Írta: Kovács Elemér | Forrás: Kárpátinfo.net | 2024. szeptember 07.
Hiába telt el több mint 450 esztendő az egri vár hősies védelme óta, a bástyákon helytállók és vezetőjük, Dobó István tette az utókor számára példaértékű, hangzott el azon a Szerednyén tartott megemlékezésen, amely a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet kezdeményezésére jött létre.
A pincerendszer bejáratánál felállított Dobó-emlékműnél tartott alkalmon Ferku Szilveszter, a Rákóczi Főiskola a beregszászi színház munkatársa az Egri csillagok című musicalból adta elő Dobó István esküjét. Ezt követően Molnár Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica koordinátora köszöntötte az egybegyűlteket. Emlékeztetett rá, hogy az általa képviselt civil szervezet 2014 óta a település központjában megtartott hagyományőrző rendezvénnyel adózik a híres egri várkapitány emlékének. Szólt arról is, hogy Szerednye különös helyet foglal el a magyar nemzet történelmében. Hisz a településen található Buthler-kastély tulajdonosáról mintázta meg Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhősét. 1805 decemberében egy éjjelen át itt őrizték a Napóleon seregei elől menekített szent koronát. Életének egy részét ebben a községben töltötte a híres festőművész, Csontváry Kosztka Tivadar. De a település kétségkívül legjelentősebb szülötte Dobó István, aki az egri vár védelme során hazaszeretetből és önfeláldozásból olyan példát mutatott, amely soha nem évül el. Itt, ahol most állunk a pince bejáratánál, érdemes megemlíteni, hogy a sok-sok alagutat a hagyomány szerint az egri vár ostrománál és az azt követő időszakban foglyul ejtett török rabok vájták ki.
Az egykor jelentős részben magyarok által lakott Szerednye mai polgárainak szerettünk volna lehetőséget teremteni arra, hogy visszatanulják elődeik nyelvét, kultúráját, nyilatkozta a koszorúzás után a sajtó jelenlevő képviselőinek Orosz Ildikó, a Rákóczi Főiskola és a KMPSZ elnöke. Ezért néhány évvel ezelőtt részükre óvodát és elemi iskolát nyitottunk. Reményeink szerint az elkövetkező időkben mind többen rátalálnak ősi gyökereikre.
Talán nincs is olyan lokálpatrióta, aki ne hallott volna az ungvári miniszobrokról. A bronzból készült miniatűrök hamar Kárpátalja megyeszékhelyének népszerű látványosságává váltak. Az első ilyen alkotás 2010-ben tűnt fel az Ung folyó partján. Az azóta eltelt 15 év alatt több mint 70 miniszobor kész...
Alkotó fiatalokkal és gyerekzsivajjal telt meg május 8-án a Na'Conxypan Galéria, ahol a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága (RIT) szervezett műhelymunkát. Az alkalom a Tavaszi tárlat keretein belül valósult meg a Vári II. Rákóczi Ferenc Líceum növendékei számára.
Az utóbbi években úgy alakult, hogy a Beregszásztól alig kőhajtásnyira fekvő egykori mezőváros, Nagybereg ismét a térség szellemi-kulturális központjává vált. Köszönhető mindez a településen működő Nagyberegi Református Líceumnak és a Nagyberegi Tájháznak, amelyek programok sokaságával vonzzák a mag...
Boldog Romzsa Tódor történetét dolgozza fel a beregszászi társulat új előadása A budapesti Nemzeti Színházban mutatták be a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház legújabb előadását, a vértanúhalált halt, boldoggá avatott Romzsa Tódor püspök életét és a szovjet egyházüldözés éveit megidéző Bold...
