Dobó István, az örök példakép – Megemlékezés Szerednyén

Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. szeptember 07.

Hiába telt el több mint 450 esztendő az egri vár hősies védelme óta, a bástyákon helytállók és vezetőjük, Dobó István tette az utókor számára példaértékű, hangzott el azon a Szerednyén tartott megemlékezésen, amely a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet kezdeményezésére jött létre.

Dobó István, az örök példakép – Megemlékezés Szerednyén

A pincerendszer bejáratánál felállított Dobó-emlékműnél tartott alkalmon Ferku Szilveszter, a Rákóczi Főiskola a beregszászi színház munkatársa az Egri csillagok című musicalból adta elő Dobó István esküjét. Ezt követően Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett rá, hogy az általa képviselt civil szervezet 2014 óta a település központjában megtartott hagyományőrző rendezvénnyel adózik a híres egri várkapitány emlékének. Szólt arról is, hogy Szerednye különös helyet foglal el a magyar nemzet történelmében. Hisz a településen található Buthler-kastély tulajdonosáról mintázta meg Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhősét. 1805 decemberében egy éjjelen át itt őrizték a Napóleon seregei elől menekített szent koronát. Életének egy részét ebben a községben töltötte a híres festőművész, Csontváry Kosztka Tivadar. De a település kétségkívül legjelentősebb szülötte Dobó István, aki az egri vár védelme során hazaszeretetből és önfeláldozásból olyan példát mutatott, amely soha nem évül el. Itt, ahol most állunk a pince bejáratánál, érdemes megemlíteni, hogy a sok-sok alagutat a hagyomány szerint az egri vár ostrománál és az azt követő időszakban foglyul ejtett török rabok vájták ki.

Az emlékezés koszorúit a Dobó-mellszobor lábánál Magyarország kárpátaljai külképviseletének diplomatái, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola vezetői és a P. Frangepán Katalin Gimnázium irányítói helyezték el.

Az egykor jelentős részben magyarok által lakott Szerednye mai polgárainak szerettünk volna lehetőséget teremteni arra, hogy visszatanulják elődeik nyelvét, kultúráját, nyilatkozta a koszorúzás után a sajtó jelenlevő képviselőinek Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola és a KMPSZ elnöke. Ezért néhány évvel ezelőtt részükre óvodát és elemi iskolát nyitottunk. Reményeink szerint az elkövetkező időkben mind többen rátalálnak ősi gyökereikre.

Hírek

  • Szelmenc – a kettézárt falu története

    Lassan két évtizede annak, hogy megnyílt a határátkelő a két Szelmenc között, melynek kisebbik része ma Ukrajnában, a nagyobbik pedig Szlovákiában található. A valaha egy faluban ma is az a közös, hogy hiába van a főutcája közepén meghúzva a határ, mindkét oldalon magyarok laknak. A népnyelvben csak...

  • Újraéled a citeraoktatás Badalóban

    Tóth Győző, a KárpátHáz Civil Szervezet ügyvezető igazgatója a júliusban, Badalóban megtartott Fiestán jelentette be, hogy Gáti Gyöngyi oktató bevonásával szeptembertől a citeraoktatást is elindítják. Ez a kulturális programjuk a Ritmus és hangműhely nevet kapja.

  • „Mese, mese, mátka” – hagyományteremtés a Kaszonyi kistérségben

    Október 7-én a Kaszonyi kistérségben megrendezték az első kistérségi mesemondó versenyt „Mese, mese, mátka” címmel. Az esemény célja, hogy a népmesék varázsát és tanulságait közvetítse a fiatalabb generációnak, valamint egyúttal hagyományteremtő módon biztosítsa ennek az értékes kulturális örökségne...

  • A magyar színjátszás kárpátaljai bástyája

    A színházaknak különleges atmoszférájuk van, a színpadi játék varázsát semmi sem helyettesítheti, sem a filmszínház, sem a televízió, sem a videó. Egy kisebbségben élő nemzetrész esetében pedig a nemzetiség kultúrájának fennmaradását – ezáltal pedig magának a nemzetiségnek a fennmaradását is – nagyb...

Események

Copyright © 2024 KMMI