmutatását, sem feltárni az emberi lélek mélységeit, célja „csupán” a szórakoztatás volt.
Ezer évig nem volt itt semmi, állították a szovjet érában a hatalmi gépezetet kiszolgáló propagandisták. Ám mint utóbb kiderült, vidékünkön számos olyan jelentős szakrális és világi építmény, emlékjel található, amely méltán tarthat számot nemzettársaink érdeklődésére. Éljenek azok bárhol: itt, a „t...
